Tisztelt Szakértő! A kisvállalati adó hatálya alá tartozó kft. a tulajdonos-ügyvezető részére bérleti díjat fizet ki, amelyből természetesen az szja-t levonja kifizetéskor. A kérdésem az lenne, hogy ez a kifizetés beleszámít-e a kiva számításánál a személyi jellegű kifizetésekbe, amivel a kiva alapját növelni kellene? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A lenti bekezdéssel kapcsolatban lenne kérdésem: "– a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített összeget," A foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát adhatja a cég, amit most vegyünk kb. 40 000 Ft/hó támogatásnak. Ha a bérleti szerződés szerinti bérleti díj 25 000 Ft, erre jön rá a rezsi, és a munkáltató megadja a kb. 40 000 Ft/hó támogatást, akkor a támogatás a rezsivel megnövelt összegre is érthető? Nem csak a bérleti díjra? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély ad bérbe egyéni vállalkozónak fodrászüzletet. A bérbeadó a kiállított számlán feltünteti az üzlet bérbeadása mellett a szerződés szerinti 40 000 Ft összeget. A következő sorban feltünteti az szja megjegyzéssel a levont szja-t (40 000 Ft–4000 Ft)*0,15=5400 Ft. A számla fizetendő összege mellett 34 600 Ft-ot tüntet fel. Kérdésem az, hogy a számlán szerepelhet-e a levont szja összege, illetve az, hogy a számla fizetendő végösszegénél helyesen tüntette-e fel a bérbeadó a 34 600 Ft összeget. Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kiva bevallás 1. sora, ahol a Tbj. szerinti kifizetés összegét kell beírni, a kitöltésI útmutatóban részletezi, hogy mi tartozik ebbe a fogalomkörbe. Többek között "A Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelem a következő: - az szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem." Az szja szerinti önálló tevékenységbe bele tartozik a bérbeadás is, legyen az 1 000 000 Ft alatt vagy felette. A kérdésem az lenne, hogy egy kivát választó kft., amely nagy összeget fizet ki a tulajdonosoknak mint magánszemélyeknek a székhely bérbeadásra, hogy ez az összeg az útmutató szerinti értelmezése alapján növelő tétel a Tbj. keretén kifizetett összegen felül, vagy nem adóalap-módosító tétel. Köszönettel Margit
Tisztelt Szakértők! Ha egy kft. "Általános konstrukciójú, határozott futamidejű gépjármű tartósbérlet"-re köt szerződést, hogyan számoljuk el a számvitelben az induló bérleti díjat (amely egy magas összeg) és utána a havi bérleti díjakat? Lehet egyből bérleti díjként elszámolni? Ezek áfáját az üzleti használat arányában levonhatjuk-e? A futamidő végén a gépkocsit vissza kell adni a bérbeadónak, valamint a bérbeadó tartja nyilván tárgyi eszközként is. A bérlő sem tulajdonosként, sem üzembentartóként nem szerepel a forgalmi engedélyben. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem katás egyéni vállalkozó. A bérleti díjat számla ellenében megfizeti egy szintén katás egyéni vállalkozónak, aki azonban a bérbeadási tevékenységét magánszemélyként folytatja. Kérdésem, hogy ügyfelemet terheli-e valamilyen kötelezettség (bevallás, kiállítandó igazolás) a két fél közötti szerződés alapján létrejött és számla alapján megfizetett ellenértékkel kapcsolatosan. Válaszukat előre is megköszönöm. Üdvözlettel:
Tisztelt Szakértő! Alábbi kérdésben kérném állásfoglalását. Egy kft. üzlethelyisége után bérleti díjat fizet. A bérbeadó adószámos magánszemély, nem egyéni vállalkozó. Tudomásunk szerint ebben az esetben a kifizetőnek kell tőle levonni az szja-t, azonban a bérbeadó ezt nem engedi, nem veszi ezt tudomásul. Kérem, legyen szíves álláspontunkat megerősíteni. Tisztelettel: T.Mária
Tisztelt Szakértő! Német anyavállalat az osztrák leányvállalatnál foglalkoztat heti 5 órában ügyvezetőként egy osztrák állampolgárt, aki a magyarországi leányvállalatnál is ügyvezető, heti 20 órában. Lakást is bérel számára a cég Magyarországon, mely után az eddigi gyakorlat szerint a magyarországi cég fizeti meg a cég nevére szóló számla ellenében a bérleti díjat, és adózza le az egyéb meghatározott juttatások szerint. Kérdésem: törvényesen jár-e el a cég? Az elmúlt időszakban felmerült, hogy esetleg a magánszemélynek kellene leadóznia, de több fórumon ellentétes információkat találok. Sőt a NAV-tól telefonban olyan tájékoztatást is kaptam, hogy esetleg adómentesen is lehetne juttatni ezt a munkavállalónak. Mely változatnak milyen adminisztrációs (szerződés, megállapodás stb.), illetve járulékkötelezettsége (ha a magánszemélynek ez adóköteles jövedelem) keletkezik? Elsősorban az érdekelne, hogy ha a cég adózza le, milyen háttérdokumentumokra van szükség. Ha a magánszemélynek adóköteles ez a jövedelem, és nem havonta történik a számlakifizetés, ebben az esetben a magánszemélynek milyen időközönként kell leadóznia? Szíves válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnék tanácsot kérni: a vállalkozás évek óta nagy munkagépeket ad bérbe (homlokrakodók, teleszkópos rakodók, úthenger stb.). Felmerült az igény, hogy a munkagépekkel együtt szakképzett munkagépkezelőket is bérbe vennének a cégünktől. Tudomásom szerint ez munkaerő-kölcsönzésnek minősül, ami áfakörben fordított tevékenységnek minősül. Továbbá szükség lenne a tevékenység nyilvántartásba vételre, valamint idéntől az 5 milliós vagyoni biztosíték megfizetésére. A legfontosabb kérdés az, hogy a társaság megteheti-e, hogy nem veteti nyilvántartásba magát munkaerőkölcsönzőként a kormányhivatalnál, de továbbra is kölcsönadja a dolgozóit az általa bérbe adott munkagépek kezelésére, viszont 27% áfával számlázza ezt a bérleti díjat fordított áfa helyett. Helyes-e így, végezheti-e így ezt a tevékenységet? Köszönettel: Horváth Emőke
Az előző évinél 13 százalékkal több mint 526 ezerre nőtt a fizetési meghagyási kérelmek száma tavaly – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartásából.
Tisztelt Szakértő! Magyarországi cég ingatlant ad bérbe külföldi állam Magyarországon lévő nagykövetségének. A bérbeadó magyar cég az ingatlan bérbeadását áfakötelessé tette. Felszámítson a magyar bérbeadó cég áfát a bérleti díj után, vagy a bérbeadás áfa területi hatályán kívüli ügyletként minősül-e? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: ingatlanbérleti díj számlázásánál a közös költség továbbszámlázása ugyanúgy 27 százalékos áfás, mint a bérbeadásé? Köszönettel: Urbán Ágnes
Tisztelt Adószakértő! Egy házaspár ingatlan-bérbeadás jogcímen külön-külön számlázza le a bérleti díj bruttó értékét. A költség elszámolásánál annál, akinek a nevére szól a számla, 30%-os költséghányadot vettünk figyelembe, míg a másik félnél a 10%-os költséghányadot. Kell-e, lehet-e a költségeket is 50-50%-ban mindkettőjüknél figyelembe venni? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Tisztelt Szakértő! Egy kft. bérelt ingatlanon végzett beruházást, amit aktivált is. A bérbeadóval – amely egy másik kft. – megegyeztek, hogy a bérleti díjba beszámítják a beruházás érkékét. A bérbeadó kiszámlázza minden hónapban a bérleti díjat. A bérbevevő ugyanolyan összegben állít ki számlát minden hónapban, vagy egyösszegben ki kell állítania a beruházásról a számlát, és azt havonta egyenlítik ki a bérleti díjakkal kompenzálva? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Abban szeretnék segítséget kérni, hogy egy havi elszámolású, nem ingatlanhoz kapcsolódó bérletidíjszámlának mi lesz a teljesítési dátuma, illetve mely dátum alapján szerepeltetem az áfabevallásban, ha a fogadó fél uniós partner, és a számlát a leszámlázott hónap után pár nappal állítjuk ki? Az áfatörvény 58. § (1) bekezdés b) alapján a fizetési határidőre tippelnék teljesítési dátumként, ha az a valós teljesítést 60 napon belül követi. A 60. § (1) bekezdés a) viszont kimondja, hogy a fizetendő adót a számla kelte alapján kell bevallani esetünkben, amivel a héa-irányelvnek felel meg az áfatörvény. Kérdésem, hogy helyesen állítjuk-e ki a számlát, ha a számlateljesítés dátumát a fizetési határidővel egyenlően töltjük ki, de az áfabevallásban a számla keltével szerepeltetjük azt?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték