612 találat a(z) bérleti díj cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Szeretném megtudni, hogy, ha a bérleti díjnál a tételes költségelszámolást választom, akkor az értékcsökkenés alapjaként egy értékbecslő szerint meghatározott értéket figyelembe lehet venni abban az esetben, ha más módon nem áll módunkban beszerzési értéket meghatározni? Az ingatlan nagyon régen a tulajdonunkban van, és egy kis épülethez hozzáépítettünk egy másikat, amit most bérbe szeretnénk adni. Az építkezésről nem maradt semmi bizonylat akkoriban. Így semmilyen beszerzési értéket nem tudunk igazolni. Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Bartha László! "Ingatlanértékesítés áfa, 2015.12.06. Bartha László" válaszához kapcsolódó kérdés 2011. június hónapban vásároltunk egy lakóingatlant 20 millió forint plusz 5,4 millió (áfa) forint értékben. Az áfát júniusban visszaigényeltük, mert bérbeadás céljából vettük az lakóingatlant, és a bérbeadásra áfakötelezettséget választottunk. Július és augusztus hónapokban felújítottuk az ingatlant 5 millió forint plusz 1,35 millió áfa értékben, az áfát szintén visszaigényeltük. 2011. szeptember hónaptól az ingatlant áfásan bérbe adtuk. 2016-ban eladjuk bérlőnknek az ingatlant 30 millió forint értékben (ingatlanértékesítés tekintetében nem választottunk áfakötelezettséget) áfamentesen. A vevő úgy fog fizetni, hogy 20 millió forint hitelt vesz fel (a bank közvetlenül nekünk fogja utalni az összeget), 10 milliót pedig átutal részünkre. Az adásvételi szerződés kelte: 2016. 05. 02. A birtokba adás napja: amikor a teljes vételárat kiegyenlíti a vevő, legkésőbb 2016. 12. 31., de természetesen a bérlő nem költözik ki a vételár kiegyenlítéséig, azonban 2016. május 2-átől bérleti díjat nem fizet. 1. Életbe lép az áfatörvény 136. paragrafusa, a 240 hónapos figyelési idő. Mi lesz az ügyletben a teljesítés napja? Hogyan kell kiszámolni a befizetendő áfát, figyelemmel a vásárlásra és a felújításra is? Melyik időszak áfabevallásában kell bevallani? A kifizetés a következőképpen alakul: 2016. 05. 02. – 1 millió forint előleg, 2016. 08. 31. – 5 millió forint, 2016. 09. 30. – banki hitel 20 millió forint, megérkezik: 2016. 11. 30. – 4 millió forint. 2. Megegyezhetnek a partnerek, hogy a 2016. 05. 02-ától nem kell bérleti díjat fizetni az áfa és az adóhivatal szempontjából? Vagy ezáltal ingyenesen jut előnyhöz a vevő? Igazából az adóhivatal már nem jut bérbeadásból áfához, viszont az eladás miatt sem kapja még meg az áfát, mert a birtokba adás később lesz. Köszönettel: Izsó Krisztina

Kérdés

Kft. székhelyet bérel a tag édesapjának és nagyszülőjének tulajdonában lévő ingatlanban. Kell-e ehót fizetni a teljes bérleti díj után a két rokon bérbeadónak, vagy csak ha meghaladja az 1 millió forintot a bérleti díj?

Kérdés

Kft. bérelt telephelyet újítana fel. 1. kérdés: hogyan adózik a magánszemélyként adózó állampolgár, aki bérbe adja az ingatlant (mivel nem kap pénzt, bérleti díjat, csak az ingatlantulajdonát a kft. felújítja)? 2. kérdés: a kft. levonhatja-e az adóalapjából a felújítási költségeket? Természetesen megállapodást kötnek az alábbiak szerint: a kft. felújítja az ingatlant saját költségére, az ingatlantulajdonos a felújítást elfogadja, és további minimum 2 évre köteles bérleti díj fizetése nélkül az ingatlant, mint telephelyet rendelkezésre bocsátani a kft.-nek. Fő kérdés tehát, hogy ilyen konstellációban ki, hogyan adózza le a fenti CSERÉT? Köszönettel várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaság áfa hatálya alá bejelentett bérleti díjat számláz ki időszakos elszámolású ügyletként. A bérleti díj fizetési határideje – a szerződés szerint – a tárgyhónap 10. napja. Ennek megfelelően 2016-os ügyleteknél az áfatörvény szerinti teljesítési időpont a számlakiállítás napja, ezt a napot írjuk a számlára teljesítési időpontként, egyben a fizetési határidőt a tárgyhó 10. napjával jelöljük. (A számlát mindig a fizetési határidő előtt állítjuk ki.) A szerződés szerint a bérelt ingatlanhoz kötődő előző havi fogyasztáshoz kapcsolódó áthárított rezsi kiszámlázása az adott hónapot követő hó 25. napjáig esedékes. Ezt eddig is külön számláztuk, megvárva az előző havi fogyasztásról beérkező rezsiszámlákat (víz, gáz, áram). A 2016. évi rezsiköltség kiszámlázásánál milyen teljesítési határidőt kell a számlán megjelölnünk, ha a szerződés változatlanul él, tehát a bérlő rezsifogyasztását az adott hónapot követő hó 25. napjáig köteles kiegyenlíteni, és ezen a szerződésen nem kívánunk változtatni? Lehet-e változatlanul külön kezelni a bérleti díjat, illetve a hozzá kapcsolódó rezsi számlázását? Segítségét köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy szerződéses megállapodás alapján a bérleti díjat mindig a következő hónapban számlázzuk, és a fizetési határidő is következő havi, a 2015. december hó 01-31-ig terjedő időszakra szóló számlát milyen teljesítési határidővel kell kiállítani? És a 2016. januárit? Még egy kérdésem lenne: úgy hallottam, hogy 2016. január 1-jétől nem lehet kézi számlát használni, csak számlázóprogrammal előállitottat. Igaz ez? Vagy csak minden kézi készpénzes számlát be kell jelenteni a NAV-nak, és nincs a tevékenységek között a bejelentésikötelezettség-mentesség? Sürgősen szeretném válaszukat megkapni. Köszönettel.

Kérdés

Június hónapig minden hónapban kiszámlázott bérleti díjakat rendezte a cég. Júliustól azonban minden hónapban fizeti, de csak a negyedév végén kap számlát utólag a háromhavi bérleti díjról. Ilyenkor a bankszámlán megjelenő összeget hogyan könyvelem? Köszönöm.

Kérdés

A bt. tevékenységét a magánszemély tag tulajdonában lévő épületben végzi. A tevékenység végzéséhez 2006. évben a társaság a műhelyt felújította 3 millió forint értékben. Az épületet kizárólag a társaság vállalkozási tevékenységéhez használják. A bt. az ingatlan tulajdonosának bérleti díjat nem fizetett. A felújítás után az áfát visszaigényelte. Az ingatlant a magánszemély hitele miatt banki jelzálogjog terhelte. A banki hiteltörlesztés elmaradása miatt, a végrehajtás elkerülése érdekében az ingatlan tulajdonosa (a magánember) értékesíteni kényszerült az ingatlant. A vevő egy kívülálló kft. Fentiek miatt a bt. könyvelésében szereplő ingatlanfelújítás értékét (mely még nettó 2,2 millió forint) ki kell vezetni terven felüli értékcsökkenés vagy selejtezés formájában. Melyik eljárás a helyes? Abban is kérném segítségét, hogy a felújítás értékének kivezetésekor keletkezik-e a bt.-nek áfafizetési kötelezettsége, esetlegesen bármelyik félnek adófizetési kötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk rendelkezik saját ingatlannal, több irodahelyiség lett kialakítva, amit hosszú távra bérbead a cég. Az áfa hatálya alá bejelentette a bérbeadási tevékenységet. Kérdésem az lenne, hogyan kell januártól kiállítani a bérletidíj-számlákat? Konkrét példa: január 4-én fogjuk kiállítani a januári bérleti díj számlát, a fizetési határidő 10 napos, azaz 2016. 01. 14.; de mi a teljesítés dátuma, mikor járok el helyesen? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Bérelhető eszközök bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozunk. Ez azt jelenti, hogy a hónap (például február) első napjaiban kiállítunk egy számlát az ügyfeleinknek, amely tartalmazza a következő tételeket: – bérleti díj arra a hónapra (februárra eső havi bérleti díj) – az eszközök üzemeltetési díját az előző havi használatuknak megfelelően (például január havi másolatok után utólagosan kiszámított havi díj. Ezeket egy számlára tesszük jelenleg, arányukban az előre mutató bérleti díj általában kisebb, mint az üzemeltetési díj. Kérdésünk: a január 1-jétől hatályos teljesítési idő számítási szabályai szerint továbbra is szerepelhet egy számlán, annak ellenére, hogy a teljesítési idő a kétféle tételre eltérő, vagy mindenképpen két külön számla kiállításával és ennek fölösleges adminisztrációjával kell együtt élni?

Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Lehet-e bérletidíj-előleget engedményezni egy másik kft.-re? Köszönöm válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Cégünk, egy kft., az egyik ingatlanát bérbe adta egy betéti társaságnak 2014. január 1-jétől kezdődően. A bérbeadásra áfakötelezettséget választottunk. A közöttünk lévő jó kapcsolatra tekintettel úgy állapodtunk meg, hogy másfél évente számolunk el a bérleti díjjal utólag. Vagyis az első elszámolási időszak 2014. 01. 01-től 2015. 06. 30-áig tartott. Közben azonban a bérlő társaság beltagja 2015. április 15-én elhalálozott, a bt.-t pedig májustól kényszertörlési eljárás alá vették. Kérdéseink a következők: 1. Valóban igaz az, hogy 12 hónap után számlát kellett volna kiállítanunk annak ellenére, hogy a bérleti díj fizetése még nem volt esedékes? 2. Mi legyen a sorsa a 2015. január és április, vagyis az elhalálozásig terjedő időszak bérleti díjával? Számlát ki kell állítani? Ebben az esetben mi a teljesítés időpontja? Ezt az összeget ki fogja megtéríteni az eljárás során?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha a bérleti díj 10 százalék költséghányaddal csökkentett összege meghaladja az 1 millió forintot éves szinten, akkor minden forint után meg kell fizetni a 14 százalék ehót, vagy csak az 1 millió forint feletti összegre? Tételes költségelszámolásnál is ugyanez a helyzet? A bérleti díj 50 százalékáig számolható el költség tételesen? Ha valakinek csak ingatlan-bérbeadásból van jövedelme, akkor ebből igénybe vehet családi adókedvezményt a gyermekek után? Ha igen, akkor az 53-as bevallásban? Ha, mint magánszemély adja bérbe az ingatlant egy egyéni vállalkozónak, akkor jól tudom, hogy az egyéni vállalkozó vonja le és fizeti meg – kifizetői minőségében – az szja-t és az ehót? Itt kérhető a családi adókedvezmény? Válaszát köszönöm!

Kérdés

Magánszemély ingatlantulajdonos rendelkezik adószámmal, de nem jelentkezett be az áfakörbe. Köteles-e számlát kiállítani a bérleti díjról, vagy elegendő a kifizetéshez egy számviteli bizonylat, mely szerint a bérleti díj 90 százaléka után a kifizető levonja az szja-t?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. bíróságon egyezséget kötött a bérleti díjról úgy, hogy 50 százalék elengedett követelésről született határozat. A "... 2008.október 1. napjától kezdődően a bérleti díjat 50 százalékkal csökkentik" (részlet a határozatból). Ez az összeg 16 020 000 forint. Kérdés: elengedett kötelezettség bevételként könyvelendő? Van arra lehetőség, hogy elhatárolnánk, és nem ebben az évben kellene az egész összeget bevételként könyvelni, hiszen költségként is 7 év alatt számoltuk el a bérleti díjat? Hogyan hat ez a társaságiadó-alapra? Üdvözlettel Ildikó

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkavállaló későn leadott orvosi igazolása

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Kismama biztosítása

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Zárt végű lízing kamattámogatással

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink