Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a saját tulajdonú kistehergépkocsija javításának idejére egy magánszemélytől személygépkocsit bérel. A bérleti díj után (ami költség) az egyéni vállalkozónak kell-e további terheket (cégautóadó, eho stb.) megfizetnie? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk a hosszú távra bérbeadott raktárhelyiségeit értékesíti (megegyezett összeg: 244 420 000 Ft). A bérlőkkel hosszú távú szerződést kötött, ami jogutódlással átkerül az új cég nevére. A bérlőkkel nem szeretnék az összeget vissza-, illetve újra megfizettetni. Annyit tudni kell még, hogy a bérbeadás és az értékesítés is áfaköteles. Tegyük fel, hogy az ingatlan értékesítési ára 250 000 000 Ft (fordított adózás), a régi cég által kiszámlázott bevétel, ami már az új tulajdonost érinti 4 000 000 Ft plusz áfa (5 080 000 Ft), a bérlők kauciói: 500 000 Ft (nem adóköteles), így jön ki a fenti 244 420 000 Ft vételár. Jó-e az a megoldás, ha a számlát az ingatlanértékesítésről 250 000 000 Ft összegben állítják ki (fordított adózással), a régi cég az új cégnek kiállít egy mínusz 4 000 000 Ft plusz áfás számlát a bérleti díjakról, és egy mínusz 500 000 Ft (hatályon kívüli) számlát a kauciókról? Köszönöm segítségét!
Tisztelt Szakértő! Egy lakás 50-50 százalékban férj és feleség tulajdonában van. Kiadják a lakást, csak a férj kért adószámot. A lakás bérleti díja bruttó 140 ezer forint, a rezsiköltség 35 ezer forint. Ha mind a ketten szerepeltetik az szja-bevallásukban a bérbeadást (bérleti díj mínusz költség), kell-e ehót fizetniük? Lehetséges olyan eset, hogy a költség több, mint a bérleti díj, és nincs fizetendő szja? Például, ha valaki külföldön dolgozik, itthon bérbe adja a lakását, de külföldön többet fizet a lakás bérletéért, mint amennyiért itthon a saját lakását bérbe adja. Köszönettel: Fidler Gáborné
Tisztelt Adózóna! A kivaalapba beleszámít-e a magánszemélynek kiva alany által fizetett bérleti díj? A kérdést azért teszem fel újra, mert 2017. 02. 21-én Hunyadyné Szűts Veronika válaszából (http://adozona.hu/kerdesek/2017_2_21_JARULEKALAPOT_KEPEZO_JOVEDELEM_ykq) az derül ki, hogy igen, amit megerősít 2017. 02. 27-én (http://adozona.hu/kerdesek/2017_2_27_KIVA_adoalap_jpj), sőt azt írja, hogy a szochó + szakképzési hozzájárulás összegével növekszik a kiva alapja. Ez utóbbi állítását legfeljebb úgy tudom értelmezni, hogy mivel a kiva alanynál a szochó + szakképzési összege nulla, akkor ezzel a nullával kell emelni a kiva alapját. Másrészt Szolnoki Béla 2017. 02. 24-én adott válaszában (http://adozona.hu/kerdesek/2017_2_24_KIVA_alatt_kifizetett_berleti_dij_ffm) egyértelműen kijelenti, hogy a bérleti díj nem alapja a kivának. A kiva törvény szerint az adó alapja a Tbj. törvény szerinti járulékalapot képező jövedelem. A Tbj. törvény szerint minden szja szerint összevonandó jövedelem járulékalapot képező jövedelem. Eszerint viszont a bérleti díj járulékalapot képező jövedelem lenne, pedig eddig eho-alapot képező jövedelemként kezeltük, semmiféle Tbj. szerinti járulékot nem vontunk. Ha kivaalapot képező jövedelemként értelmezzük a bérletidíj-kifizetéseket, akkor pl. egy 1 milló Ft-ot meghaladó bérleti díj jövedelemből levonjuk a 15% szja-t, a 14% EHO-t, majd fizetünk 14% kivát is?
Egy kft. székhelyként bérel magánszemély tagjától irodát. Beleszámít-e a bérleti díj a kivaalapba? Véleményünk szerint a bérleti díj nem tekinthető járulékalapot eredményező bevételnek. Szeretném megkérdezni erről az ön véleményét is.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni egy témában. Társaságunk a Balaton mellett nyaralókat/apartmanokat bérel nyáron két hónapra. Heti váltással biztosítja a dolgozóinak és családtagjaiknak a nyaralását/pihenését. A dolgozóknak nem kell fizetniük sem a szállásért, sem az ingatlan használatával kapcsolatos rezsiköltségekért. Az ellátás: önellátó. Hogyan számolhatja el a cég a bérleti és a rezsidíjat? Elismert költségnek számít-e tao szempontól? Mit kell fizetni a cégnek, illetve a dolgozóknak? Köszönöm a segítséget. Kocsisné Erzsébet
Tisztelt Szakértő! Bérbeadás adózásával kapcsolatban van kérdésem. Bérbeadom a lakásom 80 e ft bérletidíj + rezsi, a rezsit én fizetem, amit a bérlő megfizet a részemre, elküldöm neki az én nevemre szóló számlákat, amit az én számlámról csoportos megbízással emel le a bank, a bérlő pedig az én számlámra utalja ezeket az összegeket. Kérdésem, hogy 1.) Választhatom azt a lehetőseg, hogy a 80 e ft -10% ktg= 72 000 ft és ennek a 15%-át fizetem meg? 2.) Vagy a 80 e bérleti díj +rezsi ez kb. 25 e= 105 e-10%= 94,5 e ft és ennek a 15% szja +az eho 3.) Vagy 80 e ft bérletidíj+25 e rezsi=94,5 e ft, ebből levonom a ktg-et 25 e és az ingatlan értékének 2%-a, itt az ingatlan értékét, hogy állapithatom meg? Az 1.) pont lenne a legegyszerűbb, tehát ha lehet, akkor nagyon ezt szeretném. Köszönöm előre is a választ!
Tisztelt Szakértők! A következő esetre kérem szíves tájékoztatásukat. Egy kft.-ben tulajdonos magánszemély az általa bérelt lakást továbbadja bérbe a vállalkozása részére (a bérleti szerződés erre lehetőséget ad), mivel a kft. székhelye ezen a címen van, adószámot is kiváltott bérbeadási tevékenységre. A 2013. évben általa kifizetett bérleti díjat utólagosan, 2016-ban kiszámlázta a kft.-nek, szintén 2016-ban megkapta az ellenértéket. Ilyen esetben elszámolhatja a bevételével szemben a 2013-ban magánszemélyként megfizetett bérleti díjat, plusz rezsiköltséget, vagy mivel 2016-ban kapta a bevételt, csak 2016-ban kifizetett kiadásokat vehet számításba? Az szja-törvény úgy fogalmaz, hogy az adóévben felmerült, igazolt kiadásokat lehet érvényesíteni. Jelen esetben adóév alatt a magánszemély szempontjából a 2016-os év értendő? Köszönöm válaszukat!
Milyen számviteli és adózási konzekvenciái vannak a cég, vagyis a bérlő és a magánszemélyek (bérbeadók) számára annak, ha egy cég által két vezető beosztású magánszemélynek 2014-ben 10 évre előre kifizetett fióktelepi bérleti díjakat 2017-ben úgy módosítják a szerződő felek, hogy a 10 évből még hátralévő időre kifizetett bérleti díjat visszafizettetik a bérbeadókkal, és a továbbiakban havonta kapnák meg a bérbeadók a bérleti díjaikat? (A bérbeadók 2014-ben bevallották, és be is fizették a bérbeadásból származó adóikat.) Kérem, hogy válaszukat az idevágó joghelyekkel együtt szíveskedjenek megadni/elküldeni!
Tisztelt Szakértő! Adott egy felesbérleti szerződés. A bérleti díjat terményben kapja a bérbeadó. Lehetséges-e az a megoldás, hogy az éves bérleti díjat nem a bérbeadott földön megtermelt terményben kapja meg a bérbeadó? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem a segítségét! Ez év elején átvettem egy meglehetősen problémás cég könyvelését, a tavalyi teljes évet le kellett könyvelnem, mert megromlott a kapcsolatuk a korábbi könyvelővel. Építőipari tevékenységet végeznek, elsősorban generálkivitelezéssel foglalkoznak. A tulajdonosok rendre a saját autójukat használják, a tankolásról, javításokról a számlát leadják (?), sőt általában bankkártyával fizetnek. A tulajdonosnak bérleti díjat nem fizet a cég, így az szja és az eho sincs rendezve, mint ahogy a cégautóadót sem fizetik. Hogyan lehet ezeket a költéseket elszámolni? A bankkártyás fizetéseket tulajdonossal szembeni követelésként számoltam el, bár soha nem fogja a cégnek visszafizetni (több millió forintos tételről van szó). A készpénzes üzemanyagszámlákat egyelőre nem számoltam el, így viszont a házipénztárban lévő készpénzállomány összege túl magas, ami fizikailag nem áll rendelkezésre. Tény, hogy ezek a tankolások a tevékenység érdekében történtek, de mégsem szabályosak. Mi a járható út ebben az esetben? Köszönettel Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Cégünk kávé forgalmazásával foglalkozik, kizárólag vendéglátó egységek részére. A megkötött – határozott időre szóló – szerződésben a partner kötelezettséget vállal arra, hogy a kávét kizárólag cégünktől szerzi be a szerződés időtartama alatt (általában 3 év), az előre megállapodott minimális mennyiségben. Vállalja, hogy ezen idő alatt csak a cég logóját tartalmazó (vagy sima, logó nélküli) csészékben szolgál ki. Ezek fejében cégünk a tulajdonunkban maradó kávégépeket és darálókat ad át "ingyenes" használatra a partnernek. Ezen túl előre kikötött mennyiségben, 99%-os árkedvezményt biztosítva céglogós csészékkel és egyéb marketingeszközzel is ellátjuk. Valamint gondoskodunk a gépek folyamatos szervizeléséről is. A szerződésben a kávéár úgy kerül megállapításra, hogy fedezetet nyújtson a kávé beszerzési árára, a kihelyezett gép értékcsökkenésére, a várható szervizköltségre és a 99%-os kedvezménnyel eladott csészékre. Erről a szerződés megkötése előtt egy gazdaságossági számítás készül, mint megtérülési kalkuláció. Amennyiben a partner nem teljesíti a vállalt mennyiséget, gépbérleti díjat számlázunk felé. Mi az ügylet áfabeli megítélése? A kávéárban megtérülő vagy a külön számlázott gépbérlet, illetve a logós csészék reklámértéke ellentételezi-e az ingyenes kihelyezést, vagy felmerülhet áfafizetés? Mi a helyes számlázási/számviteli gyakorlat? Mi a helyzet, ha a vállalt vásárlási mennyiség nem teljesül, de a bérleti díj számlázása elmarad?
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., amely úszásoktatás, sportegyesületi tag gyermekek napi rendszeres úszásedzését, versnyeken való részvételt végez, illetve versenyeket szervez. Ezen bt. személyesen közreműködő tagja által igénybevett alábbi szolgáltatások, illetve termékek elszámolhatóak-e a bt. költségei között : - kondicionáló terem bérletének díja, - táplálékkiegészítők, - melegítő, edzőruha, úszónadrág? Válaszukat előre is köszönjük
Tisztelt Szakértő! Egy kft. bérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel. A bérlő a kft. A szerződés úgy szól, hogy tárgyév utolsó napjáig kell fizetni az éves bérleti díjat. A kft. nem fizette ki a díjat, a magánszemély nem is számlázta azt. Kérdésem, hogy ebben az esetben a szerződés alapján kötelezettségként/költségként le kell könyvelni? Vagy ha a következő évben a mérlegkészítésig rendeződött, akkor elhatárolni? Ha egyik sem, akkor mi a helyes megoldás? Módosít-e valamit a helyzeten az, ha mondjuk a magánszemélynek nincs adószáma, csak számlát helyettesítő okmányt állít ki a bérleti díjról? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! A kisvállalati adó hatálya alá tartozó kft. a tulajdonos-ügyvezető részére bérleti díjat fizet ki, amelyből természetesen az szja-t levonja kifizetéskor. A kérdésem az lenne, hogy ez a kifizetés beleszámít-e a kiva számításánál a személyi jellegű kifizetésekbe, amivel a kiva alapját növelni kellene? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték