Tisztelt Szakértő ! Nyugdíjas őstermelő fiával és unokájával családi gazdaságot szeretne alapítani. A nyugdíjas lenne a családi gazdaság vezetője, mert az ő nevén van földterület. Kérdésem az lenne, hogy mivel ő nyugdíjas, kizáró ok-e, hogy ő legyen a családi gazdálkodás vezetője?
Mik a szabályok a közös őstermelői igazolvánnyal működők, illetve a családi gazdaság tagjai bevételének, költségeinek és kedvezményeinek elszámolására? Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Adott egy őstermelő, akinek közös őstermelői igazolványa van a feleségével és a nagykorú lányával. Most, mivel megnőtt a bevétele, szeretne családi gazdaságot létrehozni. és további két személyt bevonni. A kérdésem az lenne, hogy a bevételeket év végén hogyan osztom meg? Közös őstermelői időszakból az addig felmerült bevételt és kiadást osztom hárommal, mivel addig hárman voltak benne, miután családi gazdaság lett, attól az időponttól pedig öt részre osztom a bevételt és a kiadást is. Vigyázva arra, hogy az 1-9 hónapban keletkezett bevételhez tartozó három személy éves bevétele ne haladja meg a kistermelői értékhatárt, tehát az éves bevallásban nem lesz egyforma bevétel az öt fő szemszögéből nézve, vagy mivel családi gazdaság, így annyi felé osztom az éves bevételt, ahányan év végén a családi gazdaságban szerepelnek, jelen esetben öttel? Ha ez így nem jó, akkor hogyan kell ilyen esetben eljárni? Válaszát mielőbb várom. Tisztelettel: O-né
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves útmutatásukat az alábbi közös őstermelői igazolvánnyal működő őstermelőket, valamint a családi gazdaságot érintő adózási kérdésekhez. Úgy értelmeztem, hogy mindkét működési formánál, ha év közben új tag lép be, akkor az adóév utolsó napján fennálló létszám figyelembevételével kell felosztani a bevételt, és tételes költségelszámolás esetén a költséget a teljes adóévre vonatkozóan? A mezőgazdasági kistermelőket megillető kedvezmények érvényesítésénél az új belépő tagot is megilleti például – 600 ezer forintig az szja-mentesség, – 4 millió forintig a nemleges nyilatkozattétel, ha rendelkezik 20 százalékos költségszámlával, – 8 millió forintig a 40 százalékos kistermelői költségkedvezmény TELJES összegben? Vagy évközi belépésnél arányosítani kell a kistermelői értékhatárokat a belépő tagok működési napjainak arányában? Kérem útmutatásukat továbbá, hogy átalányadózás esetén nem alkalmazható a létszámarányos bevételmegosztás? A közös őstermelői tagok és a családi gazdálkodó, illetve a családi gazdaság tagjai csak azután a bevétel után átalányadózhatnak, amely a saját nevükre szól? Átalányadózásnál nem egyenértékű a bármely tag nevére kiállított bizonylat? Kérem szíves tájékoztatásukat Köszönöm: Zsoldosné
A családi gazdaság tagjainak jövedelme az adóév utolsó napján meglévő létszám alapján állapítható meg, nincs jelentősége annak, hogy a tagok mikor léptek be a családi gazdaságba, és annak sincs, hogy az év közben belépőhöz köthetően mikor érkezett bevétel, és mikor merült fel költség. Annak viszont nagy jelentősége van, hogy a tagok milyen lakcímre, illetve tartózkodási helyre vannak bejelentve, mivel feltétel a közös háztartás.
Tartja magát a kormány célkitűzéséhez, miszerint 2017. március 31-éig az európai uniós támogatások jelenlegi ciklusának összes pályázatát kiírják – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága keddi ülésén.
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves útmutatásukat, az alábbi, családi gazdaságot érintő adózási kérdéshez! Családi gazdaság 3 fővel végezte tevékenységét 2016/01/01-től. A gazdaságba további 4 tag lép be 2016.06.01-én. Hogyan kell megállapítani az egyes tagok őstermelésből származó bevételét, költségeit az adózás kiszámításához. Az alábbiakban levezetett arányosítási módszerek közül melyik a helyes? (Csak bevételi adat szerepel a példában) 1. Időszakonkénti elkülönítés - A gazdaság bevétele 2016/05/31-ig: 14 000 ezer ft - az 1-3. tagra 2016/01/01-05/31-ig vonatkozó adatok /fő: bevétel: 14 000 ezer ft/3fő= 4667 ezer ft - A gazdaság bevétele 2016/06/01-12/31-ig: 1000 ezer ft - A gazdaság 7 tagjára 2016/06/01-12/31-ig vonatkozó adatok/fő: bevétel: 1000 ezer ft/7fő= 143 ezer ft o A gazdaság első 3 tagjára vonatkozó éves adatok: bevétel: 4667 ezer ft+143 ezer ft= 4810 ezer ft/fő o A gazdaság 4-7. tagjaira vonatkozó éves adatok: bevétel: 143 ezer ft A tagok által összesen bevallott bevétel: 4810 ezer ft*3 + 143 ezer ft*4=15 000 ezer ft. 2. Naptári napok súlyozott átlagával történő arányosítás: A gazdaság 1-3. taggal az év 365 napjából 151 napig, 1-7. taggal 214 napig működött. Az előző pontban bemutatott adatok alapján: Éves árbevétel: 14 000 ezer ft+1000 ezer ft=15 000 ezer ft 1-3.tagokra jutó bevétel/fő: o 15 000 ezer ft/365*151nap/3= 2068 ezer ft o 15 000 ezer ft/365*214/7= 1256 ezer ft o összesen : 1256 ezer ft+ 2068 ezer ft= 3324 ezer ft/fő 4-7. tagokra jutó bevétel / fő: o 15 000 ezer/365*214/7= 1256 ezer ft
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély jelenleg heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Édesapja családi gazdálkodó, a kérdéses magánszemély jelenleg nem tagja a családi gazdaságnak. Szolgálati idejének növelése miatt az édesapa szeretné bejelenteni lányát heti 20 órás munkaviszonyra a családi gazdaságába, és ezzel egyidőben szeretné a lányát bevenni a családi gazdaságba is (a fejenkénti 8 millió forintos kedvező adózási lehetőség miatt). Kérdésem az lenne, hogy ezt megteheti-e, hiszen véleményem szerint a lány a családi gazdaságban, mint tag, munkaviszonyban nem foglalkoztatható. Mivel azonban családi gazdasági tagként őstermelők módjára adózik, ezért mivel van egy teljesen független cégnél heti 20 órás munkaviszonya, ott ő biztosított lesz, és a családi gazdaságban nem lesz biztosított, és nem is választhatja, hogy ő ennek ellenére járulékot szeretne ott fizetni. Van-e mégis valamilyen módja annak, hogy belépjen a családi gazdaságba, és a szolgálati idő növelése miatt mégis tudjon a gazdaságban járulékot fizetni (például a minimálbér után)? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szerkesztőség! Mikor minősül életvitelszerű gazdálkodónak a családi gazdaság vezetője? Létesíthet-e munkaviszonyt a családi gazdaság vezetője; amennyiben igen, akkor milyen feltételek mellett? Segítségüket köszönöm. Plaveczné
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem családi gazdaság vezetője. Szemműtéte (szürke hályog eltávolítása, ideghártya összevarrása) költségét szeretné elszámolni a családi gazdaság költségei között. Kérdésem, hogy ez milyen adófizetési kötelezettséggel jár, esetleg van-e lehetőség az adómentes költségelszámolásra? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság vezetőjének unokái szintén tagjai a gazdaságnak. A vezető székhelyén nincs bevezetve az iparűzési adó, az unokák lakhelyén igen, ahol azok semmilyen tevékenységet, semmilyen eszközzel nem rendelkeznek. Van-e iparűzési adófizetési kötelezettségük az unokáknak, meg kell-e osztani a bevételt a tagok közt, illetve ta elepülések közt?
Áfás családi gazdálkodás tagja más, oda nem illő tevékenységet szeretne folytatni adószámos magánszemélyként. Választhatja-e ezt? Ha igen, lehet alanyi adómentes is?
Tisztelt Szakértő! Főállású családi gazdálkodó, a család más területen működő kft.-jében ügyvezető is. Megválasztásakor még 36 órás munkaviszonya volt, s megállapodást kötöttünk, hogy ingyenesen látja el az ügyvezetői teendőket. Jelenleg főállású családi gazdaság tagja és vezetője, s itt fizeti a járulékot maga után. Kérdésem, hogy a kft. ügyvezetése után kell-e fizetnie járulékot, ha továbbra is ingyenesen látja el?
Egy családi gazdaság sok hektáron gazdálkodik, és a megtermelt kukoricát, repcét értékesíti. De rendelkezik saját traktorral, kombájnnal is. A betakarítás idején előfordul, hogy vállal aratást és betakarítást is, eseti jeleggel. Ezen bevétele után a családi gazdaság (őstermelő) szerinti adózás alapján kell adót fizetni, vagy ezen tevékenységére, ami eseti jellegű, létre kell hoznia egy egyéni vállalkozást? Vagy egyéb önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít? Ha igen, ez után hogyan kell adózni?
Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha a családi gazdának nincs alkalmazottja, viszont a családi gazdaságnak 9 tagja van, kell-e cégtelefonadót fizetni az elszámolt telefonköltség után? Tehát a cégtelefonadó a gazdaság tagjaira is kiterjed?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték