További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíjasnak lehet-e tekinteni a dolgozót a határozat kiadása előtt?

  • adozona.hu

A munkavállaló beadta a nyugdíjmegállapításra vonatkozó igényét, a jogosultságáról kapott is igazolást a nyugdíjbiztosítótól, azonban ez az igazolás még nem nyugdíjhatározat. Valószínűsíthetően a kérelemben foglalt naptól megállapítják majd részére a nyugdíjat, de a bérszámfejtésig nem érkezik meg a határozat. A nyugdíjmegállapítási igény leadása és a nyugdíjhatározat megérkezése között lévő időszakban hogyan kell számfejteni a munkavállaló bérét, illetve mikor kell kijelenteni őt a T1041-es nyomtatványon? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.

Idén január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem biztosított, a munkabéréből csak szja-t von a munkáltató. Olvasónk több esetben szembesült azzal a problémával, hogy a munkavállaló beadta a nyugdíjmegállapításra vonatkozó igényét, melynek tényéről kapott is igazolást a nyugdíjbiztosítótól, s valószínűsíthetően a kérelemben foglalt naptól meg is állapítják részére a nyugdíjat, az arról szóló határozat kiadásáig viszont hosszú idő telik el, s a bérszámfejtés idejéig nem érkezik meg a határozat. A nyugdíjigény átvételét igazoló dokumentum alapján az abban megjelölt nyugdíjigénylési naptól saját jogú nyugdíjasként kell a munkavállalót kezelni és ez alapján ki kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon, s a továbbiakban saját jogú nyugdíjasként számfejteni, vagy továbbra is kell vonni tőle a vonatkozó járulékokat, meg kell fizetni utána a munkáltatói terheket, és majd a nyugdíjhatározat megérkezését követően kell a nyugdíjmegállapítás napjára visszamenőleg jelenteni a biztosítási jogviszonya megszűnését, és a nyugdíjmegállapítás napjáig visszamenőleg újra számfejteni a dolgozót saját nyugdíjasként, és önellenőrizni az így érintett hónapo(k) 08-as bevallását? – sorolta a különféle eshetőségeket olvasónk.

Ha a jogszabályoknak megfelelően jár el a foglalkoztató, akkor a nyugellátás megállapításáig, de legalábbis az előleghatározat megérkezéséig nem kezeli nyugdíjasként a munkavállalót, és nem jelenti be a biztosításának megszűnését a T1041-es nyomtatványon – húzta alá szakértőnk. Ha nem így tesznek, akkor a munkavállaló – az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 7. paragrafusának 10. pontja alapján – akár be nem jelentett foglalkoztatottnak is minősülhet.

Ugyanakkor a gyakorlatban általában a nyugdíjigényben megjelölt naptól nyugdíjasnak tekintik a dolgozót a munkáltatók, hiszen ellenkező esetben – az esetek 99,9 százalékában – önellenőrzésre lenne szükség. A korhatárt betöltött igénylők esetében szinte bizonyosra vehető a nyugdíjjogosultság megléte. Ám, ha a foglalkoztató biztosra akar menni, akkor csak a határozat jogerőssé (véglegessé) válásától tekinti nyugdíjasnak a dolgozóját, hiszen a munkavállaló akár vissza is vonhatja igényét – magyarázta Széles Imre.

Hasonló problémát jelent ez az egyéni és társas vállalkozók esetében is. Speciális előírás nincs: a foglalkoztató vagy ragaszkodik a határozathoz, és ezzel vállalja az önellenőrzést, vagy rugalmasan elfogadja a munkavállaló nyilatkozatát, illetve az igény benyújtásáról kapott visszaigazolást.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Vállalkozás üdülőjében saját dolgozó üdülése

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Látványcsapatsport

Pölöskei Pálné

adószakértő

Ifa, bejelentkezési kötelezettség

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

2019 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X