Nyugdíjasnak lehet-e tekinteni a dolgozót a határozat kiadása előtt?

Megosztás Tetszik

A munkavállaló beadta a nyugdíjmegállapításra vonatkozó igényét, a jogosultságáról kapott is igazolást a nyugdíjbiztosítótól, azonban ez az igazolás még nem nyugdíjhatározat. Valószínűsíthetően a kérelemben foglalt naptól megállapítják majd részére a nyugdíjat, de a bérszámfejtésig nem érkezik meg a határozat. A nyugdíjmegállapítási igény leadása és a nyugdíjhatározat megérkezése között lévő időszakban hogyan kell számfejteni a munkavállaló bérét, illetve mikor kell kijelenteni őt a T1041-es nyomtatványon? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.

Idén január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem biztosított, a munkabéréből csak szja-t von a munkáltató. Olvasónk több esetben szembesült azzal a problémával, hogy a munkavállaló beadta a nyugdíjmegállapításra vonatkozó igényét, melynek tényéről kapott is igazolást a nyugdíjbiztosítótól, s valószínűsíthetően a kérelemben foglalt naptól meg is állapítják részére a nyugdíjat, az arról szóló határozat kiadásáig viszont hosszú idő telik el, s a bérszámfejtés idejéig nem érkezik meg a határozat. A nyugdíjigény átvételét igazoló dokumentum alapján az abban megjelölt nyugdíjigénylési naptól saját jogú nyugdíjasként kell a munkavállalót kezelni és ez alapján ki kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon, s a továbbiakban saját jogú nyugdíjasként számfejteni, vagy továbbra is kell vonni tőle a vonatkozó járulékokat, meg kell fizetni utána a munkáltatói terheket, és majd a nyugdíjhatározat megérkezését követően kell a nyugdíjmegállapítás napjára visszamenőleg jelenteni a biztosítási jogviszonya megszűnését, és a nyugdíjmegállapítás napjáig visszamenőleg újra számfejteni a dolgozót saját nyugdíjasként, és önellenőrizni az így érintett hónapo(k) 08-as bevallását? – sorolta a különféle eshetőségeket olvasónk.

Ha a jogszabályoknak megfelelően jár el a foglalkoztató, akkor a nyugellátás megállapításáig, de legalábbis az előleghatározat megérkezéséig nem kezeli nyugdíjasként a munkavállalót, és nem jelenti be a biztosításának megszűnését a T1041-es nyomtatványon – húzta alá szakértőnk. Ha nem így tesznek, akkor a munkavállaló – az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 7. paragrafusának 10. pontja alapján – akár be nem jelentett foglalkoztatottnak is minősülhet.

Ugyanakkor a gyakorlatban általában a nyugdíjigényben megjelölt naptól nyugdíjasnak tekintik a dolgozót a munkáltatók, hiszen ellenkező esetben – az esetek 99,9 százalékában – önellenőrzésre lenne szükség. A korhatárt betöltött igénylők esetében szinte bizonyosra vehető a nyugdíjjogosultság megléte. Ám, ha a foglalkoztató biztosra akar menni, akkor csak a határozat jogerőssé (véglegessé) válásától tekinti nyugdíjasnak a dolgozóját, hiszen a munkavállaló akár vissza is vonhatja igényét – magyarázta Széles Imre.

Hasonló problémát jelent ez az egyéni és társas vállalkozók esetében is. Speciális előírás nincs: a foglalkoztató vagy ragaszkodik a határozathoz, és ezzel vállalja az önellenőrzést, vagy rugalmasan elfogadja a munkavállaló nyilatkozatát, illetve az igény benyújtásáról kapott visszaigazolást.

Segítségre lenne szüksége munkáltatói kérdésekben?
Rendelje meg kedvezményesen a Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben című kiadványt.
Kiadványunk bemutatja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben melyek a legkedvezőbb foglalkoztatási formák, és ötleteket ad a juttatások optimalizálásához.
Részletek >>