Egy kft. székhelyként bérel magánszemély tagjától irodát. Beleszámít-e a bérleti díj a kivaalapba? Véleményünk szerint a bérleti díj nem tekinthető járulékalapot eredményező bevételnek. Szeretném megkérdezni erről az ön véleményét is.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni egy témában. Társaságunk a Balaton mellett nyaralókat/apartmanokat bérel nyáron két hónapra. Heti váltással biztosítja a dolgozóinak és családtagjaiknak a nyaralását/pihenését. A dolgozóknak nem kell fizetniük sem a szállásért, sem az ingatlan használatával kapcsolatos rezsiköltségekért. Az ellátás: önellátó. Hogyan számolhatja el a cég a bérleti és a rezsidíjat? Elismert költségnek számít-e tao szempontól? Mit kell fizetni a cégnek, illetve a dolgozóknak? Köszönöm a segítséget. Kocsisné Erzsébet
Tisztelt Szakértő! Bérbeadás adózásával kapcsolatban van kérdésem. Bérbeadom a lakásom 80 e ft bérletidíj + rezsi, a rezsit én fizetem, amit a bérlő megfizet a részemre, elküldöm neki az én nevemre szóló számlákat, amit az én számlámról csoportos megbízással emel le a bank, a bérlő pedig az én számlámra utalja ezeket az összegeket. Kérdésem, hogy 1.) Választhatom azt a lehetőseg, hogy a 80 e ft -10% ktg= 72 000 ft és ennek a 15%-át fizetem meg? 2.) Vagy a 80 e bérleti díj +rezsi ez kb. 25 e= 105 e-10%= 94,5 e ft és ennek a 15% szja +az eho 3.) Vagy 80 e ft bérletidíj+25 e rezsi=94,5 e ft, ebből levonom a ktg-et 25 e és az ingatlan értékének 2%-a, itt az ingatlan értékét, hogy állapithatom meg? Az 1.) pont lenne a legegyszerűbb, tehát ha lehet, akkor nagyon ezt szeretném. Köszönöm előre is a választ!
Tisztelt Szakértők! A következő esetre kérem szíves tájékoztatásukat. Egy kft.-ben tulajdonos magánszemély az általa bérelt lakást továbbadja bérbe a vállalkozása részére (a bérleti szerződés erre lehetőséget ad), mivel a kft. székhelye ezen a címen van, adószámot is kiváltott bérbeadási tevékenységre. A 2013. évben általa kifizetett bérleti díjat utólagosan, 2016-ban kiszámlázta a kft.-nek, szintén 2016-ban megkapta az ellenértéket. Ilyen esetben elszámolhatja a bevételével szemben a 2013-ban magánszemélyként megfizetett bérleti díjat, plusz rezsiköltséget, vagy mivel 2016-ban kapta a bevételt, csak 2016-ban kifizetett kiadásokat vehet számításba? Az szja-törvény úgy fogalmaz, hogy az adóévben felmerült, igazolt kiadásokat lehet érvényesíteni. Jelen esetben adóév alatt a magánszemély szempontjából a 2016-os év értendő? Köszönöm válaszukat!
Milyen számviteli és adózási konzekvenciái vannak a cég, vagyis a bérlő és a magánszemélyek (bérbeadók) számára annak, ha egy cég által két vezető beosztású magánszemélynek 2014-ben 10 évre előre kifizetett fióktelepi bérleti díjakat 2017-ben úgy módosítják a szerződő felek, hogy a 10 évből még hátralévő időre kifizetett bérleti díjat visszafizettetik a bérbeadókkal, és a továbbiakban havonta kapnák meg a bérbeadók a bérleti díjaikat? (A bérbeadók 2014-ben bevallották, és be is fizették a bérbeadásból származó adóikat.) Kérem, hogy válaszukat az idevágó joghelyekkel együtt szíveskedjenek megadni/elküldeni!
Tisztelt Szakértő! Adott egy felesbérleti szerződés. A bérleti díjat terményben kapja a bérbeadó. Lehetséges-e az a megoldás, hogy az éves bérleti díjat nem a bérbeadott földön megtermelt terményben kapja meg a bérbeadó? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem a segítségét! Ez év elején átvettem egy meglehetősen problémás cég könyvelését, a tavalyi teljes évet le kellett könyvelnem, mert megromlott a kapcsolatuk a korábbi könyvelővel. Építőipari tevékenységet végeznek, elsősorban generálkivitelezéssel foglalkoznak. A tulajdonosok rendre a saját autójukat használják, a tankolásról, javításokról a számlát leadják (?), sőt általában bankkártyával fizetnek. A tulajdonosnak bérleti díjat nem fizet a cég, így az szja és az eho sincs rendezve, mint ahogy a cégautóadót sem fizetik. Hogyan lehet ezeket a költéseket elszámolni? A bankkártyás fizetéseket tulajdonossal szembeni követelésként számoltam el, bár soha nem fogja a cégnek visszafizetni (több millió forintos tételről van szó). A készpénzes üzemanyagszámlákat egyelőre nem számoltam el, így viszont a házipénztárban lévő készpénzállomány összege túl magas, ami fizikailag nem áll rendelkezésre. Tény, hogy ezek a tankolások a tevékenység érdekében történtek, de mégsem szabályosak. Mi a járható út ebben az esetben? Köszönettel Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Cégünk kávé forgalmazásával foglalkozik, kizárólag vendéglátó egységek részére. A megkötött – határozott időre szóló – szerződésben a partner kötelezettséget vállal arra, hogy a kávét kizárólag cégünktől szerzi be a szerződés időtartama alatt (általában 3 év), az előre megállapodott minimális mennyiségben. Vállalja, hogy ezen idő alatt csak a cég logóját tartalmazó (vagy sima, logó nélküli) csészékben szolgál ki. Ezek fejében cégünk a tulajdonunkban maradó kávégépeket és darálókat ad át "ingyenes" használatra a partnernek. Ezen túl előre kikötött mennyiségben, 99%-os árkedvezményt biztosítva céglogós csészékkel és egyéb marketingeszközzel is ellátjuk. Valamint gondoskodunk a gépek folyamatos szervizeléséről is. A szerződésben a kávéár úgy kerül megállapításra, hogy fedezetet nyújtson a kávé beszerzési árára, a kihelyezett gép értékcsökkenésére, a várható szervizköltségre és a 99%-os kedvezménnyel eladott csészékre. Erről a szerződés megkötése előtt egy gazdaságossági számítás készül, mint megtérülési kalkuláció. Amennyiben a partner nem teljesíti a vállalt mennyiséget, gépbérleti díjat számlázunk felé. Mi az ügylet áfabeli megítélése? A kávéárban megtérülő vagy a külön számlázott gépbérlet, illetve a logós csészék reklámértéke ellentételezi-e az ingyenes kihelyezést, vagy felmerülhet áfafizetés? Mi a helyes számlázási/számviteli gyakorlat? Mi a helyzet, ha a vállalt vásárlási mennyiség nem teljesül, de a bérleti díj számlázása elmarad?
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., amely úszásoktatás, sportegyesületi tag gyermekek napi rendszeres úszásedzését, versnyeken való részvételt végez, illetve versenyeket szervez. Ezen bt. személyesen közreműködő tagja által igénybevett alábbi szolgáltatások, illetve termékek elszámolhatóak-e a bt. költségei között : - kondicionáló terem bérletének díja, - táplálékkiegészítők, - melegítő, edzőruha, úszónadrág? Válaszukat előre is köszönjük
Tisztelt Szakértő! Egy kft. bérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel. A bérlő a kft. A szerződés úgy szól, hogy tárgyév utolsó napjáig kell fizetni az éves bérleti díjat. A kft. nem fizette ki a díjat, a magánszemély nem is számlázta azt. Kérdésem, hogy ebben az esetben a szerződés alapján kötelezettségként/költségként le kell könyvelni? Vagy ha a következő évben a mérlegkészítésig rendeződött, akkor elhatárolni? Ha egyik sem, akkor mi a helyes megoldás? Módosít-e valamit a helyzeten az, ha mondjuk a magánszemélynek nincs adószáma, csak számlát helyettesítő okmányt állít ki a bérleti díjról? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! A kisvállalati adó hatálya alá tartozó kft. a tulajdonos-ügyvezető részére bérleti díjat fizet ki, amelyből természetesen az szja-t levonja kifizetéskor. A kérdésem az lenne, hogy ez a kifizetés beleszámít-e a kiva számításánál a személyi jellegű kifizetésekbe, amivel a kiva alapját növelni kellene? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A lenti bekezdéssel kapcsolatban lenne kérdésem: "– a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített összeget," A foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát adhatja a cég, amit most vegyünk kb. 40 000 Ft/hó támogatásnak. Ha a bérleti szerződés szerinti bérleti díj 25 000 Ft, erre jön rá a rezsi, és a munkáltató megadja a kb. 40 000 Ft/hó támogatást, akkor a támogatás a rezsivel megnövelt összegre is érthető? Nem csak a bérleti díjra? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély ad bérbe egyéni vállalkozónak fodrászüzletet. A bérbeadó a kiállított számlán feltünteti az üzlet bérbeadása mellett a szerződés szerinti 40 000 Ft összeget. A következő sorban feltünteti az szja megjegyzéssel a levont szja-t (40 000 Ft–4000 Ft)*0,15=5400 Ft. A számla fizetendő összege mellett 34 600 Ft-ot tüntet fel. Kérdésem az, hogy a számlán szerepelhet-e a levont szja összege, illetve az, hogy a számla fizetendő végösszegénél helyesen tüntette-e fel a bérbeadó a 34 600 Ft összeget. Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kiva bevallás 1. sora, ahol a Tbj. szerinti kifizetés összegét kell beírni, a kitöltésI útmutatóban részletezi, hogy mi tartozik ebbe a fogalomkörbe. Többek között "A Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelem a következő: - az szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem." Az szja szerinti önálló tevékenységbe bele tartozik a bérbeadás is, legyen az 1 000 000 Ft alatt vagy felette. A kérdésem az lenne, hogy egy kivát választó kft., amely nagy összeget fizet ki a tulajdonosoknak mint magánszemélyeknek a székhely bérbeadásra, hogy ez az összeg az útmutató szerinti értelmezése alapján növelő tétel a Tbj. keretén kifizetett összegen felül, vagy nem adóalap-módosító tétel. Köszönettel Margit
Tisztelt Szakértők! Ha egy kft. "Általános konstrukciójú, határozott futamidejű gépjármű tartósbérlet"-re köt szerződést, hogyan számoljuk el a számvitelben az induló bérleti díjat (amely egy magas összeg) és utána a havi bérleti díjakat? Lehet egyből bérleti díjként elszámolni? Ezek áfáját az üzleti használat arányában levonhatjuk-e? A futamidő végén a gépkocsit vissza kell adni a bérbeadónak, valamint a bérbeadó tartja nyilván tárgyi eszközként is. A bérlő sem tulajdonosként, sem üzembentartóként nem szerepel a forgalmi engedélyben. Válaszukat köszönöm.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték