Tisztelt Szakértő! Magánszemély ad bérbe lakást magánszemélyek. Az áprilisi bérleti díj 2016. 03. 25-én kerül kiegyenlítésre. Az első negyedéves adóelőleg számításakor az áprilisi időarányos értékcsökkenés figyelembe vehető (hiszen a bevétel is márciusban, az első negyedévben kerül elszámolásra), vagy az csak a 2. negyedévben számolható el? Válaszát előre is köszönöm!
A házastársak 50-50 százalékos tuladoni hányaduk alapján megállapodhatnak-e abban, hogy a férj adja bérbe a lakást teljes egészében? Csak a férj kér adószámot, adózik a teljes bérleti díj után, figyelembe véve a lakáshoz közvetlenül kapcsolódó költségeket, a teljes vételár utáni amortizációt? Amennyiben lehetséges, kérem sürgős válaszukat, előre is köszönöm.
Kevés kellemetlenebb dolog létezik a világon, mint a nem fizető bérlőt kirakni az ingatlanból. Ráadásul sem a korábbi Ptk., sem annak bírói gyakorlata nem rendezte egyértelműen, hogy ilyenkor milyen összegű kártérítés illeti meg a bérbeadót. A jelenlegi Ptk. ugyan már szabályozza, hogy mit követelhet a pórul járt bérbeadó, azonban a részletszabályok korántsem kidolgozottak, és sok vitára adhatnak okot – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Tisztelt Szakértő! Nagyon kérem szíveskedjen harmadszorra is elolvasni a kérdésemet, amit egyszer valóban feltettem pontatlanul, majd - mivel nem jól értette - vélhetőleg világosan megfogalmaztam a következő kérdésemben melyre most Ön válaszolt, és melybe már szintén behivatkoztam az előző levelezésünket: http://adozona.hu/kerdesek/2016_6_21_Koveteles_berleti_dijbol_eor Kérem vegye figyelembe, hogy NEM A BÉRLŐ NEM FIZETÉSE OKÁN történik a letiltás, hanem a BÉRBEADÓ TARTOZIK!!! Ezt Önnek nem kell "vélhetőleg" megállapítani, hiszen a válasz pontosítására éppen emiatt volt szükség. Igen régóta várok a válaszra, legyen kedves újból áttanulmányozni a kérdést! Tehát a tényállás újból: a bérlő fizet a bérbeadónak. A bérlő NEM tartozik a bérbeadónak!!! A bérbeadó tartozik akárkinek, amit úgy próbál a végrehajtó az akárki megbízásából beszedni, hogy a bérlőt illető bérleti díjat oly módon tiltja le, hogy a bérlő (AKI RENDESEN FIZET!!) ezentúl ne a bérbeadó kezeihez fizesse a bérleti díjat, hanem egyenest a végrehajtónak. Ilyenformán ez nem is letiltás, hanem követelésfoglalás. Kell-e szja-t vonni a bérleti díjból, vagy az egész bérleti díj megy a végrehajtónak? A bérlő (mivel kifizető) köteles levonni a szja-t a bérleti díjból vagy nem jól vélem? Azt gondolnám mindegy kinek fizeti ki a díjat, a szja törvény ezt mondja ki... Vagy joga van a végrehajtónak kérni szja levonás nélkül teljes díjat? Köszönöm.
http://adozona.hu/kerdesek/2016_6_21_Koveteles_berleti_dijbol_eor Tisztelt Szakértő! Fenti kérdésünkre választ kaptunk, de sajnos nem fejtettük ki kérdésünkben elég világosan, hogy mi történt - így nem arra kaptunk választ, amire szerettünk volna. Megpróbálnánk még egyszer körülírni a helyzetet: egy magánszemély bérbe ad egy kft.-nek egy helyiséget, amiért is a kft. bérleti díjat fizet. Eddig ugye a kft. levonta a magánszemélynek járó díjból a NAV-ot illető adót és a különbözetet fizette meg a bérbeadó magánszemélynek. Most viszont megkeresést kapott egy végrehajtó irodától, miszerint a magánszemély, akitől a helyiséget bérli, tartozással rendelkezik valaki felé, ezért a végrehajtó felhívta a kft.-t arra, hogy ezentúl a bérleti díjat ne a magánszemély kezeihez, hanem a végrehajtó irodának fizesse be. Tehát a magánszemély tartozik, nem a kft., a magánszemély egy harmadik félnek adós, ami miatt a harmadik fél bírósági végrehajtást kezdeményezett, és amely tartozás behajtását végrehajtó ily módon kívánja megoldani. Mivel a végrehajtó nem bérből való letiltással él, hanem követelésfoglalással, így gyakorlatilag a bérleti díj 100 százaléka visszatartható a magánszemélytől. Kérdésünk abban a tárgyban merült fel, hogy az ily módon a végrehajtó kezeihez megfizetendő bérleti díjból (mely eredetileg a magánszemélyt illette volna a szja levonása után) le kell-e vonjuk eddigiek szerint a szja-t vagy szja levonás nélkül adjuk át a bérleti díjat teljes egészében a végrehajtónak? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Abban szeretnék segítséget kérni, hogy egy magyar kft. Németországból bérel személygépkocsit, a bérleti díj áfáját megfizetjük, a céges használat arányában az áfát levonjuk. Márciusban kiszámlázták előre a 04-06. havi bérleti díjat, a számla azonban csak most érkezett a könyvelésre. A kft. negyedéves áfabevalló, kérdésem az, hogy ez miatt kell-e önrevíziót benyújtani az I. negyedévre vagy abban a negyedévben kell szerepeltetni amelyikre a bérleti díj vonatkzik?
Tisztelt Szakértő! Van bejelentési kötelezettsége egy kft.-nek, ha a kft. a tulajdonosoknak, mint magánszemélyeknek évente egyszer (szerződés szerint) 2 millió forintnál nagyobb összegű bérleti díjat fizet ki a telek használatáért készpénzben? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni. Gazdasági társaságunk személygépkocsit szeretne bérelni, azonban a vállalkozási tevékenységünkön kívül tárgyi adómentes tevékenységet is folytatunk. Az egyik kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben milyen arányban vonhatjuk le a bérleti díj áfatartalmát? Amennyiben jól értelmezem, a levonáshoz mindenképpen szükséges hiteles nyilvántartást vezetni, amelyből kiderül az esetleges magánhasználat mértéke. Amennyiben az autót használjuk az adómentes és az adóköteles tevékenységünkhöz egyaránt, akkor hogyan járunk el helyesen a levonhatósági arány képzésénél? Az áfatörvény 123. § (3) bekezdése alapján képzett általános arányszámot kell figyelembe vennünk, és ehhez hozzátenni a magáncélú használatot? Vagy a konkrét használat alapján szükséges megállapítani az adómentes tevékenységre jutó és a magánhasználatot? Amennyiben az általános képzett arányszámot kell használnunk, akkor eleve az ennek megfelelő arányban vonhatjuk le az áfát, majd az útnyilvántartás szerinti magánhasználatnak megfelelően korrigálunk a 153/C alapján? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk társasháztól fog bérelni üzlethelyiséget. Mivel kifizetők vagyunk, levonjuk a forrásadót a számlán szereplő bruttó bérleti díjból, a 1608A-01-01 7. és 12. soraiban szerepeltetjük. Kérdésünk, hogy M lapot nem kell a társasházra vonatkozólag benyújtani? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Tisztelt Szakértő! Cégünk operatív lízing keretében bérel különböző berendezéseket egy cégtől. Első részletként egy magasabb összeget fizetünk ki, sok esetben az éves bérleti díjnak megfelelő összeget. Kérdésem, hogy ez így szabályos-e? Lekönyvelhetem bérleti díjként a nagy összegű első kifzetést? A szerződésben egyébként összegszerűen nevesítve van az első havi magas bérleti díj és a szerződés időtartamára a havi egyforma díjak. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ügyfelem, aki tevékenységét 36 órás munkaviszony mellett végzi, évente 500 kilométer futásteljesítményre számol el személygépkocsi-költségtérítést, hogy a cégautóadó-fizetést elkerülhesse. A múlt hónapban összetörte a gépkocsit, amit a munkavégzéshez használt. A javítás idejére (kb.1-1,5 hónap) személygépkocsit bérelt napi 5 ezer forint összegű bérleti díjért. Mivel az szja-törvény 1. mellékletében sem a "I. Jellemzően előforduló költségek" sem pedig a "IV. Járművek költségei" között nevesítve nem találom, hogy ez a költség elszámolható lenne, ezért szeretném megkérdezni,hogy ilyen esetben a gépkocsibérleti díj elszámolható-e költségként, illetve a számlán szereplő áfa levonásba helyezhető-e? Válaszát nagyon szépen köszönöm. Tisztelettel: Bocskay Endréné
Tisztelt Szakértő! Áfaalany bt. új tevékenységet indított 2015-ben, melyből bevételt nem tudott elérni, kimenő számlája egész évben nem volt. Viszont egész évben irodabérletet és internethasználatot fizetett, melyek áfáját kifizette. Így az éves áfaanalitika alapján visszaigényelhető áfája keletkezett, melyet így, kimenő számlák hiányában jogosult-e visszaigényelni?
Ingatlan tulajdonosa a feleség, haszonélvezője a férj. Kizárólag a feleség nevén folyik a bérbeadás, tételes költségelszámolással. A közüzemi órák viszont a férj nevén vannak, technikai okokból ezen nem lehet változtatni. Szabályos-e, ha csak a feleség szja-bevallásában számolják el bevételként és kiadásként is a közüzemi számlákat, mivel azok a bérlethez kapcsolódnak, de a haszonélvező nevére szólnak? Vagy a bérleti szerződésben úgy rendelkeznek, hogy csak a feleség kapja a bérleti díjat, s adózza azt le, a férj pedig a közüzemi díjakat bevételként és kiadásként is elszámolva, nulla szja-alapot vall be? Ha berendezve adják ki a bérletet, hogyan lehet elszámolni költségként a 200 ezer forint feletti berendezések értéket? Például a 400 ezer forintos televíziót kizárólag a bérlethez hasznosítva?
Házastársakról van szó (nincs vagyonszerződési megosztás köztük), ahol az ingatlanokra tulajdonosként a feleség van bejegyezve, és a férj a haszonélvező. Az ingatlanokat magánszemélyként adják bérbe, méghozzá a feleség, mint tulajdonos nevében. A közüzemi számlák technikai okok miatt a férj, mint haszonélvező nevére szólnak. A bérlők a bérleti díjat plusz a rezsiköltséget fizetik. Tételes költségelszámolást alkalmaz a feleség. Kérdés: bevételként és természetesen költségként is elszámolhatja a férj a nevére szóló, bérlettel kapcsolatos közüzemi számlákat? Az órák átírása sem a bérlőkre, sem a tulajdonosra nem kivitelezhető. Kifogásolható, ha csak a feleség, aki a szerződés szerint is a bérbeadó, állítja be ezeket az szja-bevallásába? A haszonélvező férj bérbeadását nem szeretnénk alkalmazni, sem az amortizáció, mint költség kizárása miatt, másrészt a 450 ezer forint/év ehoplafon miatt sem. Ha a fenti eljárás nem helyes, akkor lehet-e olyan bérleti szerződést kötni a bérlőkkel, ahol a feleség, mint kizárólagos tulajdonos kapja a havi bérleti díjakat, és a férj, mint haszonélvező csak a közüzemi költségeket kapja, mellyel szemben a számlákat elszámolja, így nulla forint jövedelemre tesz szert? Még egy kérdés merült fel a bérlethez vásárolt, nagyobb értékű tárgyi eszközök elszámolásáról. Ha 100 ezer forint alatti eszközt vesz a bérleménybe, az azonnal költség. Ha 200 ezer forint alatti eszközt vesz a bérleménybe, az két év alatt lehet költség. Mi van, ha például a bérlő kérésére 400 ezer forint értékű tévét állít be a bérleménybe, hogyan számolható el a költség?
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemet pontatlanul tettem fel. Hulladékgazdálkodásról szóló számlában külön tételként szerepel az ürítési díj, és ugyanazon számlában, külön soron az edénybérleti díj. A szolgáltatást igénybevevő oldaláról nézve a bérleti díj a hulladékkezelés bekerülési értékébe tartozik, vagy a kezelési díj mellett, a bérleti díj külön igénybe vett szolgáltatás? Mi a helyes számviteli elszámolás? Válaszát előre is köszönöm.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték