265 találat a(z) bizonylat cimkére
Hirdetésével bukott le az illegális pálinkakereskedő
Cikk
A barátja segített túladni a „többleten” annak a férfinek, akitől 90 liter pálinkát foglaltak le a NAV Somogy megyei munkatársai.
Közösségi termékértékesítés - 2020
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét! 2020. 01. 01-jétől közösségi termékértékesítés esetén a közösségi értékesítést két meglévő, egymástól független bizonylattal kell alátámasztani. Ezek a bizonylatok – amennyiben az eladó fuvaroz – az alábbiak. Rendelkezni kell kettő dokumentummal az alábbiakból: a termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó dokumentumok (pl. az aláírt CMR dokumentum vagy CMR-fuvarlevél; az áru fuvarozója által kiállított számla, hajóraklevél, a légi teherszállítási számla), vagy rendelkezni kell az előzőekből egy dokumentummal plusz eggyel az alábbiak közül: fuvarozási biztosítási kötvény; fuvarozás kifizetésének banki dokumentuma; a vevő tagállamában közjegyzői nyilatkozat, hogy a termék megérkezett; a célországban a raktár kezelőjének nyilatkozata, hogy bevételezték a terméket. Abban az esetben, ha az eladó saját maga juttatja el a termékeket, saját autójával a szlovák partneréhez (vevőjéhez), akkor hogyan lesz meg a két dokumentum? Szállítólevéllel rendelkezik az eladó, de egyéb – fentebb felsorolt – dokumentumok nem fognak a rendelkezésére állni. Mit lehet tenni ebben az esetben? Milyen dokumentum fogadható el még ez esetben? Válaszát előre is kösznöm!
Számlázási szabályok nemzetközi ügyleteknél
Cikk
A belföldi vállalkozások nemzetközi térnyerésével külföldi megrendelőik is megszaporodtak. Mi a helyzet számlázáskor, melyik állam szabályait kell alkalmazni a bizonylat kiállítása során?
Internetes társkeresés – tagdíj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy katás bt. internetes társkereséssel foglalkozik. A társkereső oldalon regisztrált tagok az aktuális tagdíjat interneten keresztül bankkártyával vagy Paypal-lal, illetve mobilfizetéssel, valamint átutalással fizetik. A mobilfizetésről a szolgáltató minden hónapban elszámol a társasággal, erről árbevételi számla készül, az utalások esetében viszont csak a banki kivonaton szerepelnek a jóváírt tagdíjösszegek. Kérdésem, hogy az adott tevékenység esetében elegendő könyvelési bizonylatként a banki kivonat, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben nem kell számlát kibocsátani? Köszönettel.
Külföldi utak számla nélkül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég ügyvezetője és alkalmazottai is gyakran mennek külföldre szakmai okokból. Gyakran előfordul, hogy a céges autó tankolásáról, a szállásról nem számlát hoznak, hanem nyugtát, vagy egy igazolást. Amikor kértük, hogy számlát hozzanak, azt mondták, hogy nem kaptak számlát. Ha jól tudom, akkor a külföldi adózótól elfogadhatok egyéb bizonylatot is, ha az ottani jogszabályok megengedik azt, például nyugtát. Hogyan tudjuk a nem számlás tételeket költségként elszámolni, illetve hogyan tudunk megbizonyosodni, hogy a külföldi partner tényleg nem köteles számlát kiállítani és nem arról van szó, hogy egyszerűen elfelejtettek számlát kérni? Különösen a tankolás elszámolása érdekelne.
Különbözeti áfás adóalany előlegelszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Használt autó értékesítésével foglalkozó adóalany előleget kapott az egyik gépkocsi megvásárlására. Az előleget magánszemély fizette, ő lesz a gépkocsi vásárlója is. Különbözeti adózás alá eső ügylet esetén mi a teendő befolyt előleg esetén, mivel itt még nem ismeretes az adóalap, a befolyt összeget tartalmazó áfatartalom? Az áfatörvény 59. §-a alapján a befolyt összeg előlegnek minősül, mely után áfafizetési kötelezettség merül fel. A befolyt összegről 27 százalékot tartalmazó előlegszámlát kell kiállítani, annak ellenére, hogy az áfatartalom nagy valószínűséggel sokkal alacsonyabb lesz? A gépkocsi értékesítésekor kerül elszámolásra az előleg többlet áfája? Ha ebben az esetben nem kell 27 százalékos áfát fizetni a befolyt előlegre, akkor az áfatörvény 159. § (2) bekezdése értelmében lehetséges, hogy nem kell számlát sem kiállítani? Az adóalany magánszemélytől kapja az előleget, és nem éri el a 900 000 forintot. Az összeg bankon keresztül kerül utalásra, ez elfogadható számviteli bizonylatnak? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel.
Használt áru beszámítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy marketing akció keretében azt kívánja a vevőinek felajánlani, hogy amennyiben új gépet vásárol nálunk, a régi, használt gépét kilónként vagy más mértékegység szerint 100 EUR összegben beszámítjuk. Az így megvett termék az esetek többségében használhatatlan, szétbontás után leadásra kerül a hulladékfeldolgozóba. Mi a helyes bizonylatolása ennek a tranzakciónak? Az, ha mínuszos tételként szerepeltetjük a használt gépet a vevőnek az új gépről adott számlán, vagy ha a vevő számlázza felénk, vagy teljesen más módon kell kezelni? A használt gép készletre kerül rögtön, vagy csak szétbontás után? Mi történik akkor, ha magasabb értékű a beszámítandó termék, mint az eladandó új? Van adózási korlátja az ilyen engedménynek? Válaszukat előre is köszönjük!
Kártérítés befizetése egyesület pénztárába, bizonylatolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyesület tulajdonában lévő személygépjárműben kárt okozott az egyik tag. A felelőséget és kártérítés megtérítését vállalja. Közben a tag kilépett az egyesületből. A pénztárba befizeti a megállapított kár összegét, mely megállapítása kárszakértővel történt. Erről bevételi pénztár bizonylat készül, illetve jegyzőkönyvet készít az egyesület, a kár keletkezésének körülményeiről, melyet fényképekkel egészít ki, amin jól látható a sérülés. A volt tag ír egy nyilatkozatot, amiben károkozást elismeri, a költségeket megtéríti az egyesület felé. Kérdésem, hogy ebben a formában megfelelően dokumentáljuk e a befizetett összeget, helyesen járunk-e el? Köszönöm megtisztelő válaszát!
NAV-os boltbezárás I.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem tájékoztatását az alábbi esettel kapcsolatosan: 2 db kft.-ről A és B van szó, azonos tulajdonosi körrel rendelkeznek. Mind a kettő cég kiskereskedelmi húsértékesítés végez. "A" cég idei év május közepéig végezte a tevékenységét évek óta egy bérelt üzlethelyiségben. Egyéb okok miatt a tevékenységet "B" cég május 14-étől tovább folytatta. Május 24-én revizorok próbavásárlást végeztek "B"nél, mivel nyugtát nem kaptak, így jogkövetési vizsgálatot folytattak le. Egyrészt megállapították, hogy "B" cég pénztárgéppel nem rendelkezik, és adóelszámolásra alkalmas bizonylatot nem kaptak a vásárláskor, valamint a cég alkalmazottja május 23-án került bejelentésre. Egy hetet még "A" cég alkalmazottjaként dolgozott a munkavállaló "B" cégnél, ezt a jelenléti ív is alátámasztotta. Észrevétel benyújtásakor próbáltuk a helyzetet menteni olyan módon, hogy a "A" és "B" cég között szerződéses jogviszonyt hoztunk létre, amelynek keretében "A" cég vállalta saját alkalmazottaival a bolti értékesítést "B" cég részére. Ezt követően az ügyvezetőt beidézte az adóhatóság, ahol nyilatkozatot tett, hogy két cég közötti szerződés nem valós, csupán elfelejtették átjelenteni az alkalmazottat a másik cégbe. A cég a bizonylat és a pénztárgép nélküli értékesítésért mulasztási bírságot kapott. Majd ezt követően üzlet bezárási időpont egyeztetésére kapott az ügyfél idézést az adóhatóságtól be nem jelentett alkalmazott miatt. Lehet boltzárat elrendelni mulasztási bírság kiszabása nélkül?
Külföldi fióktelep rendelkezésére bocsátott eszközök
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldi vállalkozás (kft.) gépjárműveket bérel Magyarországon, amelyeket a külföldi fióktelepe (RO) rendelkezésére bocsátott "Haszonkölcsön szerződés" alapján, díjmentesen. A fizetendő bérleti díjat a belföldi vállalkozás (kft.), az üzemeltetéshez kapcsolódó költségeket (üzemanyag, javítási ktg.) a külföldi fióktelepe számolja el. 1.) Helyesen jár-e el a belföldi vállalkozás? 2.) Milyen bizonylatok alapján számolható el a belföldi vállalkozás és az általa alapított külföldi fióktelep között történő "szolgáltatásnyújtás"? 3) Felmerülhet-e ÁFA adókötelezettség bármelyik félnél? 4) A belföldi vállalkozásnál TAO adóalap módosító tételt eredményezhet-e ezen ügylet után elszámolt, fizetett bérleti díj? Köszönettel: L.Kinga
Saját rezsis beruházás áfa-bizonylatolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Helyes-e az az eljárás, ha saját rezsis beruházás esetében egy számlát állít ki a vállalkozás, "Önszámlázás" megjegyzéssel a számlán? A fizetendő áfa a kiállított számla 2. példánya alapján, a visszaigényelhető áfa a számla eredeti példánya alapján kerül megállapításra. A számla mellékletét képezi a felhasznált munkaerő kimutatása, bérlapok, valamint a felhasznált anyag és a beruházási számlán lévő egyéb tételek, melyek érintettek. Előre is köszönöm a választ.
Hiányzó analitikák, hiányzó főkönyv
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olyan cég keresett meg minket, hogy vegyük át a könyvelését, aki nem kapott analitikákat az egyik cégére vonatkozóan, de legalább a főkönyvi kivonat rendelkezésre áll, a másik cégében azonban még egy főkönyvi kivonatot sem tudott hozni, mert állítólag nem kapta meg az előző könyvelőtől. Felvettem a kapcsolatot az előző könyvelővel, hogy megtudjam, rendelkezik-e még az analitikákkal, de azt mondja, minden bizonylat átadásra került az adózónak és nem tartja nyilván a számítógépén az adatokat. Az adózó azt mondja csak számlákat kapott vissza és ezt az egy főkönyvi kivonatot. Mit lehet ebben az esetben tenni? A főkönyvi kivonat tartalmaz vevő/szállító tartozást és egyéb rövid lejáratú kölcsönt is. Annál a cégnél, ahol még főkönyvi kivonat sincs, ott pedig csak a közzétett beszámolót és a társaságiadó-bevallást tudom letölteni, hogy lássak valami adatot. Hogyan lehet ezek után szabályosan folytatni a könyvelést? Mi a mi feladatunk, és mi a cégek tulajdonosának feladata ebben az esetben? Nyilván nem szeretnénk újra könyvelni az előző időszakot. Válaszukat köszönöm szépen!
Ingatlancsere számlázása pénzszolgáltatással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném véleményét. Adott „A” belföldi adóalany, melynek tulajdonát képezi egy bruttó 97 millió forint szokásos piaci árú egyéb ingatlan (fordított adózás). „B” belföldi adóalany tulajdonát képezi egy bruttó 67,4 millió forint szokásos piaci árú, az áfatörvény 259. § 7. a) pontja szerinti építési telek (egyenes adózás). A felek az ingatlanok cseréjében állapodnak meg akként, hogy „B” adóalany a saját tulajdonát képező ingatlanán kívül még (az ingatlanok nettó értékének különbözetét) 23,3 millió forintot fizet meg „A” adóalany részére. Mindkét adóalany megfelel az áfatörvény 142. § (3) bekezdésében foglaltaknak. Az ingatlanok cseréje során mekkora adóalap és áfa összeget tüntet fel „A” és „B” adóalany az általa kiállított számlán? Mi lesz az ingatlancsere során a „B” adóalany által „A” adóalanynak juttatott 23,3 millió forint pénzszolgáltatás jogcíme és a bizonylata?
Ingatlanértékesítésnél értéknövelő beruházás elszámolható költségei
Kérdés
Férjemmel felesben vásároltunk egy félkész házat, amit befejeztünk egy éven belül és most értékesíteni szeretnénk. Ingatlan értéknövelő beruházás igazolt költségeinél mi elegendő dokumentum? Vannak olyan értéknövelő beruházások a házon (anyag és munkadíj), amelyekről nincs számlánk. Elszámolható-e, ha megbízási szerződésünk van az elvégzett gépészeti szerelési munkáról, átadási bizonylatunk van az elvégzett munkadíj ellenértékéről, redőny vételéről magánszemélyek közötti adás-vételi szerződésünk van. Több munkát családtag végzett a házon, ezt hogyan, milyen bizonylatolással lehet elismert költségként elszámolni? Milyen bizonylatot, illetve dokumentumot fogad el az szja-törvény igazolt ráfordításként?
Pénztárbizonylat-kiállítási kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. által kiállított és befogadott számla (nem készpénzfizetési) a számla kiállítással egyidejűleg készpénzben kiegyenlítésre kerül és ennek ténye rávezetésre kerül a számla kiállításakor a számlára "Fizetve" felirattal. Ebben az esetben szükséges-e bevételi (kiállított számla esetében), illetve kiadási (befogadott számla esetében) pénztárbizonylat kiállítása? A szolgáltatást nyújtó partner készpénzfizetési számlát állít ki és utalással kéri a számla kiegyenlítését. A számlát befogadó kft. kiegyenlítheti-e a készpénzfizetési számlát utalással a szolgáltató kérésére? Köszönettel várom a válaszát!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
