A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti fizetési felszólítást postai úton kizárólag tértivevény külön szolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként lehet szabályszerűen megküldeni az adós részére.
Gyakran előfordul, hogy a szerződő felek között jogvita alakul ki, melynek során a megrendelő/megbízó vitatja a vállalkozó/megbízott szerződésszerű teljesítését. A vitatott gazdasági esemény teljesítői gyakran választják azt a megoldást, hogy nem állítanak ki számlát, mivel a számla szerinti ellenérték megtérülése bizonytalan, így nem vállalják a számla kiállításával járó fizetendő általános forgalmi adó finanszírozását addig, amíg a bíróság rendezi a felek közötti jogvitát (vagy a felek egyezséget kötnek).
A polgári törvénykönyv (Ptk.) 2014 óta történő alkalmazásával kellő tapasztalatra tehettünk szert annak hiányosságai, ellentmondásai vagy éppen szükségtelen rendelkezései kapcsán. A kialakult gyakorlat és a tendenciózusan visszatérő jelzések alapján 2021 nyarán a jogalkotó átfogóan felülvizsgálta a Ptk.-t, és annak számos cégjogi rendelkezését módosította.
A kata eddigi talán legnagyobb változása volt a tavalyi évben bevezetett hárommillió forintos értékhatár, ami akkor kap szerepet, ha egy adóalany vevő részére ennél nagyobb összeget számlázott a kisadózó. Az ezt meghaladó összegek után a vevő, külföldi vevő esetén pedig a kisadózó fizet 40 százalékos különadót. Az első forinttól kezdve különadót kell fizetni továbbá az olyan bevételek után, amelyet kapcsolt vállalkozásától kapott a kisadózó. Ez a különadó megkavarja az idei bevételi jelentéseket azoknál a kisadózóknál, akiknek a bevétele meghaladta a 12 millió forintot – véli a Niveus Consulting Group.
Készülve a 2021. év könyvviteli zárására, érdemes átgondolniuk a cégtulajdonosoknak és könyvelőiknek a tárgyi eszközök nyilvántartásával kapcsolatos gyakorlatukat, hogy az mindenben megfelel-e a számviteli törvény előírásainak, illetve a társaság körülményeinek. Örökzöld téma e körben a kis értékű tárgyi eszközök szabályos nyilvántartása.
Az átalányadózással kapcsolatos új szabályok sok esetben kedvezőbbek az egyéni vállalkozók számára a katánál. Kiszámolta már, hogy ön melyikkel jár jobban? Előadónk, Lepsényi Mária adószakértő igyekszik választ adni a fenti a kérdésekre, ismerteti a legújabb szabályokat az átalányadózással kapcsolatban, illetve az őstermelőket érintő aktuális változásokra is kitér.
Új nyomtatványokat tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), egyebek mellett a 2021. évről szóló szja-bevallást, illetve a kiva és a kata alól a társasági adó hatálya alá került adózók adóelőlegéről.
Idén január 1-jétől a kisvállalkozások – köztük a mikrovállalkozások is – 50 millió forint, a középvállalkozások pedig 100 millió forintnyi beruházással szerezhetnek fejlesztési adókedvezményt, melynek hatására a fizetendő társasági adójuk akár 1,8 százalékos szintre csökkenhet a beruházást követő 13 adóéven keresztül. Így a vállalkozások a beruházás akár 70 százalékát is visszakaphatják az adóban – hívja fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
Partnercég közölte, hogy áttér a papír alapú helyett az elektronikus úton történő számlaküldésre, pdf formátumban, e-mail mellékleteként. Tájékoztatása szerint, mivel ezen számlák aláírás és bélyegző nélkül is hitelesek, a számlabefogadónak az ily módon kapott számlát csak ki kell nyomtatnia, és úgy lefűznie a könyvelésébe. Megfelel a fenti információ a jelenlegi jogszabályi előírásoknak? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Alaptörvény-ellenesség miatt megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 271. § (1) bekezdésének „és a megismételt” szövegrészét, azaz azt a rendelkezését, amely a megismételt adóhatósági eljárásokban az elévülési idő meghosszabbodását tette lehetővé.
Az MNB visszavonta a Bauer & Berger Faktoring Zrt. hitel- és pénzkölcsön nyújtására, illetve követelésvásárlásra vonatkozó engedélyét és elrendelte a pénzügyi vállalkozás végelszámolását. Az intézkedés oka, hogy a pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri felhívása ellenére – a felügyelő bizottsági elnöke vonatkozásában huzamos ideje nem rendelkezik a tisztség betöltéséhez elengedhetetlen előzetes felügyeleti engedéllyel, valamint immár több mint két éve folyamatosan késve, illetve nem kellő tartalommal tesz eleget az adatszolgáltatási kötelezettségeinek.
A munkáltatók gyakran e-mailben küldik ki a dolgozóknak a 21M30-as és a járulékigazolásokat. Alá kellene ezeket írnia a cégvezetőnek? Aláírás nélkül hiteles-e az igazolás? – kérdezte az Adózóna olvasója. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Mindazon vállalkozásoknak, akik Magyarország területén a Nébih hatálya alá tartozó tevékenységet végeznek, 2022. január 31-éig kell befizetniük a felügyeleti díj második részletét, ha nem akarják megkockáztatni a mulasztási bírságot ‒ hívták fel a figyelmet a határidőre a BDO Magyarország szakértői.
Az egyszerűsített végelszámolás lehetősége néhány évvel ezelőtt nyílt meg a tevékenységük megszüntetése mellett döntő társaságok számára. A lehetőség mindenképpen vonzó, hiszen az eljárás adminisztrációs terhei kevésbé jelentősek, mint egy hagyományos végelszámolási eljárás során. Vannak azonban olyan sarokpontok, amelyekre ezen eljárás során is kiemelten figyelni szükséges.
Közzétette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az állami adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező magánszemélyeket és egyéni vállalkozókat tartalmazó, valamint 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 100 millió forintot meghaladó nem magánszemély adózókat tartalmazó legújabb feketelistákat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték