Visszatérő kérdés az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazott munkavállalók éves keretének számítása. Mit kell tenni, ha ezt a keretet túllépi a munkáltató, milyen gyakorlati kötelezettségeket jelent ez? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésekre Dócziné Szabó Nikoletta a NEXON munkajogi és bérszámfejtési szakértője válaszolt.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) nemrégen közzétett döntésében egy szerverszolgáltató lecseréléséből eredő ügy vizsgálata kapcsán szabott ki adatvédelmi bírságot. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) április óta három etapban kezdeményezett adategyeztetést olyan a cégeknél, amelyek bejelentették ugyan az egyszerűsített foglalkoztatást, ám járulékbevallásukban nem szerepeltették a munkavállalót. Az eljárások mérlege pozitív: a vállalkozások 80 százaléka együttműködött – közölte az adóhatóság.
Számos esetben előfordul, hogy a munkáltató az egyébként akár jogszerű igényét a munkavállaló munkabéréből egyszerűen levonja. Érdemes azonban ezt az esetkört körbejárni, mivel a hatályos jogszabályok a bérből való levonás eseteit szigorúan körbehatárolják.
Eredetileg kétmilliárd forintos kerettel írták ki a Munkakörülmények fejlesztése című pályázati felhívás első ütemét a kis- és közepes vállalkozások számára, ám szükség volt egy másfél milliárdos keretemelésre a nagy érdeklődés miatt – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatás-felügyeletért felelős helyettes államtitkára szerdán, az M1 aktuális csatornán, tette közzé az MTI.
Az Országgyűlés elé benyújtott, T/12801. számú adótörvény-módosítási javaslat a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvénynek (Katv.) a pénztár kimutatott értékéhez, illetve annak változásaihoz kapcsolódó adóalap-csökkentő, illetve növelő tétel szabályait is módosítja. Ennek értelmezése, a törvénymódosítás indokoltsága, lehetséges hatása a múltra és a jövőre felvet bizonyos kérdéseket – cikkünkben egy korábbi Adózóna olvasói kérdés nyomán ezeket elemezzük.
Egyre gyakrabban felmerülő kérdés, van-e azzal probléma, ha a társaság tulajdonosai szindikátusi szerződésben rendezik azt, hogy a fizetendő osztalékra ki, milyen arányban jogosult. Alapjában véve nincs probléma az ilyen megállapodásokkal, hiszen a felek szerződéses szabadsága erre is kiterjed, ugyanakkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy ha szindikátusi szerződés alapján osztják fel az adózott eredményt a tagok (részvényesek) között, akkor az így kapott jövedelem jogcíme adózási szempontból jó eséllyel nem osztalék lesz, hanem ajándékozás. Kérdés, hogy miért? Pauker Zoltán, az Andersen Adótanácsadó Zrt. tranzakciós adótanácsadási üzletágvezetője foglalta össze az Andersen tájékoztató levelében.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) nemrégen közzétett döntésében egy honlapon keresztül megvalósuló adatszivárgás következményeit vizsgálta. Az adatszivárgást egy konfigurációs hiba okozta, amely során egy beépülő bővítménymodul felülírta az éles környezetben használt másik bővítmény konfigurációit.
Mi lesz a sorsa a papír alapú dokumentumoknak? Ki kell azokat adni a munkavállalóknak? Ha igen, mennyi időn belül? – kérdezte olvasónk. Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
A Microsoft új Teams-funkciója automatikusan felismeri, ha egy dolgozó a vállalat WiFi-hálózatára csatlakozik, és ennek alapján frissíti a tartózkodási helyét. Így a rendszer pontosan megmutatja, ki van bent az irodában, és ki dolgozik távolról. A fejlesztés a hibrid munkavégzés átláthatóságát ígéri, de adatvédelmi és munkaügyi aggályokat is felvethet – írja a hrportal.hu.
Az év végi bér- és adótervezési időszakban a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a költségek optimalizálására – ebben pedig a távmunka és a hibrid munkarend jogi és adózási kérdései is kulcsszerepet játszanak. A pandémia óta megszokott rugalmas munkavégzés továbbra is velünk maradt, de a legtöbb munkáltató és munkavállaló még mindig bizonytalan abban, mikor számít valaki távmunkásnak, és mikor „csak” home office-ban dolgozik. A különbség azonban jogilag és adózási szempontból is döntő lehet – hívja fel a figyelmet sajtóközleményében a Niveus.
A mínuszos számla teljesítése a visszáru szállítólevelének teljesítése kell, hogy legyen – azonban az eredeti számlára ebben az esetben is hivatkozni kell? – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Kft. bankszámlájáról két és fél évvel ezelőtt több millió forintot megpróbáltak ellopni. Mivel hamar észrevették, a pénz meglett, viszont a bank azóta sem utalta azt ki. Meddig kell várni, hogy ki lehessen vezetni a könyvekből az összeget? A társaságiadó-alapot meg kell vele növelni? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Egy cég jelenleg nem ad béren kívüli juttatást a dolgozóinak, viszont csak a vezető beosztásúak részére egészségbiztosítást szeretne kötni, mely munkabérként adóköteles. Sérti-e az egyenlő bánásmód elvét, ha csak a vezetők kapnak ilyen juttatást? Kell-e cafeteriaszabályzat, mely szerint a vezető beosztású dolgozók kapják ezt a juttatást, vagy az kifizethető szabályzat nélkül is? Jó megoldás, ha a vezető beosztásúak munkaszerződését kiegészíti a munkáltató ezzel a bérelemmel? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Cég olyan ingatlant vásárol, amelyhez nem vezet az eladó tulajdonában lévő út, ezért szerződést szeretne kötni az út tulajdonosával, amely alapján jogosult lenne a szolgalmat megalapítani. A szerződésben nincs ellenérték meghatározva a szolgalomért, vagyis ingyenesen kapná azt. Olvasónk több ehhez kapcsolódó, általános forgalmi adózást, illetve számvitelt érintő kérdést tett fel, amelyekre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték