Nem lehet "kivéreztetni" az egészségileg alkalmatlan munkavállalókat, tisztességesen kell eljárniuk a munkáltatóknak

Megosztás Tetszik

A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelensége időtartamára, vagy ha egészségi okból alkalmatlan arra, hogy ellássa a munkakörébe tartozó feladatait, akkor az alkalmatlansága időtartamára. Hogyan tehet eleget a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének, ha a munkavállaló a munkaköri alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott, s milyen egyéb lehetőségek vannak a helyzet rendezésére?

Egészségügyi alkalmatlanság

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezései szerint a munkavállaló csak olyan munkára, és akkor alkalmazható, ha mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult. Továbbá a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

Az egészségügyi alkalmatlanság megállapítása orvosi szakkérdés, melynek részletes szabályait és szempontjait a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. NM rendelet tartalmazza. Ez alapján a munkaköri alkalmassági vizsgálat annak megállapítására szolgál, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és annak képes-e megfelelni. A vizsgálatokat első fokon a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végzi. A rendelet lehetőséget ad arra, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos elsőfokú munkaköri alkalmassági véleményével szemben bármely fél 15 napon belül kérje az alkalmassági véleményben foglaltak másodfokú elbírálását.

Tipikusan balesetet vagy hosszabb ideig tartó megbetegedést követően fordul elő, hogy a munkavállaló a felgyógyulást követően keresőképes ugyan, azonban olyan károsodásokat, sérüléseket szenved, melyek eredményeképpen nem tudja már ellátni a munkakörét. Például, ha a takarító vagy a festő esés következtében bordatörést szenvedett, és bár felgyógyult, de nem képes két-három óránál többet állni vagy 1 kilogrammnál többet cipelni, abban az esetben az üzemorvos feltehetően nem minősíti alkalmasnak.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN

• ismertetjük a hatályos törvényi rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság döntése is formált,
  
• s részletezzük a lehetőségeket, hogyan tehet eleget foglalkoztatási kötelezettségének a munkáltató, illetve milyen szabályokat betartva mondhat fel az egészségileg alkalmatlan munkavállalónak.