Tisztelt Szakértő! Ha egy őstermelő például betegség miatt nem tud elmenni a termelői piacra árulni, megbízási szerződéssel megbízhatja-e élettársát, hogy a nevében áruljon? Ha ezért nem részesül díjazásban, bejelentési és bevallási kötelezettsége nincs. Milyen feltételekkel állíthat ki a nevében nyugtát? Szakszerű válaszukat előre is köszönöm.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint a Földelni Jó Kft. megalapozatlanul reklámozta gyógyító, és egészségi szempontból más kedvező hatásokkal a Geo-Connect Pad termékeket, illetve a Földelni Jó Kft. és az Echo Hungária TV Zrt. burkolt reklámot tett közzé az „ELEKTRO/SOKKK” műsorban az Echo TV televíziós csatornán.
Mit tegyen a munkáltató, ha a dolgozó megbetegszik, majd a betegszabadság elteltét követően táppénz helyett szabadság kiadását kéri? Szabadságként vagy keresőképtelen időszakként kell nyilvántartani azt a távolléti időszakot, amikor a munkavállaló – a munkáltató jóváhagyásával – szabadságra ment, azonban ezen időszak alatt beteg lesz?
A munkaerőhiány egyre több munkáltató problémája. Ennek következtében gyakori, hogy a betöltetlen státusz(ok), a szabadságon, betegállományban lévők feladatait ideiglenesen a többi munkavállaló között kell felosztani. Áttekintettük ennek munkajogi lehetőségeit és korlátait.
A munkavállaló 2 napja fekszik otthon betegen, amikor csenget a postás, és átadja részére a munkáltató elbocsájtó szép üzenetét tartalmazó levelét. A felmondás indoka, hogy a dolgozó „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem sikerült munkára bírni, sőt, az előző évben többször volt beteg, jelenleg is az”. Hogyan tovább?
Alapvetően átrajzolta a munkajogi felmondások rendszerét a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény. A felmondási tilalmakat két csoportra osztotta: abszolút és relatív felmondási tilalmakra.
Mikor, hogyan köteles bejelenteni a munkavállaló a keresőképtelenségét, és milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak beteg dolgozójával kapcsolatban, s mit jelent az általános elvárhatóság követelménye?
Tisztelt Szakértő! Abban kérem a segítségüket, hogy hogyan kell elszámolni és könyvelni, ha a cég megvette a repülőjegyet a dolgozójának kiküldetés céljából, de a dolgozó megbetegedett, és nem tudott elmenni. Sajnos nem térítették vissza a repülőjegyet még részben sem.
Tisztelt Szakértő! A munkáltatói jogok gyakorlásának kérdésében lenne szükségem segítségre. Egy kft.-ben három természetes személy tag van, apa és két nagykorú gyermeke. Az apa az ügyvezető, egyedül ő jogosult személyes közreműködésre, önállóan jegyzi a céget, és ő a munkáltatói jogok gyakorlója. A két gyermek csak tag, de nem ügyvezető és nem személyes közreműködő. Az ügyvezető kórházba kerül, állapotából adódóan semmilyen formában nem lehet kapcsolatba lépni vele, illetve nem tud döntést hozni. Eközben ki gyakorolhatja a munkáltatói jogokat? Dolgozói felmondás esetén (melyben a dolgozó kéri a felmondási idő letöltésétől való eltekintést), ki jogosult döntést hozni, a munkaviszony megszüntetését engedélyezni?
Milyen orvosi vizsgálat, haláleset, bírósági, hatósági ügyintézés esetén illeti meg a munkavállalót munkabér, távolléti díj, illetve más díjazás? Itt vannak a részletek.
Egészségvédelmi és munkahely-biztonsági stratégiai keretprogramot fogadott el pénteken az Európai Bizottság. A brüsszeli testület nem közvetlenül készül a tagállami állapotokba beavatkozni, hanem a nemzeti rendszerek erősítésén át próbál hatással lenni a folyamatokra.
Tisztelt Szakértő!Az lenne a kérdésem, hogy ha fel kívánok mondani a munkavállalómnak táppénz alatt, hogyan járok el jogszerűen?Válaszát előre is köszönöm!
Van egy egyéni vállalkozó, aki 1951.08.14-én született. 2011.08.14-től előrehozott öregségi nyugdíjas 45 év szolgálati idővel. 2011.12.21-én megszüntette egyéni vállalkozását. 2012.06.21-től újra csinált egy egyéni vállalkozást. Ebben az esetben minimum a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat? Amennyiben az egyéni vállalkozó beteg lesz, akkor mi a teendő? Kell az orvostól hoznia táppénzes papírt? Ezt jelezni kell a 08-as bevalláson? Kell az OEP felé lejelenteni? Erre az időszakra a minimálbér után kell járulékot fizetni?
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) úgynevezett megtérítési eljárás során visszafizetteti az egészségbiztosítási ellátásokat azzal, aki felelős a baleset bekövetkezésért, vagy egészségbiztosítási ellátásra jogosult személy betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a foglalkoztatónak milyen esetekben kell visszafizetni az egészségbiztosítási ellátásként kifizetett összegeket és hogyan mentesülhet ezen összegek után felszámított kamat megfizetése alól.
A munkaadó visszavonná a közös megegyezést, mert alkalmazottja a munkaviszony megszűnése előtt megbetegedett. Tehet ilyet? Olvasónk kérdésére Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel