Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném állásfoglalását: Van egy felszámolás alatt lévő cég, amely havonta bérleti díjat számláz ki nettó 100 000 forint értékben. Kérdésünk, hogy a bérleti díjat fordított áfásan vagy egyenes adózással kell-e kiszámláznia? Tisztelettel: Tóth Mária
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 10 évre köt bérleti szerződést egy ingatlanra, és a hosszú időszakra való tekintettel, az első 15 hónapban nem kell megfizetnie a bérleti díjat, azt a bérbeadó elengedi. Kérdésem, hogy ez esetben jól jár-e a két fél, ha a bérleti díj számlázásra kerül (adókötelessé tétel függvényében áfával vagy anélkül), a bérbeadó adókötelessé tétel esetén fizeti az áfát az ügylet után. Ezt követően pedig elengedett követelésként, a bérbevevő elengedett kötelezettségként lekönyveli? Ez az ügylet ingyenes szolgáltatásnyújtás vagy engedmény kategóriába tartozik áfa szempontból? Társasági adóban a 8. § h) 2. alkalmazható-e a bérbeadónál? A bérbevevőnél jelent-e adóalap-módosítást? Előre is köszönöm a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy irodaházban bérel irodát, valamint parkolóhelyet személygépkocsi számára. A parkolóhely áfájának levonásához kapcsolódva találtunk egy 2013.10.15-én feltett kérdést, amelyre ezt a választ adták: „Abban az esetben azonban, ha a parkolásra alkalmas ingatlant, a parkolóhelyeket olyan módon bocsátja rendelkezésre, adja bérbe a bérbeadó, hogy azon területek használatára kizárólagosan a bérbevevő jogosult (vagyis azt másnak a bérbeadó nem adhatja bérbe), akkor általános értelemben vett ingatlan-bérletről van szó, amelynek áfatartalma – feltéve, hogy az adókötelessé tételt a bérbeadó választotta és az adólevonás egyéb feltételei is fennállnak – levonható a bérlő részéről.” Kérdésünk az lenne, hogy kizárólagos használatnak mi minősül? A parkolóban nevesítve kell legyen, hogy adott helyen melyik jármű állhat, vagy elég hogy egy zárt parkoló, de azon belül nincs meghatározva ki-hova parkol? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! A feles bérlettel kapcsolatosan konkrét példára szeretnék választ kapni. Földtulajdonos magánszemély 15 hektár területet akar feles bérletbe adni. Bérleti díjként a megtermelt termény 30 százalékában egyeztek meg. A bérlő szeretné elszámolni költségei között a bérleti díjat, a földtulajdonosnak is pénz kell és nem termény. Szeretnénk szabályosan eljárni, mert úgy tudom, hogy a feles bérletnél pénzbeli elszámolás nem lehetséges. A válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel H.Marianna
Egy kft. magánszemélytől bérelte irodáját 2008-2009-ben. A havi adó- és járulékbevallásába a magánszemély bérleti díját és a kapcsolódó adókat beállította a magánszemély számlája alapján, annak ellenére, hogy a számlázott bérleti díjat a mai napig nem fizette ki. A bevallás önellenőrzésére nem került sor. A kft. könyveiben a kifizetetlen bérleti díjat kötelezettségként mutatja ki. Kérdésem az, hogy kifizethető-e ez a bérleti díj 2017-ben adómentesen?
Tisztelt Szakértő! Egy társasház a könyvelésében a garázsok, tárolók bérleti díját megosztja 30% költségtérítésre és bérleti díjra. A lakóktól folyik be a bérleti díj, nem más vállalkozástól. Mi alapon teheti ezt? Azt olvastam, hogy az egész bérleti díj után 16% szja-fizetési kötelezettség keletkezik, költséglevonás nem alkalmazható. Kérem szíves segítségüket. Köszönettel: Varró Krisztina
Tisztelt Szakértő! A tartós bérleti szerződés esetében az első emelt összeget egy összegben költségként vagy a futamidő hosszára arányosan megbontva az elhatárolásokkal szemben kell könyvelni? A számviteli törvényben erre vonatkozóan hol találok információt? Előre is köszönöm a segítségét! Üdvözlettel: Léderer Györgyné
Az alábbi kérdésre keresek választ: Ingatlant vesz bérbe magánszemély magánszemélytől. A bérbeadó a számviteli bizonylat alapján csak a bérleti díjat számlázta ki (a bérleti szerződésben lévő megállapodás szerint) a rezsi költséget nem, mert ezek a házastársa nevére, illetve valamely számla pedig a bérbevevő nevére szólnak. A május 22-ei bevalláskor a 12 havi bérleti díj került elszámolásra a rezsi költség ennek megfelelően nem került bele a bevételbe. Viszont mivel házastársak, így a rezsi költséget költségként elszámolták (tételes költségelszámolásról nyilatkozott év elején). Így a bevétel (csak a bérleti díj) - rezsi költség lett az adóalap, ennek a 15 százaléka került befizetésre szja-ként. Például.: Bérleti díj: 60 000 (60 000*12)= 720 000,- Éves rezsi költség: 550 000 A különbözet: 720 000-550 000= 170 000*0,15= 25 500 (szja) Válaszukat előre is megköszönve: Horváth-Krivanek Tímea
Tisztelt Szakértő! Igen, tudom, hogy a munkavállaló szempontjából ez adómentes, nem is arra gondoltam, hanem a bérbeadó oldaláról nekem, mint kifizetőnek van-e valami teendőm? Csak kifizetem a pénztárból az ágybérleti szerződésre kifizetett összeget és részemről ennyi, majd ő leadózza, a saját bejelentkezése szerint, vagy nekem ezt bérleti díjként kell kezelnem és mivel nincs adószáma, én az szja levonásával fizethettem volna ki részére ezt az összeget? (Ágybérleti szerződés címmel tettem fel kérdést, ahhoz kapcsolódóan szeretnék pontosítást kérni).
Kedves Szakértők! Arra kellene megoldást találni, ha egy külsős cég, aki amúgy is jár évközben az óvodába nyelvet oktatni az odajáró gyerekeknek, nyáron napközis tábort szervez az óvoda közreműködésével, viszont az óvoda, mivel állami fenntartású (Gamesz az ellátó..) állítólag nem állíthat ki számlát a cég felé sem bérleti díjról, sem másról! Hogyan lehetne ezt a problémát áthidalni? Köszönettel
Tisztelt Adózóna! Egy kiegészítő tevékenységet folytató katás egyéni vállalkozó vállalkozását kénytelen szüneteltetni, mert főállású munkahelye tartós kiküldetésbe delegálta külföldre (uniós államba). A tartós kiküldetés legalább egy évig fog tartani, de nagy valószínűséggel – a felek kölcsönös megelégedettsége esetén – meghosszabbításra kerül. Az egyéni vállalkozást szüneteltjük a kiutazás előtti naptól kezdődően. A vállalkozó itthon hagyott saját tulajdonú lakását kiadja, és a bérleti díjat itthon fogja bevallani és utána adózni. Mivel külföldi tartózkodása alatt kénytelen ingatlant bérbe venni, felmerül a kérdés, hogy a belföldi bérbeadással szemben a külföldi bérelt ingatlan költségeit elszámolhatja-e? Érvényes ilyenkor az Szja tv. 11. sz. mellékletének I. /19. bekezdése? Vagy más költségelszámolási lehetősége adódik? Mik a költségelszámolás tárgyi és egyéb feltételei? Köszönettel: Szennai István ügyvezető, SZENVICO KFT
Tisztelt Szakértő! Megteheti-e a kifizető, hogy a bérbeadó nyilatkozata alapján a 100 százalék bérleti díjat veszi adóalapnak és úgy vonja le a 15 százalék szja-t? Egyelőre az eho nem érinti, de ha esetleg mégis, a későbbiekben megtehető-e ugyanez az ehonál? Köszönettel Remény Gyné
Tisztelt Szakértő! Az általam könyvelt magyar áfás kft. hogyan tudja egy német illetőségű magánszemély részére, a német állampolgár által üzemeltetési szerződéssel a magyarországi cégnek átadott balatoni vitorlásából származó hasznát kifizetni, Németországba átutalni? Kell-e adóazonosítót kérni a német bérbeadó részére, kell-e Magyarországon adóztatni, és milyen módon? A két fél között sem tulajdonosi, sem kapcsolt vállalkozási jogviszony nincs, a német állampolgár nem rendelkezik magyarországi címmel sem
Magánszemély területet adott bérbe egy kft.-nek a 2016. évben. A bérbeadásról ügyvéd által készített szerződéssel rendelkezünk, amely kimondja, hogy a fizetési kötelezettséget 2017. június 30-áig kell teljesíteni. A magánszemélynek így a bérleti díj szja és eho levonásával, a mérlegkészítés időpontját követően került átutalásra. A kft. a bérleti díjat szerződés alapján a 2016. évben bérbeadás költségei között szerepeltette időbeli elhatárolással szemben. A kft. helyesen járt-el? Köszönettel: Hné
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély lakását bérbe adja 80 ezer forint plusz rezsidíjért. A kérdésem az, hogy a bérlő által fizetett rezsiköltség után is meg kell-e fizetni az szja-t és az ehót (1 millió forint felett) az alábbi esetekben, ha a mérőóra a bérbeadó nevén van: 1. A bérbeadó egy számlát állít ki a bérleti díjról és a rezsiről; 2. külön számlát állít ki; 3. a bérleti díjról számlát állít ki, a rezsiről csak átvételi elismervényt; 4. a rezsi csekkjeit a bérlő fizeti be? Ezek a tételek közvetített szolgáltatások, haszna rajta nincs a bérbeadónak. Ráadásul ezek a tételek az egymillió forintos határ fölé viszik az éves bevételt, így pedig a teljes összegre az ehót is meg kellene fizetni?! Milyen lehetőség(ek) vannak a fenti probléma megoldására? Köszönöm a segítséget!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték