Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    636 találat a(z) bérleti díj cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy bérbeadó cég egy másik cégnek ingatlant ad bérbe (logisztikai ingatlant iroda, raktár céljából). A hosszú távú bérleti szerződésben bérletidíjmentes (ingyenes) időszakot kíván adni. Milyen adózási vonzattal kell számolnia? Ha a bérbeadó nem ingyenesen adja bérbe az ingatlant, hanem minimális bérleti díjat (például egy forint, egy euró) meghatározva számlázza a kedvezményes időszakot, milyen adózási következményekkel kell számolnia? Van-e számszerűen meghatározott határ, hogy milyen kedvezményérték vagy százalék az, ahol ez a kedvezmény, vagy bérletidíj-elengedés nem eredményez speciális adózási következményeket? Segítségét előre is köszönjük.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magánszemélynek másfél milliót forintot meghaladó értékben készpénzben kifizetett földbérleti díj bejelentési kötelezett-e a NAV felé? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztőség! Feles bérlettel kapcsolatba az lenne a kérdésem, hogy a bérbevevő, aki őstermelő, élhet-e a pénzben történő bérleti díj kötelezettségével? Terményben állapodtak meg, de mivel a termett termény mennyiségére a bérlő szerződést kötött, így azt teljesítenie kellett, és így nem áll rendelkezésére a bérlő részére szükséges termény mennyisége. Amennyiben nem, akkor mi a teendője a bérbeadónak? Segítségüket köszönöm: Plaveczné

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna szakértő! Vállalkozásunk gépkocsik bérbeadását tervezi (4-5 darab). A gépjárműveket saját nevére szándékozik megvásárolni (áfát levonja), és áfás számlával, hosszú távra adná bérbe azokat ügyfeleinek (magánszemélyek, cégek vegyesen). Kérdésünk, van-e olyan jogszabály, ami előírja, hogy kötelezően be kell jegyezni a bérlőket üzembentartóként, vagy maradhatunk mi azok (a tulajdonosok)? Így gondolom, minket terhel a cégautóadó és a gépjárműadó is, melyeket a bérletidíj-számlával együtt hárítunk át a bérlőkre. Köszönettel: Szentesi Péter

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy áfakörön kívüli magánszemély bérbe adja ingatlanát egy cégnek. A magánszemély a tételes költségelszámolást választotta jövedelme megállapítása kapcsán. A bérleti díj összege 150 ezer forint, a rezsiátalány pedig 30 ezer forint. Legyen kedves levezetni, hogyan kell a magánszemélynek a számlát kiállítani a cég felé (mely utóbbi levonja az szja-t és az ehót)?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A vállalkozás irodabérleti szerződést kötött egy másik, Magyarországon bejegyzett vállalkozással. A bérleti díjat a szerződésben éves időszakra (január 1. – december 31.) euróban határozták meg azzal a kikötéssel, hogy azt előre, legkésőbb december 31-éig megfizeti. A bérlő a 2017.évre vonatkozóan a bérleti díjat 2017. XI. 16-án átutalta. Mi a helyes számlázási mód, ki kell állítani előlegszámlát XI.16-ára és utána egy végszámlát december 31-ére? Végszámla esetén milyen árfolyammal számoljunk? A vállalkozás mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készít. A kifizetett összeg bevételként melyik év beszámolójában szerepeljen 2016 vagy 2017. évibe? Köszönöm válaszukat!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. székhelye a tulajdonos családi házában van. A tulajdonjog 50-50 százalékban a tulajdonos férj és feleség tulajdona. Köthet-e az egyszemélyes kft. bérleti szerződést, a családi ház egyik helyiségére mint irodára? Amennyiben a rezsidíjak a magánszemélyek nevére szólnak, a bérleti szerződésben lehet-e rendelkezni arról, hogy négyzetméter-arányos rezsiköltség - a bérleti díjon felül -, a bérleti díj részét képezi? A szerződésben kiköthetik-e, hogy nem az 50-50 százalékos tulajdoni hányad arányában részesülnek a bérbeadásból származó jövedelemből? Lehet-e csak a kft. tulajdonos férj a bérbeadó? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Cégünk bérbe ad egy pincehelyiséget. A szerződés 2016. 01. 01-jével köttetett. A bérleti díj minden hónap 5. napjáig esedékes. A számlát minden hónap elején állítja ki a cég, tehát konkrétan: elszámolási időszak: 2016. 07. 01- 2016. 07. 31. számla kelte: 2016. 07. 01. fizetési határidő: 2016. 07. 05. 1. kérdés: ebben az esetben a teljesítés időpontja: 2016.07.01., azaz a számla kelte? 2. kérdés: A cég elfelejtette kiállítani havonta a bérleti díjról a számlákat, és most utólag kell minden hónapra visszamenően kiállítani, mi lesz a teljesítés időpontja? elszámolási időszak: 2016.07.01. – 2016. 07. 31. számla kelte: 2016.11. 08. akkor a teljesítés időpontja: 2016.07.31????

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a telephelyétől távol vállalt munkához lakást kell, hogy béreljen a saját és alkalmazottja (1 fő) részére, a munkavégzés idejére. Rajtuk kívül időnként alkalmi munkavállaló is használja a bérelt lakást (szintén más településen van a lakhelye). Elszámolható-e adó- és járulékmentesen a bérleti díj (mind az egyéni vállalkozó, mind a dolgozók részéről)? Köszönettel: Müllerné Kis Ilona

    Kérdés

    Társasházat megkereste egy cég, hogy antennákat szerelne fel a ház tetőszerkezetére, ezért havi bérleti díjat fizetnének. Milyen módon tudunk kiállítani számlát a bérleti díjról? Állíthat-e ki számlát a társasház? Adómentes adószámmal rendelkezünk. Kiállíthatja-e a bérlő helyettünk a számlát? Mi ennek az szja- és az áfavonzata?

    Kérdés

    Kft. nagy értékű gépeket bérel, a bérbeadó óvadékot kér. A szerződésben is rögzítve van, hogy az óvadék a bérlemény átadása előtt esedékes, és a bérbeadó áfás számlát állít ki az óvadékról, amit elutal a kft. A szerződésben az óvadék visszafizetésére vonatkozó megállapodás úgy szól, hogy a bérbeadó a bérleti díj kifizetése után visszafizeti az óvadékot, vagy beszámítja azt a bérleti díjba. A bérbeadó helyesbítő számlát (számlával egy tekintet alá eső okiratot, ez szerepel a számlán) állított ki, a számlán feltünteti a bérleti díjat áfásan, levonja az óvadékot áfásan, és/vagy pozítiv, illetve negatív különbözet keletkezik, annak megfelelően még utalni kell a kft.-nek vagy neki utal vissza a bérbeadó. Jó-e ez a számlázási módszer? Szerintünk az óvadék áfa hatályán kívüli, de a bérbeadó az áfatörvény 59. paragrafusára hivatkozik, hogy azért számlázza az óvadékot áfásan, mert ő a végén beszámítja azt a bérleti díjba. Ilyen esetben helyes-e ez a számlázási gyakorlat, és az óvadék után számolhat-e fel áfát a bérbeadó? Polyák Márta

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk bérleti szerződést kötött 2016.10.01-2018.01.31. időtartamra ingatlanbérlésre. Az ingatlant korábban is béreltük már, de eddig havi elszámolásban egyeztünk meg, havonta fizettünk bérleti díjat. Most azonban, 2018. január végéig egy összegben rendeznénk a bérleti díjat, előre fizetéssel, ehhez új szerződés is készült. A szerződés szerint a fizetés esedékessége: 2016.10.15. A bérbeadó az ingatlanbérletet korábban áfakötelessé tette. Jól gondolom-e, hogy a bérbeadónak az áfatörvény 58. § (3) bekezdés b.) pontja alapján kell majd számláznia, vagyis az első 12 havi számláját 2017.09.30-ai teljesítési dátummal kell majd kiállítania, a másodikat pedig 2018.01.31-ei teljesítési dátummal? Kérdés még, hogy mivel a teljes bérleti díjat utaljuk most, az nem minősül előlegnek, hanem csak előre fizetésnek, ami így nem adóztatási pont a bérbeadó részéről sem? Az áfa levonhatósága is a fent leírt teljesítési időpontokhoz fog kapcsolódni? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kft. bérbeadja a tehergépkocsiját. A szerződésben megállapodnak a bérleti díj plusz áfa összegében, valamint abban, hogy a cégautóadó és a casco költséget is átszámlázza a kft. A cégautóadót és a casco költségét áfásan kell-e átszámlázni? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély vállalkozás részére adja bérbe lakóingatlanát. A közüzemi számlákat átíratták a bérbevevő nevére, melyet ez alapján elszámol. A közös költséget – a bérleti szerződésben leírtak szerint – a bérbevevő átutalással rendezi közvetlenül a társasház felé. Kérdésem az lenne, hogy ez esetben a közös költséget a magánszemély bérleti díjból származó bevételeként kell figyelembe venni? Ha igen, akkor van-e bármilyen megoldása annak, hogy ez után ne kelljen adózni, úgy mint az átíratott közüzemi számlák esetében, 10 százalék költséghányad választásával? Köszönettel:

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Két magánszemély tulajdonában van egy "üzlet" megnevezés ingatlan. Ezen ingatlanba működik a két magánszemély több cége, és az egyik magánszemély egyéni vállalkozása. Döntésük szerint a helyiségben működő cégek közt az egyiknek bérleti díjjal kívánják bérbe adni az ingatlan egy részét, a többi cég és az egyéni vállalkozás csak "szívességi" használatot kapna. Két kérdésem lenne. Helyes ez a megoldás? Továbbá lehetőség van arra, hogy csak az egyik tulajdonos számítson fel bérleti díjat, mivel a másik tulajdonos lemond a hasznosításról?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Ipa – önellenőrzés

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Kapcsolt vállalkozás apport illetékkötelezettsége

    dr. Juhász Péter

    jogász-adószakértő

    HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

    Adómentesség repire részletei

    Lucz Zoltánné

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 augusztus
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 31 1 2
    3 4 5 6 7 8 9
    10 11 12 13 14 15 16
    17 18 19 20 21 22 23
    24 25 26 27 28 29 30
    31 1 2 3 4 5 6
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media