Egyre többen töltik jól megérdemelt szabadságukat, ami miatt a munkáltatóknak nehezebb megszervezni tevékenységüket, ezért nem ritka, hogy módosítják a szabadság kiadásának már közölt időpontját, vagy éppen visszahívják a munkavállalót a nyaralásból. Milyen következményekkel kell ilyen esetben számolni? Milyen módon érdemes kezelni a nyári leállást? Mi történik, ha a nyaralás alatt megbetegszik a munkavállaló?
Tisztelt Szakértő! Egy betegségen estem át, mely alapján jogosult lennék adókedvezményre. Erről a papírt februári dátumozással május hónapban kaptam meg. Munkáltatómnál közölték, hogy visszamenőleg nem tudják bérszámfejteni. Javasolták, hogy küldjek be "revíziós" papírt. Könyvelőm, mivel másodállásban vállalkozóként dolgozom, azt javasolta, hogy ne küldjek be a NAV felé semmit, majd ő a jövő adóévben elrendezi. Kinek van igaza? Aki azt mondja, hogy most adjak be önrevízióhoz papírt és ezúton érvényesítsem az adókedvezményt vagy könyvelőmnek, aki azt mondja, hogy ne adjak be semmit, majd ő jövőre rendezi? Segítségét előre is köszönöm!
A 2016-os adóév után kevesebb mint 200 ezer adózó vette igénybe az egyes betegségek miatti adókedvezményt, s ezáltal összesen 12 milliárd forinttal csökkentették adókötelezettségüket – közli a Világgazdaság a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kapott adatok alapján.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a "Hosszan tartó táppénz" című (http://adozona.hu/kerdesek/2018_2_16_Hosszan_tarto_tappenz_qed) kérdéshez kapcsolódik munkavállalói oldalról. Munkáltatóm még a betegszabadság ideje alatt levélben értesített a munkaköröm megszűnéséről, egyúttal tájékoztatott a felmentési idő kezdetéről, az elszámolás legkésőbbi idejéről (a betegszabadság lejártát követő naptól számítva maximum 1 év). A munkaköröm megszűnését azzal indokolta, hogy mivel szolgáltatási szerződés keretén belül végezte a tevékenységet a külföldi munkáltatómnak, aki kimondottan csak az én munkakörömet érintően nem kéri tovább a szolgáltatást, ezért a munkakörömet megszüntetik. Munkáltatóm ugyanezen a területen szolgáltat tevékenységet Magyarországon, ennek ellenére nem kínáltak fel semmilyen más munkakört. A betegségemet megelőzően több mint egy évig folyamatos szakmai és személyes támadások értek közvetlen felettesemtől, aki ugyanígy szolgáltatási szerződés keretén belül dolgozik a külföldi munkáltatónak. Ezen előzmények hatására olyan lelki állapotba kerültem, hogy munkámat nem tudtam volna tovább ellátni, amiről (mint a betegségem okáról) közvetlen felettesemet és a HR-t is tájékoztattam. Sajnos az állapotom nem javul, és munkát sem találok. Kérdésem, hogy törvényesen járt-e el a munkáltató, és milyen lehetőségekkel számolhatok az 1 év leteltét követően? A nők 40 éves nyugdíjához még 2,5 év kell, a nyeshez pedig fél év. Köszönöm megtisztelő válaszát!
Az Adózóna kalkulátora a biztosítási jogviszonnyal rendelkező munkavállaló betegség miatti kereső képtelenségének idejére eső táppénz napi összegét számolja ki, beleértve a fekvőbeteg ellátás esetén érvényes napi táppénz összegét is.
2003-ban diagnosztizált chron betegségnél 2007-ben egy műtét után a beteg nem kapott kezelést, és kontrollvizsgálatra is csak panasz esetén kell mennie. Jogosult-e a krónikus betegség miatti adókedvezményre, visszamenőleg igényelheti-e, és ha igen, melyik évekre? (Az adókedvezmény lehetőségéről csak most értesült.) Továbbá minden évhez kell külön igazolás, vagy elég az, amin az elején megállapították a betegséget? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! 2003-ban diagnosztizált chron betegségnél 2007-ben egy műtét után a beteg nem kapott kezelést, és kontrollvizsgálatra is csak panasz esetén kell mennie. Az a kérdésem, hogy a krónikus betegség miatti adókedvezményre ő jogosult-e, és visszamenőleg igényelheti-e, és ha igen, melyik évekre. Továbbá minden évhez kell külön igazolás, vagy elég az, amin az elején megállapították a betegséget? Az adókedvezmény lehetőségéről csak most értesült. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő úr, ezúton is köszönöm az egészségügyi alkalmatlanság tárgyú kérdéseimre adott szíves válaszait. Válaszai kapcsán az alábbi, egyértelműsítő kérdésem merült még fel: Jól értem, hogy a munkavállaló munkaviszonya egészségügyi alkalmatlanságra alapított munkáltatói felmondással megszüntethető az alábbi esetben: A munkavállaló tartós betegsége miatt huzamosabb ideig táppénzen volt. A munkavállaló táppénzre való jogosultsága lejárt, mert kimerítette az 1 évet. A munkavállaló azonban továbbra sem munkaképes, további műtét vár rá stb. Az üzemorvos az 1 éves táppénz lejártát követően, soron kívüli alkalmassági vizsgálat keretében megállapítja, hogy a munkavállaló a munkaköre ellátására egészségügyileg alkalmatlan. A munkavállaló rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban nem részesül. Szíves válaszát előre is köszönöm!
A méhállomány negyede pusztult el az elmúlt hónapokban az elszaporodott ázsiai méhatka terjesztette vírusok miatt. A hazai mézellátás biztosított, de elképzelhető, hogy exportra az idén kevesebb jut – nyilatkozta a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke hétfőn az MTI-nek.
Tisztelt Szakértő! Egy volt dolgozónk 2016. 03. 29-től folyamatosan, 2017. 03. 09-ig betegállományban volt. 2017.03.09-én sajnos meghalt. Kérdésem, hogy jár-e neki és mennyi időre szabadság, amit szabadságmegváltás címén az örökösök részére ki kell fizetni? A dolgozó 1967-ben született. 2016-ban, betegségét megelőzően 9 nap szabadságot vett ki. Szíves segítségüket nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az Mt. 151. § (3) bekezdését hogyan kell értelmezni az alábbi esetben? A vállalkozás háromműszakos munkarendben dolgozik, négyhónapos munkaidőkeretben, vasárnap kivételével minden nap munkanapnak számít. A beosztást két héttel korábban közlik. Ha a munkaidő-beosztás alatt beteg lesz, akkor a 30 százalékos bérpótlékra jogosító időbe bele kell számítani a betegség idejét is, illetve mi a helyzet, ha a munkaidő-beosztás előtt már beteg, és a következő két heti beosztás alatt is az? Vagy nem kell foglalkozni a munkavégzési kötelezettség alól mentesülő idővel csak az irányadó időszakban kötelező munkanapok 30 százalékát meghaladó időszakban vagy éjszakai időszakban kell munkát végezni, hogy jogosult legyen a távolléti díj megállapításánál a növelő tételre? Köszönettel.
Betegsége miatt nem tudta ellátni a rá osztott feladatot, ezért bocsátották el – állította egy munkavállaló a Kúriának beterjesztett felülvizsgálati kérelmében. Az ítélet támpontot jelenthet abban, kinek, mit kell bizonyítania, hogy megfelel vagy sem a munkáltató eljárása az egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezéseknek.
Tisztelt Szakértő! Ha egy őstermelő például betegség miatt nem tud elmenni a termelői piacra árulni, megbízási szerződéssel megbízhatja-e élettársát, hogy a nevében áruljon? Ha ezért nem részesül díjazásban, bejelentési és bevallási kötelezettsége nincs. Milyen feltételekkel állíthat ki a nevében nyugtát? Szakszerű válaszukat előre is köszönöm.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint a Földelni Jó Kft. megalapozatlanul reklámozta gyógyító, és egészségi szempontból más kedvező hatásokkal a Geo-Connect Pad termékeket, illetve a Földelni Jó Kft. és az Echo Hungária TV Zrt. burkolt reklámot tett közzé az „ELEKTRO/SOKKK” műsorban az Echo TV televíziós csatornán.
Mit tegyen a munkáltató, ha a dolgozó megbetegszik, majd a betegszabadság elteltét követően táppénz helyett szabadság kiadását kéri? Szabadságként vagy keresőképtelen időszakként kell nyilvántartani azt a távolléti időszakot, amikor a munkavállaló – a munkáltató jóváhagyásával – szabadságra ment, azonban ezen időszak alatt beteg lesz?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték