Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó magánszemélytől bérel egy ingatlant. A vállalkozó a szerződés alapján az ingatlantulajdonos bankszámlájára készpénzbefizetésként teljesíti az aktuális bérleti díjat és a rezsit. Az lenne a kérdésem, hogy a készpénzbefizetések költségként elszámolhatók-e a vállalkozásban, ha nem, akkor milyen bizonylattal számolható el a bérleti díj és a rezsiköltségek. Válaszát köszönöm!
Ha az egyéni vállalkozó decemberben kifizeti a 2017-es januári bérleti díjat, elszámolhatja-e költségként, csökkentheti-e vele az adóalapját 2016-ban? A számla teljesítése decemberi (áfaszempontból), de az időszak vége január 31. A vállalkozó egyszeres könyvvitelt vezet. Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Iroda bérbe adása esetén, mely folyamatos szolgáltatásnak minősül, járható-e az az út, hogy a bérlő a tárgyhavi bérleti díjról minden hónapban automatikusan egy proforma számlát kap, és ha a proforma számlát megfizette, akkor kerül kiállításra a bérleti díj számlája? Ezzel az lenne a cél, hogy az áfát csak akkor fizessük meg, ha a bérleti díj nekünk is befolyt, hiszen ha a számlát kiállítjuk, de a vevő nem fizet, attól még nekünk fizetési kötelezettségük keletkezik! Válaszát várom és előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Abban kérném a szíves segítségüket, hogy 2015. évre vonatkozó bérleti díjról kiállított számla esetén a teljesítés dátuma helyesen milyen időpont legyen. A számlázott időszak 2015.01.01-2015.12.31., a számlakiállítás pedig 2017-ben lesz. A bérleti szerződés szerint a számlázás évente utólag történik, a tárgyévet követő év januárjában, de a 2015. év valamiért elmaradt. Most lesz esedékes a 2016. évi, de előtte szeretnénk kiszámlázni a 2015. évit. Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy újonnan alakult kft. a helyes tevékenységi kör megválasztásában (teáor) kérne segítséget. A cég tevékenysége abból áll, hogy kettő darab autóbuszt vásárol, és bérbe adja egy másik vállalkozásnak, amely ezekkel a buszokkal személyszállítást végez. A bérbevevő, mint üzembentartó be lesz jegyezve a forgalmi engedélybe, mert csak így kap engedélyt a közlekedési hatóságtól. A szerződés határozatlan idejű, de hosszú távú, 30 napos felmondási határidővel. A bérbeadó (jelen kft.) a bérleti díjról minden hónapban számlát állít ki, az értékcsökkenést ő számolja el. A bérbevevő csak üzemelteti a buszt, azaz karbantartja, viseli a biztosításokat. Mi a "77.12 Gépjárműkölcsönzés 3,5 tonna fölött" teáor számot gondoltuk megfelelőnek. Másik kérdés az lenne, ha Önök szerint is megfelelő ez a tevékenységi kör, akkor ez nem pénztárgépköteles? Havi egy darab számla menne a bérleti díjról, akkor is kell pénztárgép, vagy valamit rosszul értelmeztünk? Nagyon köszönjük a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Van egy társaságunk, amely adószámos magánszemélytől bérel ingatlant, ő bejelentkezett a NAV-hoz, hogy áfás lesz. A bérletidíjszámlát a cég áfásan kapja, ezzel nincs is gond. A kérdésünk az lenne, hogy az 15 százalékos szja-t mi után számoljuk? A bérleti díj havi 750 ezer forint vagy 750 ezer forint plusz áfa után? Illetve a számla helyes kiállítását szeretném még megkérdezni, hogy a levont előleget kötelező-e a számlán feltüntetni. Segítségét előre is nagyon szépen köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Partnercégünk magánszemélytől szeretne gépet bérelni. A magánszemélynek kell-e adószámot kiváltani, számlát kiállítani a bérleti dijról? Ha igen, azt áfásan kell megtennie? Költséghányad alkalmazása lehetséges-e a bevételből? Valamint keletkezik-e ehofizetési kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Partnercégünk magánszemélytől szeretne gépet bérelni. A magánszemélynek kell-e adószámot kiváltani, számlát kiállítani a bérleti dijról? Ha igen, azt áfásan kell megtennie? Költséghányad alkalmazása lehetséges-e a bevételből? Valamint keletkezik-e ehofizetési kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy bérbeadó cég egy másik cégnek ingatlant ad bérbe (logisztikai ingatlant iroda, raktár céljából). A hosszú távú bérleti szerződésben bérletidíjmentes (ingyenes) időszakot kíván adni. Milyen adózási vonzattal kell számolnia? Ha a bérbeadó nem ingyenesen adja bérbe az ingatlant, hanem minimális bérleti díjat (például egy forint, egy euró) meghatározva számlázza a kedvezményes időszakot, milyen adózási következményekkel kell számolnia? Van-e számszerűen meghatározott határ, hogy milyen kedvezményérték vagy százalék az, ahol ez a kedvezmény, vagy bérletidíj-elengedés nem eredményez speciális adózási következményeket? Segítségét előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Magánszemélynek másfél milliót forintot meghaladó értékben készpénzben kifizetett földbérleti díj bejelentési kötelezett-e a NAV felé? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztőség! Feles bérlettel kapcsolatba az lenne a kérdésem, hogy a bérbevevő, aki őstermelő, élhet-e a pénzben történő bérleti díj kötelezettségével? Terményben állapodtak meg, de mivel a termett termény mennyiségére a bérlő szerződést kötött, így azt teljesítenie kellett, és így nem áll rendelkezésére a bérlő részére szükséges termény mennyisége. Amennyiben nem, akkor mi a teendője a bérbeadónak? Segítségüket köszönöm: Plaveczné
Tisztelt Adózóna szakértő! Vállalkozásunk gépkocsik bérbeadását tervezi (4-5 darab). A gépjárműveket saját nevére szándékozik megvásárolni (áfát levonja), és áfás számlával, hosszú távra adná bérbe azokat ügyfeleinek (magánszemélyek, cégek vegyesen). Kérdésünk, van-e olyan jogszabály, ami előírja, hogy kötelezően be kell jegyezni a bérlőket üzembentartóként, vagy maradhatunk mi azok (a tulajdonosok)? Így gondolom, minket terhel a cégautóadó és a gépjárműadó is, melyeket a bérletidíj-számlával együtt hárítunk át a bérlőkre. Köszönettel: Szentesi Péter
Tisztelt Szakértő! Egy áfakörön kívüli magánszemély bérbe adja ingatlanát egy cégnek. A magánszemély a tételes költségelszámolást választotta jövedelme megállapítása kapcsán. A bérleti díj összege 150 ezer forint, a rezsiátalány pedig 30 ezer forint. Legyen kedves levezetni, hogyan kell a magánszemélynek a számlát kiállítani a cég felé (mely utóbbi levonja az szja-t és az ehót)?
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás irodabérleti szerződést kötött egy másik, Magyarországon bejegyzett vállalkozással. A bérleti díjat a szerződésben éves időszakra (január 1. – december 31.) euróban határozták meg azzal a kikötéssel, hogy azt előre, legkésőbb december 31-éig megfizeti. A bérlő a 2017.évre vonatkozóan a bérleti díjat 2017. XI. 16-án átutalta. Mi a helyes számlázási mód, ki kell állítani előlegszámlát XI.16-ára és utána egy végszámlát december 31-ére? Végszámla esetén milyen árfolyammal számoljunk? A vállalkozás mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készít. A kifizetett összeg bevételként melyik év beszámolójában szerepeljen 2016 vagy 2017. évibe? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. székhelye a tulajdonos családi házában van. A tulajdonjog 50-50 százalékban a tulajdonos férj és feleség tulajdona. Köthet-e az egyszemélyes kft. bérleti szerződést, a családi ház egyik helyiségére mint irodára? Amennyiben a rezsidíjak a magánszemélyek nevére szólnak, a bérleti szerződésben lehet-e rendelkezni arról, hogy négyzetméter-arányos rezsiköltség - a bérleti díjon felül -, a bérleti díj részét képezi? A szerződésben kiköthetik-e, hogy nem az 50-50 százalékos tulajdoni hányad arányában részesülnek a bérbeadásból származó jövedelemből? Lehet-e csak a kft. tulajdonos férj a bérbeadó? Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték