Tisztelt Szakértő! Egy áfakörön kívüli magánszemély bérbe adja ingatlanát egy cégnek. A magánszemély a tételes költségelszámolást választotta jövedelme megállapítása kapcsán. A bérleti díj összege 150 ezer forint, a rezsiátalány pedig 30 ezer forint. Legyen kedves levezetni, hogyan kell a magánszemélynek a számlát kiállítani a cég felé (mely utóbbi levonja az szja-t és az ehót)?
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás irodabérleti szerződést kötött egy másik, Magyarországon bejegyzett vállalkozással. A bérleti díjat a szerződésben éves időszakra (január 1. – december 31.) euróban határozták meg azzal a kikötéssel, hogy azt előre, legkésőbb december 31-éig megfizeti. A bérlő a 2017.évre vonatkozóan a bérleti díjat 2017. XI. 16-án átutalta. Mi a helyes számlázási mód, ki kell állítani előlegszámlát XI.16-ára és utána egy végszámlát december 31-ére? Végszámla esetén milyen árfolyammal számoljunk? A vállalkozás mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készít. A kifizetett összeg bevételként melyik év beszámolójában szerepeljen 2016 vagy 2017. évibe? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. székhelye a tulajdonos családi házában van. A tulajdonjog 50-50 százalékban a tulajdonos férj és feleség tulajdona. Köthet-e az egyszemélyes kft. bérleti szerződést, a családi ház egyik helyiségére mint irodára? Amennyiben a rezsidíjak a magánszemélyek nevére szólnak, a bérleti szerződésben lehet-e rendelkezni arról, hogy négyzetméter-arányos rezsiköltség - a bérleti díjon felül -, a bérleti díj részét képezi? A szerződésben kiköthetik-e, hogy nem az 50-50 százalékos tulajdoni hányad arányában részesülnek a bérbeadásból származó jövedelemből? Lehet-e csak a kft. tulajdonos férj a bérbeadó? Válaszát előre is köszönöm.
Cégünk bérbe ad egy pincehelyiséget. A szerződés 2016. 01. 01-jével köttetett. A bérleti díj minden hónap 5. napjáig esedékes. A számlát minden hónap elején állítja ki a cég, tehát konkrétan: elszámolási időszak: 2016. 07. 01- 2016. 07. 31. számla kelte: 2016. 07. 01. fizetési határidő: 2016. 07. 05. 1. kérdés: ebben az esetben a teljesítés időpontja: 2016.07.01., azaz a számla kelte? 2. kérdés: A cég elfelejtette kiállítani havonta a bérleti díjról a számlákat, és most utólag kell minden hónapra visszamenően kiállítani, mi lesz a teljesítés időpontja? elszámolási időszak: 2016.07.01. – 2016. 07. 31. számla kelte: 2016.11. 08. akkor a teljesítés időpontja: 2016.07.31????
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a telephelyétől távol vállalt munkához lakást kell, hogy béreljen a saját és alkalmazottja (1 fő) részére, a munkavégzés idejére. Rajtuk kívül időnként alkalmi munkavállaló is használja a bérelt lakást (szintén más településen van a lakhelye). Elszámolható-e adó- és járulékmentesen a bérleti díj (mind az egyéni vállalkozó, mind a dolgozók részéről)? Köszönettel: Müllerné Kis Ilona
Társasházat megkereste egy cég, hogy antennákat szerelne fel a ház tetőszerkezetére, ezért havi bérleti díjat fizetnének. Milyen módon tudunk kiállítani számlát a bérleti díjról? Állíthat-e ki számlát a társasház? Adómentes adószámmal rendelkezünk. Kiállíthatja-e a bérlő helyettünk a számlát? Mi ennek az szja- és az áfavonzata?
Kft. nagy értékű gépeket bérel, a bérbeadó óvadékot kér. A szerződésben is rögzítve van, hogy az óvadék a bérlemény átadása előtt esedékes, és a bérbeadó áfás számlát állít ki az óvadékról, amit elutal a kft. A szerződésben az óvadék visszafizetésére vonatkozó megállapodás úgy szól, hogy a bérbeadó a bérleti díj kifizetése után visszafizeti az óvadékot, vagy beszámítja azt a bérleti díjba. A bérbeadó helyesbítő számlát (számlával egy tekintet alá eső okiratot, ez szerepel a számlán) állított ki, a számlán feltünteti a bérleti díjat áfásan, levonja az óvadékot áfásan, és/vagy pozítiv, illetve negatív különbözet keletkezik, annak megfelelően még utalni kell a kft.-nek vagy neki utal vissza a bérbeadó. Jó-e ez a számlázási módszer? Szerintünk az óvadék áfa hatályán kívüli, de a bérbeadó az áfatörvény 59. paragrafusára hivatkozik, hogy azért számlázza az óvadékot áfásan, mert ő a végén beszámítja azt a bérleti díjba. Ilyen esetben helyes-e ez a számlázási gyakorlat, és az óvadék után számolhat-e fel áfát a bérbeadó? Polyák Márta
Tisztelt Szakértő! Társaságunk bérleti szerződést kötött 2016.10.01-2018.01.31. időtartamra ingatlanbérlésre. Az ingatlant korábban is béreltük már, de eddig havi elszámolásban egyeztünk meg, havonta fizettünk bérleti díjat. Most azonban, 2018. január végéig egy összegben rendeznénk a bérleti díjat, előre fizetéssel, ehhez új szerződés is készült. A szerződés szerint a fizetés esedékessége: 2016.10.15. A bérbeadó az ingatlanbérletet korábban áfakötelessé tette. Jól gondolom-e, hogy a bérbeadónak az áfatörvény 58. § (3) bekezdés b.) pontja alapján kell majd számláznia, vagyis az első 12 havi számláját 2017.09.30-ai teljesítési dátummal kell majd kiállítania, a másodikat pedig 2018.01.31-ei teljesítési dátummal? Kérdés még, hogy mivel a teljes bérleti díjat utaljuk most, az nem minősül előlegnek, hanem csak előre fizetésnek, ami így nem adóztatási pont a bérbeadó részéről sem? Az áfa levonhatósága is a fent leírt teljesítési időpontokhoz fog kapcsolódni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kft. bérbeadja a tehergépkocsiját. A szerződésben megállapodnak a bérleti díj plusz áfa összegében, valamint abban, hogy a cégautóadó és a casco költséget is átszámlázza a kft. A cégautóadót és a casco költségét áfásan kell-e átszámlázni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély vállalkozás részére adja bérbe lakóingatlanát. A közüzemi számlákat átíratták a bérbevevő nevére, melyet ez alapján elszámol. A közös költséget – a bérleti szerződésben leírtak szerint – a bérbevevő átutalással rendezi közvetlenül a társasház felé. Kérdésem az lenne, hogy ez esetben a közös költséget a magánszemély bérleti díjból származó bevételeként kell figyelembe venni? Ha igen, akkor van-e bármilyen megoldása annak, hogy ez után ne kelljen adózni, úgy mint az átíratott közüzemi számlák esetében, 10 százalék költséghányad választásával? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Két magánszemély tulajdonában van egy "üzlet" megnevezés ingatlan. Ezen ingatlanba működik a két magánszemély több cége, és az egyik magánszemély egyéni vállalkozása. Döntésük szerint a helyiségben működő cégek közt az egyiknek bérleti díjjal kívánják bérbe adni az ingatlan egy részét, a többi cég és az egyéni vállalkozás csak "szívességi" használatot kapna. Két kérdésem lenne. Helyes ez a megoldás? Továbbá lehetőség van arra, hogy csak az egyik tulajdonos számítson fel bérleti díjat, mivel a másik tulajdonos lemond a hasznosításról?
Cégünk ingatlant adott bérbe áfamentesen. A szerződésben egyhavi kaució van kikötve, melyet a bérbevevő ki is fizetett. Erről mi kiállítottuk a számlát, mivel a bérbevevő ragaszkodott hozzá, de természetesen áfamentesen. A könyveinkben a 47-esek között tartjuk nyilván a kaució összegét. A bérlő most felmondta a szerződést. A szerződésben az szerepel, hogy legalább 30 nappal korábban köteles jelezni felénk a szerződés felmondását. Mivel ez nem történt meg, megegyezés történt, hogy az elmaradt bérleti díj fejében a kaució nem kerül visszafizetésre. Kérem a segítségét, hogy milyen bizonylatot kell kiállítanunk, illetve a vissza nem fizetett kauciót hogyan könyveljük.
Tisztelt Szakértő! Intézményünk a bérleti szerződés megkötésekor kiköti, hogy annak meghiúsulása esetén a bérbevevő bánatpénz fizetésére kötelezett. Ennek mértéke a bérleti díj bizonyos százaléka. A bérleti díjakat adómentesen számlázzuk. Ilyen esetben a bánatpénznek mi lesz az adó alapja? Mivel a százalékosan megállapított összeg adómentes, ezért erre számoljuk rá az áfát pluszban vagy ezt osztjuk le alap+áfára?
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagja, aki 50 százaléknyi szavazati joggal rendelkezik, bérbe adja a bt. részére az irodát. Bérleti díjat fizet a társaság. Kérdésem, hogy létrejött ez esetben a kapcsolt vállalkozás ténye? Köszönettel: Ildikó
Tisztelt Szakértő! Egy távközlési szolgáltató cég megkeresett bennünket, hogy bérbe szeretne venni egy területet a termőföldünkből, ami szántóként van nyilvántartva a földhivatalban. Ez a földterület osztatlan közös tulajdonként van bejegyezve három tulajdonos között. A cégnek mind a három személlyel szerződést kell kötnie, vagy elég az egyik tulajdonossal? Magánszemély és cég között mik a bérleti díj fizetésének szabályai? Kell-e adószámot kiváltani? Hogyan kell adózni? A bérleti szerződés 10 évre szólna. Válaszukat köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték