646 találat a(z) bérleti díj cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 58. §-a szerint ügyfelünk ingatlanbérleti díjat számol el, adóalany. Az időszakos elszámolású szerződés úgy szól, hogy a bérleti díjat előre, míg a rezsit utólagosan, egy számlában számolja el. Egy adott hónap első napjaiban az adott hónap bérleti díját számlázza, és ugyanezen számlában a megelőző hónap járulékos költségeit tünteti fel, jellemzően a rezsi díját. Kérdésünk, hogy ebben az esetben tekinthetjük-e elszámolt időszaknak, érintett időszaknak a két hónapot? Hiszen a rezsi a megelőző hónapra vonatkozik kizárólag, a bérleti díj pedig csak az ezt követő hónapra. Ilyenkor az érintett időszak a két hónap lesz, s ennek a két hónapnak az utolsó napját kell mérvadónak tekintenünk ahhoz, hogy megállapítsuk az áfa szerinti teljesítés napját? Segítségüket köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, amely 4 évre tartósan bérbe vesz egy autót. A 4. év elején egy nagyösszegű induló bérleti díjat kell fizetnie, majd havonta kedvezményes bérleti díjat. A 4. év után a bérlő joga a vevő személyének kijelölése. Az induló bérleti díjat a passzív időbeli elhatárolások között tartja nyilván, és a bérleti időszak alatt arányosan oldja fel. 2,5 év eltelte után már nem szeretné tovább bérelni, a bérleti jogot egy másik cégnek adja át, aki fizeti tovább a havi kedvezményes bérleti díjat a 4. év végéig. A vevőkijelölési jogot is átengedi az új bérlőnek, a bérbeadó beleegyezésével. Kérdésem, hogy a passzív időbeli elhatárolások közül eredmény terhére elszámolható-e a 1,5 éves bérleti díj arányos része? Az új bérlőre át kell-e terhelni az elhatárolásban nyilvántartott összeget? Felmerülhet-e, hogy az új bérlő kártérítés formájában fizeti ki a régi bérlőnek a fennmaradó induló bérletidíjrészt? Mi a helyes elszámolása az ügyletnek a régi bérlő és az új bérlő könyveiben? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Társaságunk az önkormányzat megbízásából végzi az önkormányzati tulajdonú bérlemények üzemeltetését, ezen belül a bérleti díjak és kapcsolódó közüzemi díjak számlázását is. A bérleti díjat áfamentesen számlázzuk. A hozzá kapcsolódó közüzemi díjat szintén, mint járulékos szolgáltatást a 2007. évi CXXVII. törvény 70. § B pontja alapján áfamentesen számlázzuk a bérleti díjjal együtt. A problémát az okozza, hogy az önkormányzat több esetben a bérleti díj fizetésétől eltekint, például a KLIK, kamarák, polgárőrség, állatmenhely stb. A közüzemi díjak fizetésétől azonban nem tekintenek el. Ezekben az esetekben van bérleti szerződés, de nincs bérletidíj-számlázás, csak közüzemidíj-számlázás. A kérdésünk az, hogy ezt is kezelhetjük-e járulékos szolgáltatásként, és számlázhatjuk-e mentesen, vagy ezt áfával kell számlázni. Most áfásan számlázzuk, és ebből következik, hogy ugyanabban az irodaházban ugyanazt a közüzemidíj-átalányt egyik bérlő áfával, másik áfa nélkül fizeti, és ebből adódtak problémák. Kérjük segítségüket a kérdés tisztázásában. Tisztelettel. Ruzsa Károlyné

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az időszakos elszámolású ügyletekkel kapcsolatban kérdezném: 1. Konkrétan a bérleti díjhoz kapcsolódóan továbbszámlázott szolgáltatások teljesítési időpontjával kapcsolatosan: 1./a) A NAV e témában kiadott tájékoztatójában leírt példánál (7. oldal) maradva a január havi fogyasztásokat februárban számlázzuk tovább, a tájékoztató szerint a közműszolgáltatás a februári bérletidíjszámla járulékos szolgáltatása lesz, és felveszi annak áfasorsát, de nem világos, hogyan alakul a teljesítési időpont, van-e különbség: – ha a február havi bérleti díj teljesítési időpontja február (a számla kelte és a fizetési határidő is február), ebben az esetben a járulékos szolgáltatás teljesítési időpontja február; – illetve, ha a február havi bérleti díj teljesítési időpontja március (a számla kelte február, a fizetési határidő március), abban az esetben? Elő kell kell venni mindig a bérletidíjszámlát, hogy hogyan alakult a teljesítés, és úgy kiállítani a járulékos számlát, vagy leszögezhetjük, hogy járulékos szolgáltatásnál mindig a számla kelte a teljesítési időpont? 1./b) A továbbszámlázott mellékszolgáltatás fogalmába minden továbbszámlázás beletartozik, vagy csak a szűken vett közműszolgáltatások? Felmerül még takarítás, őrzés-védelem, internetköltség stb. továbbszámlázása is. Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 50-50 százalékban vagyok testvéremmel tulajdonos egy belterületi lakóingatlanban, amit szeretnénk bérbeadni olyan szerződéssel, amiben mindketten a tulajdoni arányunkkal szerepelnénk bérbeadóként és a bérleti díjat is két átvételi elismervénnyel vennénk át a bérlőtől 50-50 százalékos megoszlásban. Ez alapján természetesen ilyen arányban fizetnénk a negyedéves előleget, illetve vallanánk az éves 1653-as bevalláson év végén a végleges adókötelezettséget. Kérdéseim a következők lennének: I. Amennyiben a bérlő nevén vannak a rezsiszámlák, akkor csak a bérleti díj 50 százaléka lenne mindegyikünk bevétele, a rezsirész nem? Valamint ez esetben is választhatjuk ugye bármelyik költségelszámolást, akár mindketten különbözőt (10 százalék vagy tételes)? II. Amennyiben valamelyikünk nevén vannak a rezsiszámlák – mivel tudomásom szerint a szolgáltatóknál nem tudok szerződni 50-50 százalékban csak kettőnk közül valamelyikünk – ez esetben megfelelő-e az az eljárás, hogy a rezsiköltséget is megosztom, mind a bevételi, mind a költség oldalon? Avagy a bérlő fizet – ebben az időszakban 50 százalék bevétel, amikor a szolgáltatónak mi kiegyenlítjük, akkor abban az időszakban költség 50-50 százalékban? III. Utolsóként a nyilatkozattétellel kapcsolatban az lenne még kérdés, hogy az egyéni nyilatkozattételt hivatalosan kell-e a NAV felé megtennünk, vagy nem kell jelenteni, de meg kell őrizni a nyilatkozatot az elévülési idő végéig és amikor ezt kérik be kell mutatni? Előre is köszönöm, Üdvözlettel: György Krisztina

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Pénztárgéphasználatra kötelezett adózó (hotel) ingatlantulajdonnal is rendelkezik, az ingatlan bérleti díját készpénzben fizetik ki neki, amiről készpénzes számlát állít ki. A befolyt bérleti díj összegét be kell ütnie a pénztárgépbe, vagy, ha nem üti be, akkor kell arról jelentést adnia a NAV felé (PTGSZLAH). Telefonköltséget is továbbszámlázza a dolgozó felé, amiről szintén készpénzes számlát állít ki, ezt a tételt be kell ütnie a pénztárgépbe? Válaszát köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cég ingatlant bérel magánszemélytől, havonta fizet neki bérleti díjat, levonja, és befizeti az adóelőleget. A kérdésem az lenne, hogy a magánszemély nevére szóló adókötelezettségeket (például építményadó) elszámolhatja-e a cég, ha a szerződésben úgy állapodnak meg? Előre is köszönöm szépen a segítséget!

Kérdés

Tisztelt Szakértő, Egy vállalkozás székhelye a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanban van, ezért a magánszemély – bizonyos arányban -–számviteli bizonylat alapján költségtérítést kap (bérleti díj nem kerül elszámolásra, a közüzemi számlák nincsenek a vállalkozás nevére átíratva). A költségtérítés összegét a magánszemély nevére érkező számlák alapján, utólag, egy összegben számolják ki. A 2014. évi számlák alapján a vállalkozás 2015. év elején fizetett, így ez a magánszemély 2015. évi bevallásában szerepeltetendő ez évi bevétele. Elszámolhatók-e vele szemben a költségszámlák, ha azokat 2014-ben kapta, és fizette ki a magánszemély? Köszönettel.

Kérdés

Egy kft. az ingatlan-bérbeadásra az általános szabályokat alkalmazza. Viszont van továbbszámlázott bérbeadása, amit áfával számláznak neki. A továbbszámlázott szolgáltatást milyen áfatartalmú?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Önkormányzat szántóföldi művelésre bérleti szerződést kötött éveken keresztül egy őstermelővel, aki növényeket termelt ott. A terület minősítése beépítetlen terület. A bérleti szerződés lejártával az önkormányzat eladta a területet az őstermelőnek. A terület ára elszámolható-e költségnek, és az áfa visszaigényelhető-e? Köszönettel: R.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és a telephelyek között komplex módszerrel történik. A telephelyeken lévő üzleteket a vállalkozás bérbe vette, bérleti díjat fizet utána. Kérdésem, hogy az eszközérték számításánál a költségként elszámolt bérleti díj összegénél figyelembe kell-e venni a telephelyeken lévő üzletek bérleti díjaként elszámolt költséget, vagy csak a tárgyi eszközökre fizetett bérleti díjjal kell számolni? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy általam könyvelt kft. bérel egy ingatlant már évek óta, mely a székhelye. Úgy döntött, hogy megveszi, az adásvételi szerződés időpontja 2015. december 7., a fizetési határidő 2016. január 31. A szerződésben rögzítették a felek, hogy a birtokba vételről külön rendelkezni nem kell, mivel már birtokban van a bérlő. Az eladó, aki bérbeadó is egyben, leszámlázta a 2016. januári bérleti díjat. Kaptunk egy ingatlanértékesítésről szóló, fordított áfás számlát, melynek kelte 2015. 12. 30., áfateljesítési időpontja 2015. 12. 08., fizetési határidő 2016. 01. 31. A számlán szerepel, hogy "tulajdonjog-fenntartással", azaz a tulajdonjog csak a teljes vételár megfizetésével száll át. Véleményem szerint a beruházás időpontja január, mivel jelenleg még tart a bérleti időszak. Önök szerint befogadjam ezt a számlát, vagy kérjek egy januárit? Az áfát decemberre valljam? Azt állítja az eladó cég könyvelője, hogy az áfa miatt kénytelenek voltak számlázni, a mi könyvvizsgálónk szerint viszont vevőként birtokba csak akkor kerülhetünk, ha már a bérlet megszűnik. Véleményük szerint mi a helyes gyakorlat számlázás, áfabevallás és az ingatlan nyilvántartásba vétele szempontjából ebben az esetben időpontok vonatkozásában? A segítséget előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk évek óta irodát bérel. Főbérlőnkkel kötött szerződésünk értelmében a bérleti díjról szóló számlát a bérbeadó tárgyhó 10-éig kiállítja, a bérlő pedig azt 8 napon belül megfizeti a bérbeadónak. A folyamatos teljesítésű ügyletek teljesítési dátuma főszabály szerint az elszámolási időszak utolsó napja. A főszabálytól eltérően: abban az esetben, ha mind a számlakiállítás dátuma, mind a fizetési határidő megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját (előre fizetés esetén), úgy a teljesítés dátuma a számla kiállításának dátuma. Feltételezném, ez a szabály vonatkozik jelen szerződéses kapcsolatra. Bérlőnk a 2016. 01. hónapról kiállított számlát az alábbi dátumozással látta el: Teljesítési és fizetési határidő: 2016. 01. 16., számla kelte: 2016. 01. 06. Helyesen járt el? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy cég székhelye X város, telephelye Y város. Az ügyvezető, aki 4 órában alkalmazott, házassága után Budapestre költözik. Elszámolható-e a céges személyautó Budapesten fizetett garázsának a bérleti díja költségként? Köszönöm: JT

Kérdés

Kérdésem, hogy a bérleti díj rendszeresen ismétlődő, a havonkénti számlázás folyamatos teljesítésnek minősül-e? Ha igen, hogyan kell értelmezni a dátumokat? Például január havi bérleti dij számláját utólag, január 31-én állítom ki. A fizetési határidő február 8. Ez esetben a havi áfabevallásban a január, vagy a február havi bevallásban kell szerepeltetni a tételt? Válaszukat előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Dropshipping

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Használtautó-kereskedő cég, alkatrész áfájának levonhatósága

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Áfa levonhatósága

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink