Kérdésem, hogy a bérleti díj rendszeresen ismétlődő, a havonkénti számlázás folyamatos teljesítésnek minősül-e? Ha igen, hogyan kell értelmezni a dátumokat? Például január havi bérleti dij számláját utólag, január 31-én állítom ki. A fizetési határidő február 8. Ez esetben a havi áfabevallásban a január, vagy a február havi bevallásban kell szerepeltetni a tételt? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó magánszemélynek bérleti díjat fizetett, levontuk a szja-t, és mivel 2015. 09. 30-ával megszűnt a szerződés, kiállítottuk az Adatlap2015 nyomtatványt. Nem fogadták el, azzal az indokkal, hogy ezt az adatlapot nem lehet ilyen jellegű kifizetésre kiállítani. Segítségét kérem – ilyenkor mit kell, illetve milyen igazolást kell adni? Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Egy bt.-ben lévő személygépkocsi javítás alatt van, ezért 1 hónapra az ügyvezető bérelt egy autókölcsönzőtől másik személygépkocsit, a bt. ügyeinek intézésére. Kell-e a bt. tulajdonát képező, de javítás alatt lévő személygépkocsi után a javítás hónapjára cégautóadót fizetni? Illetve az autókölcsönző tulajdonában lévő, 1 hónapra bérelt személygépkocsi után kell-e cégautóadót fizetni, ha a bt. elköltségeli a személygépkocsi bérleti díját?
Tisztelt Szakértők! Egy kft. (haszonbérlő) egy magánszeméllyel (haszonbérbe adó) több mint 15 évre kötött termőföldbérleti szerződést. Kérdésem: a kft. által a magánszemélynek kifizetett bérleti díjat kell-e szerepeltetnünk a kft. 1508-as bevallásában a kifizetéskor? (A bérleti díj szja- és ehomentes.)
Tisztelt Szakértő! Egy újonnan alakult kft. egyik munkavállalója felajánlotta, hogy a tehergépjárművét ingyen a cég rendelkezésére bocsájtja, mivel a kft.-nek még nincs pénze lízingre, vagy teherautó-vásárlásra. Cserébe a cég fizeti a tankolásokat és a szervizt. Erre van lehetőség? Van-e bármiféle adókötelezettsége/bevallási kötelezettsége mind a magánszemély munkavállalónak, mind a cégnek? Elég egy bérleti szerződés? Bármilyen jogszabály előír bármiféle minimum fizetendő bérleti díjat ilyen esetre? Előre is köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértők! Szeretném megtudni, hogy, ha a bérleti díjnál a tételes költségelszámolást választom, akkor az értékcsökkenés alapjaként egy értékbecslő szerint meghatározott értéket figyelembe lehet venni abban az esetben, ha más módon nem áll módunkban beszerzési értéket meghatározni? Az ingatlan nagyon régen a tulajdonunkban van, és egy kis épülethez hozzáépítettünk egy másikat, amit most bérbe szeretnénk adni. Az építkezésről nem maradt semmi bizonylat akkoriban. Így semmilyen beszerzési értéket nem tudunk igazolni. Köszönettel.
Tisztelt Bartha László! "Ingatlanértékesítés áfa, 2015.12.06. Bartha László" válaszához kapcsolódó kérdés 2011. június hónapban vásároltunk egy lakóingatlant 20 millió forint plusz 5,4 millió (áfa) forint értékben. Az áfát júniusban visszaigényeltük, mert bérbeadás céljából vettük az lakóingatlant, és a bérbeadásra áfakötelezettséget választottunk. Július és augusztus hónapokban felújítottuk az ingatlant 5 millió forint plusz 1,35 millió áfa értékben, az áfát szintén visszaigényeltük. 2011. szeptember hónaptól az ingatlant áfásan bérbe adtuk. 2016-ban eladjuk bérlőnknek az ingatlant 30 millió forint értékben (ingatlanértékesítés tekintetében nem választottunk áfakötelezettséget) áfamentesen. A vevő úgy fog fizetni, hogy 20 millió forint hitelt vesz fel (a bank közvetlenül nekünk fogja utalni az összeget), 10 milliót pedig átutal részünkre. Az adásvételi szerződés kelte: 2016. 05. 02. A birtokba adás napja: amikor a teljes vételárat kiegyenlíti a vevő, legkésőbb 2016. 12. 31., de természetesen a bérlő nem költözik ki a vételár kiegyenlítéséig, azonban 2016. május 2-átől bérleti díjat nem fizet. 1. Életbe lép az áfatörvény 136. paragrafusa, a 240 hónapos figyelési idő. Mi lesz az ügyletben a teljesítés napja? Hogyan kell kiszámolni a befizetendő áfát, figyelemmel a vásárlásra és a felújításra is? Melyik időszak áfabevallásában kell bevallani? A kifizetés a következőképpen alakul: 2016. 05. 02. – 1 millió forint előleg, 2016. 08. 31. – 5 millió forint, 2016. 09. 30. – banki hitel 20 millió forint, megérkezik: 2016. 11. 30. – 4 millió forint. 2. Megegyezhetnek a partnerek, hogy a 2016. 05. 02-ától nem kell bérleti díjat fizetni az áfa és az adóhivatal szempontjából? Vagy ezáltal ingyenesen jut előnyhöz a vevő? Igazából az adóhivatal már nem jut bérbeadásból áfához, viszont az eladás miatt sem kapja még meg az áfát, mert a birtokba adás később lesz. Köszönettel: Izsó Krisztina
Kft. székhelyet bérel a tag édesapjának és nagyszülőjének tulajdonában lévő ingatlanban. Kell-e ehót fizetni a teljes bérleti díj után a két rokon bérbeadónak, vagy csak ha meghaladja az 1 millió forintot a bérleti díj?
Kft. bérelt telephelyet újítana fel. 1. kérdés: hogyan adózik a magánszemélyként adózó állampolgár, aki bérbe adja az ingatlant (mivel nem kap pénzt, bérleti díjat, csak az ingatlantulajdonát a kft. felújítja)? 2. kérdés: a kft. levonhatja-e az adóalapjából a felújítási költségeket? Természetesen megállapodást kötnek az alábbiak szerint: a kft. felújítja az ingatlant saját költségére, az ingatlantulajdonos a felújítást elfogadja, és további minimum 2 évre köteles bérleti díj fizetése nélkül az ingatlant, mint telephelyet rendelkezésre bocsátani a kft.-nek. Fő kérdés tehát, hogy ilyen konstellációban ki, hogyan adózza le a fenti CSERÉT? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Társaság áfa hatálya alá bejelentett bérleti díjat számláz ki időszakos elszámolású ügyletként. A bérleti díj fizetési határideje – a szerződés szerint – a tárgyhónap 10. napja. Ennek megfelelően 2016-os ügyleteknél az áfatörvény szerinti teljesítési időpont a számlakiállítás napja, ezt a napot írjuk a számlára teljesítési időpontként, egyben a fizetési határidőt a tárgyhó 10. napjával jelöljük. (A számlát mindig a fizetési határidő előtt állítjuk ki.) A szerződés szerint a bérelt ingatlanhoz kötődő előző havi fogyasztáshoz kapcsolódó áthárított rezsi kiszámlázása az adott hónapot követő hó 25. napjáig esedékes. Ezt eddig is külön számláztuk, megvárva az előző havi fogyasztásról beérkező rezsiszámlákat (víz, gáz, áram). A 2016. évi rezsiköltség kiszámlázásánál milyen teljesítési határidőt kell a számlán megjelölnünk, ha a szerződés változatlanul él, tehát a bérlő rezsifogyasztását az adott hónapot követő hó 25. napjáig köteles kiegyenlíteni, és ezen a szerződésen nem kívánunk változtatni? Lehet-e változatlanul külön kezelni a bérleti díjat, illetve a hozzá kapcsolódó rezsi számlázását? Segítségét köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy szerződéses megállapodás alapján a bérleti díjat mindig a következő hónapban számlázzuk, és a fizetési határidő is következő havi, a 2015. december hó 01-31-ig terjedő időszakra szóló számlát milyen teljesítési határidővel kell kiállítani? És a 2016. januárit? Még egy kérdésem lenne: úgy hallottam, hogy 2016. január 1-jétől nem lehet kézi számlát használni, csak számlázóprogrammal előállitottat. Igaz ez? Vagy csak minden kézi készpénzes számlát be kell jelenteni a NAV-nak, és nincs a tevékenységek között a bejelentésikötelezettség-mentesség? Sürgősen szeretném válaszukat megkapni. Köszönettel.
Június hónapig minden hónapban kiszámlázott bérleti díjakat rendezte a cég. Júliustól azonban minden hónapban fizeti, de csak a negyedév végén kap számlát utólag a háromhavi bérleti díjról. Ilyenkor a bankszámlán megjelenő összeget hogyan könyvelem? Köszönöm.
A bt. tevékenységét a magánszemély tag tulajdonában lévő épületben végzi. A tevékenység végzéséhez 2006. évben a társaság a műhelyt felújította 3 millió forint értékben. Az épületet kizárólag a társaság vállalkozási tevékenységéhez használják. A bt. az ingatlan tulajdonosának bérleti díjat nem fizetett. A felújítás után az áfát visszaigényelte. Az ingatlant a magánszemély hitele miatt banki jelzálogjog terhelte. A banki hiteltörlesztés elmaradása miatt, a végrehajtás elkerülése érdekében az ingatlan tulajdonosa (a magánember) értékesíteni kényszerült az ingatlant. A vevő egy kívülálló kft. Fentiek miatt a bt. könyvelésében szereplő ingatlanfelújítás értékét (mely még nettó 2,2 millió forint) ki kell vezetni terven felüli értékcsökkenés vagy selejtezés formájában. Melyik eljárás a helyes? Abban is kérném segítségét, hogy a felújítás értékének kivezetésekor keletkezik-e a bt.-nek áfafizetési kötelezettsége, esetlegesen bármelyik félnek adófizetési kötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk rendelkezik saját ingatlannal, több irodahelyiség lett kialakítva, amit hosszú távra bérbead a cég. Az áfa hatálya alá bejelentette a bérbeadási tevékenységet. Kérdésem az lenne, hogyan kell januártól kiállítani a bérletidíj-számlákat? Konkrét példa: január 4-én fogjuk kiállítani a januári bérleti díj számlát, a fizetési határidő 10 napos, azaz 2016. 01. 14.; de mi a teljesítés dátuma, mikor járok el helyesen? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Bérelhető eszközök bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozunk. Ez azt jelenti, hogy a hónap (például február) első napjaiban kiállítunk egy számlát az ügyfeleinknek, amely tartalmazza a következő tételeket: – bérleti díj arra a hónapra (februárra eső havi bérleti díj) – az eszközök üzemeltetési díját az előző havi használatuknak megfelelően (például január havi másolatok után utólagosan kiszámított havi díj. Ezeket egy számlára tesszük jelenleg, arányukban az előre mutató bérleti díj általában kisebb, mint az üzemeltetési díj. Kérdésünk: a január 1-jétől hatályos teljesítési idő számítási szabályai szerint továbbra is szerepelhet egy számlán, annak ellenére, hogy a teljesítési idő a kétféle tételre eltérő, vagy mindenképpen két külön számla kiállításával és ennek fölösleges adminisztrációjával kell együtt élni?
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték