Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    612 találat a(z) bérleti díj cimkére

    Kérdés

    Kedves Júlia! Ez a számítási mód is szóba került, viszont így magasabb összeg jön ki, mint a módosított összegű havi bérleti díj. példa: 08.18-áig 1 000 eft, 08.19-étől 1 050 eft. 1 000 eft/30*18= 600 eft, 1 050 eft/30*12=420 eft össz: 1 020 eft 1 000 eft/30*18=600 eft, 1 050 eft*13= 455 eft össz: 1 055 eft Számításba került a 31 napos osztó 18+13 napos szorzó is. Ön melyik szerint számolna? Köszönöm Az ingatlanbérleti szerződések jogi kereteit a Ptk. (6:331.§-6:348.§.), és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rögzíti. A hóközi béremelés, illetve ennek kapcsán az arányos bérleti díj számítására vonatkozó szabályokat e jogszabályok egyike sem ír elő. Ezért – ha a felek a vonatkozó szerződésben e kérdésre nem tértek ki - matematikailag gondolkodva, a hónapok napjainak átlagos számával kalkulálva a 30 nappal történő osztás a megfelelő, és a 18+13 nappal történő szorzás a régi és a hónapon belül megemelt díjrészlet számítására. Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbeadás szerződésének a módosítása hó közben történt, megemelték az eredeti szerződésben lévő összeget. Az emelés augusztus 19. napjával történt. A kérdésem, hogy ilyenkor hogyan kell elszámolni az augusztus hónapot? 30 vagy 31 nappal kell osztani? Illetve hány nappal kell felszorozni? Melyik a helyes számítás? 30 napos osztóval 18+12 nappal való, vagy 31 napos osztóval 18+13 nappal való felszorzás? Köszönöm előre is a válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbeadás szerződésének a módosítása hó közben történt, megemelték az eredeti szerződésben lévő összeget. Az emelés augusztus 19. napjával történt. A kérdésem, hogy ilyenkor hogyan kell elszámolni az augusztus hónapot? 30 vagy 31 nappal kell osztani? Illetve hány nappal kell felszorozni? Melyik a helyes számítás? 30 napos osztóval 18+12 nappal való, vagy 31 napos osztóval 18+13 nappal való felszorzás? köszönöm előre is a válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk gépkocsik és munkagépek bérbeadásával foglalkozik. Bérbevennének tőle egy lánctalpas kotrógépet. A bérlő azt kéri, hogy a bérleti díjat fordított áfás számlával állítsuk ki. Tudomásom szerint a munkagép önmagában történő bérbeadása/kölcsönzése az áfatörvény szerint bérbeadásnak minősül, ami nem tartozik a fordított adózás szabályai alá. Van ebben esetleg valami változás? Kérhet ilyen számlát a bérlő? Köszönöm szépen a segítséget!

    Kérdés

    Kft. 2004-ben bérleti szerződés alapján óvadékot vett át a bérlőtől. Az összegről (bérleti díj óvadék plusz 25 százalék áfa) számlát állítottak ki, és árbevételként, illetve fizetendő áfaként könyvelték le, és nem kötelezettségként. 2015-ben a bérleti jogviszonyt megszüntetik, és rendezni kell az óvadékot is. Hogyan kell a hibát a számviteli nyilvántartásban helyesbíteni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként bérleti díjat számlázna, az ügyfél egyrészt magánszemély, másrészt egyéni vállalkozó, harmadrészt pedig kft. A számlák kiállítása és az adózás hogyan történik a három félnél? Köszönettel: K. Mónika

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó helyiséget bérel egy társasháztól. Az egyéni vállalkozó különböző munkálatokat végzett a bérleményen, megegyezésük alapján ennek értékében nem kell a társasháznak bérleti díjat fizetnie. Helyes-e az a meglátásom, hogy ebben az esetben is minden hónapban ki kell a társasháznak a bérlő részére állítani a bérleti díjról a számlát, abból a levont szja-t a vállalkozónak be kell vallania, meg kell fizetnie, emellett az egyéni vállalkozó is ugyanilyen összegben (bruttó bérleti díj összegében) havonta számlát állít ki a társasház részére bérelt ingatlanon végzett beruházás címén? Köszönöm!

    Kérdés

    T. Szakértő! Azzal kapcsolatban lenne kérdésem, hogy egy egyéni vállalkozó, aki jutalékot kap azért, hogy egyes (más-más magánszemélyek tulajdonában lévő) ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos teendőket intéz (takarítás, hirdetés, adminisztráció, bevallás-készítés stb.), megteheti-e, hogy mindenféle engedély nélkül a havi bérleti díjat is beszedi a saját neve alatt nyitott bankszámlára és levéve a saját jutalékát, a különbözetet továbbutalja az egyes ingatlanok tulajdonosainak? Szerződés és elkülönített nyilvántartás van, csak az a kérdés, hogy van-e valami előírás arra vonatkozóan, hogy magát a pénzt kezelheti-e a saját számláján és ha igen, akkor melyik jogszabályban olvasható? Van esetleg bármilyen más előírás, ami az általánostól eltérő a fenti tevékenységgel kapcsolatban? (Például bejelentési, engedélyeztetési stb. követelmény?) Köszönöm a választ!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk magánszemélytől bérli irodáját, ennek adózásával bevallásával kapcsolatosan szeretnék tanácsot kérni. Kötelező-e nekünk levonni az adókat, ha igen, miért, és hol van ez leírva? Milyen adókat kell levonni a bérleti díjból, milyen nyilatkozatokat kell ezzel kapcsolatosan beszerezni a bérbeadótól? Hogyan működik a költségelszámolás és az adózási rendszer, illetve hogyan, és melyik nyomtatványon kell ezt bevallani (a 08-as bevallással próbálkoztam, de mindig hibát jelzett, így feladtam)? Köszönöm szépen a segítséget! Krcsik Eszter

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Segítségüket szeretném kérni. Cégünk ingatlant birtokol és bérbeadja azt. Minden hónapban kiszámlázzuk a négyzetméterre jutó bérleti díjat. Sajnos 5 év után most realizálódott, hogy rossz alapterületet számláztunk ki eddig. Jelenleg azt próbáljuk meg kitalálni, hogy milyen formában tudnánk ezt a lehető legkisebb "macerával" megoldani. Az áfatörvény 2014-ben módosult, pontosan az adóalapok utólagos korrekciójával és azok érvényesíthetőségével, de megítélésünk szerint a jogszabály nem egyértelmű. Önök szerint is szükséges az 55 darab számla utólagos módosítása és 55 darab önellenőrzés beküldése, hisz csökkentjük a fizetendő adónkat? Sajnos nem vagyok jogász, számomra az áfatörvény 153./B § (2) bekezdése talán az irányadó..., emiatt gondoljuk, hogy nincs más megoldásunk. Örülnénk, ha esetleg Önök javasolnának. Köszönöm válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! „A” társaság ingatlan-nyilvántartás szerinti lakást bérel „B” társaságtól (ez nem kapcsolt vállalkozása „A” társaságnak). Mindkét társaság a bérbeadásra az áfa hatálya (88. § (1) b)) alá kerülést választotta. „A” társaság a bérbevett lakásokat a következők szerint hasznosítja: 1/ kiadja magánszemélyeknek; 2/kiadja gazdasági társaságnak irodaként; 3/ saját felhasználásra – tárgyalóként – használja. Kérdéseim: „A” társaság által fizetett lakás bérleti díj áfája mindhárom verzióban levonható-e? Víz, gáz, fűtés, internet stb. számlák „A” társaság nevére szólnak. Levonható-e ezen rezsiköltségek áfája „A” társaságnál, ha az egyéb feltételek fennállnak? A tételes levonási tiltások (124. §) között nem szerepel a lakóingatlan bérleti díj áfája. Jól gondolom-e, hogy az áfatörvény 125. § (2) d/ pontja arra az esetre vonatkozik, hogy, ha a gazdasági társaság vásárol áfásan egy lakást, úgy a lakásvásárlás áfája csak abban az esetben vonható le, ha azt a lakást egészben, vagy túlnyomó részt úgy hasznosítja, hogy bérbe adja? Levonható-e az „A” társaság által fizetett bérleti díj áfája abban az esetben is, ha a „B” társaságnak fizetett bérleti díj magasabb, mint amennyi bérleti díjat az „A” társaság be tud szedni bérlőitől? Nem merülhet fel tao-korrekció? Köszönöm: Novák K.

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztő! Határozott idejű elszámolásnál (bérleti díj) téves ár került alkalmazásra. Negyedéves bevallók vagyunk. A számlát az első negyedévben állítottuk ki, az áfát az első negyedévben vallottuk be. Kérdésünk: a számla helyesbítésének dátuma 2015. június 5., mível határozott idejű az elszámolás, a fizetési határidő megegyezik a teljesítés idejével, így június 15. lesz. Az első negyedéves áfabevallást kell-e önellenőrizni? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Kérdésem a következő: Mit tehet a kifizetővé vált vállalkozás, ha a bérbeadó nem adja meg az adatait ahhoz, hogy a bérleti díj utáni adóelőleget bevallja, és megfizesse a vállalkozás? Ha ezt megteheti a bérbeadó is, akkor kell-e valamilyen adatszolgáltatást tenni ez ügyben a bérbevevőnek a NAV felé? Ha igen, melyik nyomtatványon?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2014. évben alakult kft. egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységet végez, ezen tevékenysége miatt adómentes. Egy nagyösszegű személyautót bérel Németországból. 2014. év júliusában euróban fizette meg a bérleti díj első összegét (20 000 eurót), valamint ugyanebben az időszakban óvadékot is fizetett, majd 2014. év decemberében fizette a bérleti díj második összegét (1000 eurót). 2014. évben még bevétele nem volt a kft.-nek, a bérleti díjat, valamint az óvadékot kölcsönből fizette ki. Kérdésem: Ön szerint a NAV egy esetleges adóellenőrzés kapcsán mit szól majd ahhoz, hogy a kft. működésének első évében keletkezett vesztesége nagyösszegű személyautó bérléséből keletkezett? A júliusi és decemberi bérleti díj áfáját egy választott bank eladási árfolyamán állapítottam meg, és vallottam be, olyan módon, hogy az áfát a kft. megfizette, de az alanyi mentesség miatt levonásba nem helyeztem. Megerősítést szeretnék abban, hogy a fentiekben leírtak szerint helyesen jártam el az áfabevallással kapcsolatban. Köszönöm a válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Egy adószámmal rendelkező magánszemély az ingatlan bérleti díjáról számlát állított ki. Viszont a közüzemi díjakat a számlán nem tüntette fel, hanem egy külön elszámolást készített róla. Az szja-bevallásában bevallotta minden bevételét és leadózta. A jelenlegi szabályozás alapján muszáj lenne a közüzemi díjat visszamenőleg számlázni, vagy az elszámolás is megfelel alapbizonylatnak? Elvileg, aki most akar bérbeadni, annak se adószám, se számlatömb nem szükséges. Ezért is gondolnám, hogy nem gond, ha a számlák pótlása nem történik meg. Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni: Adott egy kft., aki bérelt egy ingatlant, ami a székhelye volt. Tevékenységét bővíti internetes kereskedéssel, és ezt a tevékenységét a kft. magánszemély tulajdonosa a saját házának egy erre a célra kialakított részében végezné. Ennek megfelelően a cég székhelyét áthelyezné a saját házába. Ebben az esetben úgy tudom, hogy mindenképpen bérleti szerződést kell kötni a kft. és a tulajdonos között, amiben megállapodhatnak abban is, hogy nem fizet a cég bérleti díjat. Mivel a tevékenység nem sok rezsiköltséget eredményez, ezt a kft. nem feltétlenül szeretné költségként elszámolni. Szeretnénk mindent szabályosan csinálni a legkisebb adófizetéssel, ebben az esetben sem a magánszemély tulajdonosnak, sem a kft-nek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége? A magánszemélynek kell-e kérnie adószámot az ingatlan bérbeadáshoz? Változik-e a helyzet, ha a ház tulajdonosa a cég tulajdonosának a gyermeke? Előre is köszönöm a választ.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Munkavállaló későn leadott orvosi igazolása

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    NEXON

    Kismama biztosítása

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Zárt végű lízing kamattámogatással

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media