hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ultrakonzervatív a magyar vállalkozások számlázási gyakorlata

  • adozona.hu

A magyar vállalatok számlázási gyakorlata még többnyire az évtizedekkel ezelőtt kialakított számviteli szabályokon és mindennapos rutinon alapszik, amit ma kiegészít a szkennelés és a PDF számlaképek e-mailen történő továbbítása a Grant Thornton globális üzleti- és adótanácsadó cég magyarországi irodájának tapasztalatai szerint. Az e-számlázás további népszerűsítésére van szükség, mert ezzel komoly pénzügyi megtakarítást és hatékonyságnövelést érhetnek el a magyar vállalatok, nem beszélve arról, hogy a kevesebb papír felhasználásával környezetvédelmi erőfeszítéseket is tehetnek.

Az utóbbi években – és különösen a globális koronavírus-járvány következtében – felpörgött digitális transzformáció nagy mértékben átalakította a mindennapokat, és köszönhetően a fizikai távolságtartás kényszerének (és persze az egyre fokozódó vásárlói elvárásoknak), az online működés és ügyfélkiszolgálás a napi rutin része lett. Azonban úgy tűnik a digitális fejlesztések a magyar vállalatok számlázási gyakorlatát elkerülték: a KSH adatai alapján ma Magyarországon körülbelül 1,3 millió vállalkozás van, ám ennek csak mindössze 15 százaléka mondhatja el magáról, hogy legalább egy darab e-számlát kiállított. Ez aggasztóan kevés, figyelembe véve az e-számlázás egyértelmű előnyeit, valamint az azt segítő jogszabályi környezetet.

Kedvező a magyar jogszabályi környezet

A Grant Thornton szakemberei úgy vélik, hogy a magyar adórendszer régiós összehasonlításban is élen jár a digitális adózás jogszabályi- és technológiai környezetének megteremtésében. Ennek ellenére, az adóhivatal szakemberei 1 év alatt kevesebb, mint 100 ezer darab olyan NAV XML alapú e-számlával találkoztak, amely a kiállítónál és befogadónál is automatizáltan feldolgozható: ez elég kevés ahhoz képest, hogy naponta kétmillió darab számviteli bizonylat érkezik be a NAV-hoz.

Az okokat valószínűleg a gyökereknél, azaz a definíció értelmezésénél kell keresni, ugyanis a legtöbben nem tudják, hogy pontosan mi is az az e-számla, és annak különböző megjelenési formái milyen előnyöket és hátrányokat jelent egy adott cég számára. A kiállítói oldalon a legelterjedtebb és ezáltal a legegyszerűbb megoldást a digitális aláírással elkészített PDF számlakép jelenti. Habár ez megfelel a jogszabályi leírásnak, csak egy előnytelen kompromisszumokkal teli, köztes megoldást jelent a hagyományos papír alapú és a professzionális e-számlázás mellett – ecseteli Kóczé Péter, a Grant Thornton digitális üzletágának vezetője. A szakember hozzátette, hogy ma Magyarországon körülbelül 200 ezer olyan vállalkozás van, amelyek rendszeresen e-számlát állítanak ki.

A magyar adóhivatal az e-számlázásra vonatkozóan, hosszú távon azt vizionálja, hogy a kép alapú számlázást egyre inkább kiszorítja majd az adat alapú számlázás. Ezzel a vállalkozások közötti számlázási gyakorlat mai bevett formája, amiben akár öt lépés is lehet (kibocsátó – postai feldolgozás – kézbesítés – küldemény feldolgozás – befogadó), lerövidül mindössze három szereplőre: a kibocsátó, aki kiállítja a bizonylatot, az elektronikus feldolgozó rendszer és végül a befogadó. Ez valójában az online adatszolgáltatás folyamatába illeszkedik, amikor nincs további közreműködő egység, hanem csak a kibocsátó és a befogadó kommunikál közvetlenül egymással.

Ma a mindennapok része az, ha valaki egy kézzel kiállított számlát beszkennel vagy a másodpéldányt PDF dokumentumként nyomtatja ki, majd e-mailen elküldi azt a partnernek. Ezt követően pedig feladja postán az eredeti példányt. Ez ügyviteli szempontból azt is jelenti, hogy egy célzott aktivitással (számlakiállítás, hogy kifizessék a termék vagy szolgáltatás ellenértékét) legalább 4-szer vagy 5-ször kell foglalkozni. Ez minden, csak nem hatékony – vallják az adótanácsadó szakemberei. Nem reprezentatív felmérés alapján 10-ből 9 cég azt mondja, hogy az e-számla az, amit elektronikusan aláírnak. Ez azonban ebben a formában nem igaz.

Az e-számlázás jövője: az EDI

A számlázás jövőjét az EDI (Electronic Data Interchange) alapú megoldások jelentik. Ezek a rendszerek olyan elektronikus adatcserét valósítanak meg, amelyben a számlaadatok teljesen automatikusan, emberi közreműködés nélkül áramolnak a számítógépek között. Tehát a számlák kibocsátása és befogadása is ezen keresztül történik. A magyar vállalkozások körében többnyire a gyártói szektorban terjedt el eddig az EDI, mint e-számlázási megoldás.

Az EDI használata ugyanakkor nem csak ennek a szektornak a privilégiuma. 2021-től a NAV Online Számla rendszer a kötelező valós idejű adatszolgáltatás mellett egy opcionális, díjmentes EDI szolgáltatást is biztosít már azoknak a társaságnak, akik a NAV XML, azaz az online-számla adatszolgáltatásra épülő megoldást választják az üzleti partnereik felé történő elektronikus számlázáshoz.

A tanácsadó cég szakértői úgy látják, hogy a teljes számlázási gyakorlatot érdemes mielőbb digitalizálni, mert jelentős költségmegtakarítás lenne elérhető: nincsen papír- és nyomtatási költség, nem kell több alkalmazottat bevonni, ugyanakkor teljes mértékben ellenőrizhető a folyamat, amely nem jelent egy „újabb bürokratikus terhet. Habár az EDI technológiai követelményeinek történő megfelelés esetenként több nyitottságot követel a társaságoktól az új megoldások alkalmazásával kapcsolatban, azonnal jelentkezhetnek az előnyei: egyszerű, megbízható, azonnali és nem terheli a környezetet sem.

Azt tapasztaljuk, hogy az e-számlázás kapcsán az egyik bizonytalanság a vállalkozások körében abból ered, hogy az e-számlázás esetleg több hibára ad lehetőséget, ami közvetlenül és közvetve is növelheti az adókockázatot – véli Kóczé Péter, a Grant Thornton szakembere. Ez szintén egy tévhit a tanácsadó szerint, a megfelelően kiválasztott és bevezetett e-számla megoldás ugyanis egyformán segíti az adózót és az adóhivatalt, ami mindenképpen előnyösen hat a társaság és az adóhivatal "együttműködésére" is. A szakember megjegyezte, hogy nem utolsó szempont a környezeti megfontolás sem: csak idén januárban több mint 43 millió darab papír alapú számlát állítottak ki a magyar cégek – ezt mind meg lehetne spórolni az e-számlázással.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink