549 találat a(z) bérleti díj cimkére
Társult erdőgazdálkodó Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társult erdőgazdálkodást a társult erdőgazdálkodó őstermelőként vezeti. Ő kapja a támogatást, ő számolja el a költségeket, és ő értékesít. Minden évben az aranykorona szerint valamekkora díj illeti meg a társult erdőgazdálkodásban résztvevő tulajdonosokat. E jogcímen kifizetett díj, mint erdőhasználati bérleti díj után a kifizetőnek milyen adófizetési és bejelentési kötelezettsége van? Figyelembe véve, hogy több mint 25 éve működő társult erdőgazdálkodás, a haszonbérleti szerződés egy részénél már bejelentett, a másik részénél nincs szerződés és bejelentés. Kérem, hogy a jogszabályra hivatkozva legyen szíves választ adni. Segítségét előre is köszönöm!
Folyamatos teljesítés számlázása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bérleti díj számlázásával kapcsolatosan kérem a segítéségét. A bérleti díj havonta kerül kiszámlázásra, a számla kelte az aktuális hónap első napja, a fizetési határidő a tárgyhót követő hónap első napja. Példa: tárgyhó 2016. 03. 01-03. 31., számla kelte 2016. 03. 01., fizetési határidő 2016. 04. 01. Ez esetben mi a teljesítés időpontja? Segítségét előre is köszönöm.
Bérleti díj számlázása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk több helyiséget ad bérbe. A kérdésünk az lenne, hogy a bérleti díjnak tartalmaznia kellene-e a rezsi költségét vagy szabályosan járunk-e el, ha a bérleti díjról és a felmerült víz, villany...stb. költségről egy másik számlát állítunk ki? Vagy meg kellene határozni egy összeget, ami már tartalmazza a rezsiköltségeket, és csak ezt az egy összeget számlázni bérleti díj címén? Válaszát és munkáját előre is köszönöm!
Bérleti díj Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk bérel egy nagy alapterületű ingatlant. Az ingatlanban több cég dolgozik, akik viszont a mi cégünknek fizetnek bérleti díjat. A feléjük kiszámlázott bérleti díj a mi cégünk által kapott számla összegének arányosan továbbszámlázott része, tehát nem haszonnal számlázzuk tovább, hanem azt az összeget, amit a cég fizet, arányosan szétosztjuk a bérlők között. Erről rendes szerződések vannak. Tudom, hogy a bérleti díj, mint költség, az 522-re könyvelődik. De továbbszámlázás esetén is az, vagy az mehet közvetített szolgáltatásra? Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné
Közüzemi díj továbbszámlázása – áfa teljesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Felek megállapodása alapján negyedéves időszakokra történik a bérleti díjak kiszámlázása úgy, hogy a negyedéves bérleti díj a tárgynegyedévet megelőző hónapban esedékes, és a számla kiállítására is a tárgynegyedévet megelőző hónapban kerül sor. Kérdésünk, hogy melyik időszak bérleti díjához, mint áfabeli elszámolási időszakhoz fog kötődni az alábbi esetben a közüzemi díj, ha a bérleti díjak nem havonta vannak számlázva, hanem a felek megállapodása szerint negyedévente, továbbá a rezsiköltségeket nem a bérleti díjjal együtt számlázzák, hanem ahogy a szolgáltatótól megérkeznek, azt követően történik a továbbhárításuk a bérleti díjhoz kötőtő áramszámláknak? Bérleti díj időszaka: 2016. II. negyedév: számla kibocsátása 2016. 03. 01., fizetési határideje 2016. 03. 20., áfa teljesítési időpontja 2016. 03. 01. az áfatörvény 58. §-a szerint. 2016. III. negyedév: szláma kibocsátása 2016. 06. 01., számla fizetési határideje 2016. 06. 20., áfa teljesítési időpontja 2016. 06. 01. Kiszámlázandó áramdíj: 2016. 01. havi áramdíj. Kiszámlázva 2016. 02. hónapban, 2016. 03. havi fizetési határidővel. (45 napos a fizetési határidő a szerződés szerint.) 2016. 02-03. havi áramdíj. Kiszámlázva 2016. 04. hónapban, 2016. 05 havi fizetési határidővel. 2016. 04. havi áramdíj. Kiszámlázva 2016. 05. hónapban, 2016. 07. havi fizetési határidővel. Köszönettel!
Társasház bérleti díj számlázása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó helyiséget bérel egy társasháztól. A társasház által a bérleti díjról kiállított számlában a szóbeli megállapodott bérleti díjat külön soron, a fizetendő szja-val csökkenti. Így a számla végösszege ennek a különbözete. Szerintem a bevételeiről neki kell bevallást adni és befizetni az adót. A számlát viszont nem hajlandó javítani, számlából szerintem szja-t nem lehet levonni.
Céges autó parkolóhelyének áfája Kérdés
Tisztelt Szakértő! Németországi anyavállalat magyarországi fióktelepének az ügyvezetője az anyavállalat céges autóját használja. Az ügyvezető a fizetését az anyavállalattól kapja, évente 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon. Az autó zárt parkolóházban parkol a lakóhelyénél. Kérdés, hogy ebben az esetben a parkolás áfája levonható-e vagy sem? Válaszát előre is köszönöm.
Bérleti díj Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2016-tól a bérleti díjat az áfa általános szabályai szerint számlázza ki. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a számlázás tárgyával kapcsolatban felmerülő költségek áfája levonható-e? Válaszukat előre köszönöm!
Időszakos elszámolás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 58. §-a szerint ügyfelünk ingatlanbérleti díjat számol el, adóalany. Az időszakos elszámolású szerződés úgy szól, hogy a bérleti díjat előre, míg a rezsit utólagosan, egy számlában számolja el. Egy adott hónap első napjaiban az adott hónap bérleti díját számlázza, és ugyanezen számlában a megelőző hónap járulékos költségeit tünteti fel, jellemzően a rezsi díját. Kérdésünk, hogy ebben az esetben tekinthetjük-e elszámolt időszaknak, érintett időszaknak a két hónapot? Hiszen a rezsi a megelőző hónapra vonatkozik kizárólag, a bérleti díj pedig csak az ezt követő hónapra. Ilyenkor az érintett időszak a két hónap lesz, s ennek a két hónapnak az utolsó napját kell mérvadónak tekintenünk ahhoz, hogy megállapítsuk az áfa szerinti teljesítés napját? Segítségüket köszönöm!
Tartós bérlet Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, amely 4 évre tartósan bérbe vesz egy autót. A 4. év elején egy nagyösszegű induló bérleti díjat kell fizetnie, majd havonta kedvezményes bérleti díjat. A 4. év után a bérlő joga a vevő személyének kijelölése. Az induló bérleti díjat a passzív időbeli elhatárolások között tartja nyilván, és a bérleti időszak alatt arányosan oldja fel. 2,5 év eltelte után már nem szeretné tovább bérelni, a bérleti jogot egy másik cégnek adja át, aki fizeti tovább a havi kedvezményes bérleti díjat a 4. év végéig. A vevőkijelölési jogot is átengedi az új bérlőnek, a bérbeadó beleegyezésével. Kérdésem, hogy a passzív időbeli elhatárolások közül eredmény terhére elszámolható-e a 1,5 éves bérleti díj arányos része? Az új bérlőre át kell-e terhelni az elhatárolásban nyilvántartott összeget? Felmerülhet-e, hogy az új bérlő kártérítés formájában fizeti ki a régi bérlőnek a fennmaradó induló bérletidíjrészt? Mi a helyes elszámolása az ügyletnek a régi bérlő és az új bérlő könyveiben? Válaszát előre is köszönöm!
Járulékos költségek az áfában Kérdés
Társaságunk az önkormányzat megbízásából végzi az önkormányzati tulajdonú bérlemények üzemeltetését, ezen belül a bérleti díjak és kapcsolódó közüzemi díjak számlázását is. A bérleti díjat áfamentesen számlázzuk. A hozzá kapcsolódó közüzemi díjat szintén, mint járulékos szolgáltatást a 2007. évi CXXVII. törvény 70. § B pontja alapján áfamentesen számlázzuk a bérleti díjjal együtt. A problémát az okozza, hogy az önkormányzat több esetben a bérleti díj fizetésétől eltekint, például a KLIK, kamarák, polgárőrség, állatmenhely stb. A közüzemi díjak fizetésétől azonban nem tekintenek el. Ezekben az esetekben van bérleti szerződés, de nincs bérletidíj-számlázás, csak közüzemidíj-számlázás. A kérdésünk az, hogy ezt is kezelhetjük-e járulékos szolgáltatásként, és számlázhatjuk-e mentesen, vagy ezt áfával kell számlázni. Most áfásan számlázzuk, és ebből következik, hogy ugyanabban az irodaházban ugyanazt a közüzemidíj-átalányt egyik bérlő áfával, másik áfa nélkül fizeti, és ebből adódtak problémák. Kérjük segítségüket a kérdés tisztázásában. Tisztelettel. Ruzsa Károlyné
Időszakos elszámolású ügylet áfája Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az időszakos elszámolású ügyletekkel kapcsolatban kérdezném: 1. Konkrétan a bérleti díjhoz kapcsolódóan továbbszámlázott szolgáltatások teljesítési időpontjával kapcsolatosan: 1./a) A NAV e témában kiadott tájékoztatójában leírt példánál (7. oldal) maradva a január havi fogyasztásokat februárban számlázzuk tovább, a tájékoztató szerint a közműszolgáltatás a februári bérletidíjszámla járulékos szolgáltatása lesz, és felveszi annak áfasorsát, de nem világos, hogyan alakul a teljesítési időpont, van-e különbség: – ha a február havi bérleti díj teljesítési időpontja február (a számla kelte és a fizetési határidő is február), ebben az esetben a járulékos szolgáltatás teljesítési időpontja február; – illetve, ha a február havi bérleti díj teljesítési időpontja március (a számla kelte február, a fizetési határidő március), abban az esetben? Elő kell kell venni mindig a bérletidíjszámlát, hogy hogyan alakult a teljesítés, és úgy kiállítani a járulékos számlát, vagy leszögezhetjük, hogy járulékos szolgáltatásnál mindig a számla kelte a teljesítési időpont? 1./b) A továbbszámlázott mellékszolgáltatás fogalmába minden továbbszámlázás beletartozik, vagy csak a szűken vett közműszolgáltatások? Felmerül még takarítás, őrzés-védelem, internetköltség stb. továbbszámlázása is. Válaszukat előre is köszönöm.
Ingatlan-bérbeadás magánszemélyként Kérdés
Tisztelt Szakértő! 50-50 százalékban vagyok testvéremmel tulajdonos egy belterületi lakóingatlanban, amit szeretnénk bérbeadni olyan szerződéssel, amiben mindketten a tulajdoni arányunkkal szerepelnénk bérbeadóként és a bérleti díjat is két átvételi elismervénnyel vennénk át a bérlőtől 50-50 százalékos megoszlásban. Ez alapján természetesen ilyen arányban fizetnénk a negyedéves előleget, illetve vallanánk az éves 1653-as bevalláson év végén a végleges adókötelezettséget. Kérdéseim a következők lennének: I. Amennyiben a bérlő nevén vannak a rezsiszámlák, akkor csak a bérleti díj 50 százaléka lenne mindegyikünk bevétele, a rezsirész nem? Valamint ez esetben is választhatjuk ugye bármelyik költségelszámolást, akár mindketten különbözőt (10 százalék vagy tételes)? II. Amennyiben valamelyikünk nevén vannak a rezsiszámlák – mivel tudomásom szerint a szolgáltatóknál nem tudok szerződni 50-50 százalékban csak kettőnk közül valamelyikünk – ez esetben megfelelő-e az az eljárás, hogy a rezsiköltséget is megosztom, mind a bevételi, mind a költség oldalon? Avagy a bérlő fizet – ebben az időszakban 50 százalék bevétel, amikor a szolgáltatónak mi kiegyenlítjük, akkor abban az időszakban költség 50-50 százalékban? III. Utolsóként a nyilatkozattétellel kapcsolatban az lenne még kérdés, hogy az egyéni nyilatkozattételt hivatalosan kell-e a NAV felé megtennünk, vagy nem kell jelenteni, de meg kell őrizni a nyilatkozatot az elévülési idő végéig és amikor ezt kérik be kell mutatni? Előre is köszönöm, Üdvözlettel: György Krisztina
Pénztárgép Kérdés
Tisztelt Szakértő! Pénztárgéphasználatra kötelezett adózó (hotel) ingatlantulajdonnal is rendelkezik, az ingatlan bérleti díját készpénzben fizetik ki neki, amiről készpénzes számlát állít ki. A befolyt bérleti díj összegét be kell ütnie a pénztárgépbe, vagy, ha nem üti be, akkor kell arról jelentést adnia a NAV felé (PTGSZLAH). Telefonköltséget is továbbszámlázza a dolgozó felé, amiről szintén készpénzes számlát állít ki, ezt a tételt be kell ütnie a pénztárgépbe? Válaszát köszönöm!
Ingatlanbérlés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cég ingatlant bérel magánszemélytől, havonta fizet neki bérleti díjat, levonja, és befizeti az adóelőleget. A kérdésem az lenne, hogy a magánszemély nevére szóló adókötelezettségeket (például építményadó) elszámolhatja-e a cég, ha a szerződésben úgy állapodnak meg? Előre is köszönöm szépen a segítséget!