Társasházat megkereste egy cég, hogy antennákat szerelne fel a ház tetőszerkezetére, ezért havi bérleti díjat fizetnének. Milyen módon tudunk kiállítani számlát a bérleti díjról? Állíthat-e ki számlát a társasház? Adómentes adószámmal rendelkezünk. Kiállíthatja-e a bérlő helyettünk a számlát? Mi ennek az szja- és az áfavonzata?
Kft. nagy értékű gépeket bérel, a bérbeadó óvadékot kér. A szerződésben is rögzítve van, hogy az óvadék a bérlemény átadása előtt esedékes, és a bérbeadó áfás számlát állít ki az óvadékról, amit elutal a kft. A szerződésben az óvadék visszafizetésére vonatkozó megállapodás úgy szól, hogy a bérbeadó a bérleti díj kifizetése után visszafizeti az óvadékot, vagy beszámítja azt a bérleti díjba. A bérbeadó helyesbítő számlát (számlával egy tekintet alá eső okiratot, ez szerepel a számlán) állított ki, a számlán feltünteti a bérleti díjat áfásan, levonja az óvadékot áfásan, és/vagy pozítiv, illetve negatív különbözet keletkezik, annak megfelelően még utalni kell a kft.-nek vagy neki utal vissza a bérbeadó. Jó-e ez a számlázási módszer? Szerintünk az óvadék áfa hatályán kívüli, de a bérbeadó az áfatörvény 59. paragrafusára hivatkozik, hogy azért számlázza az óvadékot áfásan, mert ő a végén beszámítja azt a bérleti díjba. Ilyen esetben helyes-e ez a számlázási gyakorlat, és az óvadék után számolhat-e fel áfát a bérbeadó? Polyák Márta
Tisztelt Szakértő! Társaságunk bérleti szerződést kötött 2016.10.01-2018.01.31. időtartamra ingatlanbérlésre. Az ingatlant korábban is béreltük már, de eddig havi elszámolásban egyeztünk meg, havonta fizettünk bérleti díjat. Most azonban, 2018. január végéig egy összegben rendeznénk a bérleti díjat, előre fizetéssel, ehhez új szerződés is készült. A szerződés szerint a fizetés esedékessége: 2016.10.15. A bérbeadó az ingatlanbérletet korábban áfakötelessé tette. Jól gondolom-e, hogy a bérbeadónak az áfatörvény 58. § (3) bekezdés b.) pontja alapján kell majd számláznia, vagyis az első 12 havi számláját 2017.09.30-ai teljesítési dátummal kell majd kiállítania, a másodikat pedig 2018.01.31-ei teljesítési dátummal? Kérdés még, hogy mivel a teljes bérleti díjat utaljuk most, az nem minősül előlegnek, hanem csak előre fizetésnek, ami így nem adóztatási pont a bérbeadó részéről sem? Az áfa levonhatósága is a fent leírt teljesítési időpontokhoz fog kapcsolódni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kft. bérbeadja a tehergépkocsiját. A szerződésben megállapodnak a bérleti díj plusz áfa összegében, valamint abban, hogy a cégautóadó és a casco költséget is átszámlázza a kft. A cégautóadót és a casco költségét áfásan kell-e átszámlázni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély vállalkozás részére adja bérbe lakóingatlanát. A közüzemi számlákat átíratták a bérbevevő nevére, melyet ez alapján elszámol. A közös költséget – a bérleti szerződésben leírtak szerint – a bérbevevő átutalással rendezi közvetlenül a társasház felé. Kérdésem az lenne, hogy ez esetben a közös költséget a magánszemély bérleti díjból származó bevételeként kell figyelembe venni? Ha igen, akkor van-e bármilyen megoldása annak, hogy ez után ne kelljen adózni, úgy mint az átíratott közüzemi számlák esetében, 10 százalék költséghányad választásával? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Két magánszemély tulajdonában van egy "üzlet" megnevezés ingatlan. Ezen ingatlanba működik a két magánszemély több cége, és az egyik magánszemély egyéni vállalkozása. Döntésük szerint a helyiségben működő cégek közt az egyiknek bérleti díjjal kívánják bérbe adni az ingatlan egy részét, a többi cég és az egyéni vállalkozás csak "szívességi" használatot kapna. Két kérdésem lenne. Helyes ez a megoldás? Továbbá lehetőség van arra, hogy csak az egyik tulajdonos számítson fel bérleti díjat, mivel a másik tulajdonos lemond a hasznosításról?
Cégünk ingatlant adott bérbe áfamentesen. A szerződésben egyhavi kaució van kikötve, melyet a bérbevevő ki is fizetett. Erről mi kiállítottuk a számlát, mivel a bérbevevő ragaszkodott hozzá, de természetesen áfamentesen. A könyveinkben a 47-esek között tartjuk nyilván a kaució összegét. A bérlő most felmondta a szerződést. A szerződésben az szerepel, hogy legalább 30 nappal korábban köteles jelezni felénk a szerződés felmondását. Mivel ez nem történt meg, megegyezés történt, hogy az elmaradt bérleti díj fejében a kaució nem kerül visszafizetésre. Kérem a segítségét, hogy milyen bizonylatot kell kiállítanunk, illetve a vissza nem fizetett kauciót hogyan könyveljük.
Tisztelt Szakértő! Intézményünk a bérleti szerződés megkötésekor kiköti, hogy annak meghiúsulása esetén a bérbevevő bánatpénz fizetésére kötelezett. Ennek mértéke a bérleti díj bizonyos százaléka. A bérleti díjakat adómentesen számlázzuk. Ilyen esetben a bánatpénznek mi lesz az adó alapja? Mivel a százalékosan megállapított összeg adómentes, ezért erre számoljuk rá az áfát pluszban vagy ezt osztjuk le alap+áfára?
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagja, aki 50 százaléknyi szavazati joggal rendelkezik, bérbe adja a bt. részére az irodát. Bérleti díjat fizet a társaság. Kérdésem, hogy létrejött ez esetben a kapcsolt vállalkozás ténye? Köszönettel: Ildikó
Tisztelt Szakértő! Egy távközlési szolgáltató cég megkeresett bennünket, hogy bérbe szeretne venni egy területet a termőföldünkből, ami szántóként van nyilvántartva a földhivatalban. Ez a földterület osztatlan közös tulajdonként van bejegyezve három tulajdonos között. A cégnek mind a három személlyel szerződést kell kötnie, vagy elég az egyik tulajdonossal? Magánszemély és cég között mik a bérleti díj fizetésének szabályai? Kell-e adószámot kiváltani? Hogyan kell adózni? A bérleti szerződés 10 évre szólna. Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Nyomdaipari tevékenységet folytató vállalkozásunk tartós bérleti szerződés keretében nyomdaipari gépet bérelne. A havi bérleti díjak költségként elszámolhatóak, illetve az áfa is visszaigényelhető? Ha a futamidő végén maradványértéken megvásárolja a vállalkozás a gépet, csak akkor kerül a vállalkozás tárgyi eszközei közé? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó iparűzési adóra nem katás egyszerűsített tételes adó-megállapításra jelentkezett be. Fodrász, műkörmös az ipa-alap megállapításánál a nyugtás bevételeit mivel csökkentheti? Festékek, alapanyagok beszerzési számláival lehetséges? Bérleti díj, katabefizetés csökkenti a bevételeit? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó katás ügyfelem bérli az üzlethelyiségét, magánszemélytől. A bérleti szerződésben rögzítették, hogy a közterheket a bérbeadó fizeti. Az szja-levonást és -bevallást a bérbeadó kérésére nem tesszük meg. A teljes bérleti összeg készpénzben kifizetésre kerül. Jól járunk-e el? Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát azonos című kérdésemre. Pontosításképpen, hogy jól értelmezem-e, a számlán akkor a végösszeg a bruttó összeg? Illetve a számlán fel kell tüntetnem, hogy az szja és az eho összege levonásra került? Fő kérdésem, hogy a kifizető levonhatja-e ezt az összeget (szja és eho) a bérbeadótól vagy sem? Valamint a külön rezsiszámlából is kell vonnom szja-t és ehót? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy cég bérel egy lakást adószámos magánszemélytől. A havi bérleti díj 120 ezer forint. A bérbeadó 10 százalékos költséghányad alkalmazását kérte, és a számlán feltüntette, hogy a 16 200 forint adóelőleg levonásra került. Kérdések: A számla fizetendő végösszegét 120 ezer forintban állapította meg, pedig feltüntetésre került a számlán, hogy a 16 200 forint adóelőleg levonásra került. Ilyenkor nem az adóelőleggel csökkentett összeg lesz a számla végösszege, hiszen az adóelőleget a cég, mint kifizető fizeti meg? – Véleményünk szerint, mivel évi 1 millió forint felett a szja és eho is levonásra kell, hogy kerüljön az összegből, így mi vonni szerettük volna azt is, azonban a bérbeadó határozottan elzárkózik ettől. Ha lenyilatkoztatom ehóra, és ott azt nyilatkozza, hogy a bérbeadásból származó jövedelme nem haladja meg az évi 1 millió forintot, akkor így megteheti a cég, hogy nem von ehót? Ha mégis kellene, akkor az eho összegét is levonhatjuk a bérleti díj összegéből? – A bérletidíj-számlán felül, ugyanazon napra kiállít egy másik számlát is a bérbeadó, amelyen havi 15 ezer forintot jelöl meg rezsiköltség címén. Ebben az esetben nem a tételes költségelszámolást kellene alkalmaznia? Ez a 15 ezer forint is beleszámít az évi 1 millió forintos adózási összeghatárba? Szabályos-e összességében a fenti eljárás? Mit kellene módosítani? Köszönöm!
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték