Június hónapig minden hónapban kiszámlázott bérleti díjakat rendezte a cég. Júliustól azonban minden hónapban fizeti, de csak a negyedév végén kap számlát utólag a háromhavi bérleti díjról. Ilyenkor a bankszámlán megjelenő összeget hogyan könyvelem? Köszönöm.
A bt. tevékenységét a magánszemély tag tulajdonában lévő épületben végzi. A tevékenység végzéséhez 2006. évben a társaság a műhelyt felújította 3 millió forint értékben. Az épületet kizárólag a társaság vállalkozási tevékenységéhez használják. A bt. az ingatlan tulajdonosának bérleti díjat nem fizetett. A felújítás után az áfát visszaigényelte. Az ingatlant a magánszemély hitele miatt banki jelzálogjog terhelte. A banki hiteltörlesztés elmaradása miatt, a végrehajtás elkerülése érdekében az ingatlan tulajdonosa (a magánember) értékesíteni kényszerült az ingatlant. A vevő egy kívülálló kft. Fentiek miatt a bt. könyvelésében szereplő ingatlanfelújítás értékét (mely még nettó 2,2 millió forint) ki kell vezetni terven felüli értékcsökkenés vagy selejtezés formájában. Melyik eljárás a helyes? Abban is kérném segítségét, hogy a felújítás értékének kivezetésekor keletkezik-e a bt.-nek áfafizetési kötelezettsége, esetlegesen bármelyik félnek adófizetési kötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk rendelkezik saját ingatlannal, több irodahelyiség lett kialakítva, amit hosszú távra bérbead a cég. Az áfa hatálya alá bejelentette a bérbeadási tevékenységet. Kérdésem az lenne, hogyan kell januártól kiállítani a bérletidíj-számlákat? Konkrét példa: január 4-én fogjuk kiállítani a januári bérleti díj számlát, a fizetési határidő 10 napos, azaz 2016. 01. 14.; de mi a teljesítés dátuma, mikor járok el helyesen? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Bérelhető eszközök bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozunk. Ez azt jelenti, hogy a hónap (például február) első napjaiban kiállítunk egy számlát az ügyfeleinknek, amely tartalmazza a következő tételeket: – bérleti díj arra a hónapra (februárra eső havi bérleti díj) – az eszközök üzemeltetési díját az előző havi használatuknak megfelelően (például január havi másolatok után utólagosan kiszámított havi díj. Ezeket egy számlára tesszük jelenleg, arányukban az előre mutató bérleti díj általában kisebb, mint az üzemeltetési díj. Kérdésünk: a január 1-jétől hatályos teljesítési idő számítási szabályai szerint továbbra is szerepelhet egy számlán, annak ellenére, hogy a teljesítési idő a kétféle tételre eltérő, vagy mindenképpen két külön számla kiállításával és ennek fölösleges adminisztrációjával kell együtt élni?
Tisztelt Szerkesztőség! Lehet-e bérletidíj-előleget engedményezni egy másik kft.-re? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Adózóna! Cégünk, egy kft., az egyik ingatlanát bérbe adta egy betéti társaságnak 2014. január 1-jétől kezdődően. A bérbeadásra áfakötelezettséget választottunk. A közöttünk lévő jó kapcsolatra tekintettel úgy állapodtunk meg, hogy másfél évente számolunk el a bérleti díjjal utólag. Vagyis az első elszámolási időszak 2014. 01. 01-től 2015. 06. 30-áig tartott. Közben azonban a bérlő társaság beltagja 2015. április 15-én elhalálozott, a bt.-t pedig májustól kényszertörlési eljárás alá vették. Kérdéseink a következők: 1. Valóban igaz az, hogy 12 hónap után számlát kellett volna kiállítanunk annak ellenére, hogy a bérleti díj fizetése még nem volt esedékes? 2. Mi legyen a sorsa a 2015. január és április, vagyis az elhalálozásig terjedő időszak bérleti díjával? Számlát ki kell állítani? Ebben az esetben mi a teljesítés időpontja? Ezt az összeget ki fogja megtéríteni az eljárás során?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha a bérleti díj 10 százalék költséghányaddal csökkentett összege meghaladja az 1 millió forintot éves szinten, akkor minden forint után meg kell fizetni a 14 százalék ehót, vagy csak az 1 millió forint feletti összegre? Tételes költségelszámolásnál is ugyanez a helyzet? A bérleti díj 50 százalékáig számolható el költség tételesen? Ha valakinek csak ingatlan-bérbeadásból van jövedelme, akkor ebből igénybe vehet családi adókedvezményt a gyermekek után? Ha igen, akkor az 53-as bevallásban? Ha, mint magánszemély adja bérbe az ingatlant egy egyéni vállalkozónak, akkor jól tudom, hogy az egyéni vállalkozó vonja le és fizeti meg – kifizetői minőségében – az szja-t és az ehót? Itt kérhető a családi adókedvezmény? Válaszát köszönöm!
Magánszemély ingatlantulajdonos rendelkezik adószámmal, de nem jelentkezett be az áfakörbe. Köteles-e számlát kiállítani a bérleti díjról, vagy elegendő a kifizetéshez egy számviteli bizonylat, mely szerint a bérleti díj 90 százaléka után a kifizető levonja az szja-t?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. bíróságon egyezséget kötött a bérleti díjról úgy, hogy 50 százalék elengedett követelésről született határozat. A "... 2008.október 1. napjától kezdődően a bérleti díjat 50 százalékkal csökkentik" (részlet a határozatból). Ez az összeg 16 020 000 forint. Kérdés: elengedett kötelezettség bevételként könyvelendő? Van arra lehetőség, hogy elhatárolnánk, és nem ebben az évben kellene az egész összeget bevételként könyvelni, hiszen költségként is 7 év alatt számoltuk el a bérleti díjat? Hogyan hat ez a társaságiadó-alapra? Üdvözlettel Ildikó
Kedves Júlia! Ez a számítási mód is szóba került, viszont így magasabb összeg jön ki, mint a módosított összegű havi bérleti díj. példa: 08.18-áig 1 000 eft, 08.19-étől 1 050 eft. 1 000 eft/30*18= 600 eft, 1 050 eft/30*12=420 eft össz: 1 020 eft 1 000 eft/30*18=600 eft, 1 050 eft*13= 455 eft össz: 1 055 eft Számításba került a 31 napos osztó 18+13 napos szorzó is. Ön melyik szerint számolna? Köszönöm Az ingatlanbérleti szerződések jogi kereteit a Ptk. (6:331.§-6:348.§.), és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rögzíti. A hóközi béremelés, illetve ennek kapcsán az arányos bérleti díj számítására vonatkozó szabályokat e jogszabályok egyike sem ír elő. Ezért – ha a felek a vonatkozó szerződésben e kérdésre nem tértek ki - matematikailag gondolkodva, a hónapok napjainak átlagos számával kalkulálva a 30 nappal történő osztás a megfelelő, és a 18+13 nappal történő szorzás a régi és a hónapon belül megemelt díjrészlet számítására. Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbeadás szerződésének a módosítása hó közben történt, megemelték az eredeti szerződésben lévő összeget. Az emelés augusztus 19. napjával történt. A kérdésem, hogy ilyenkor hogyan kell elszámolni az augusztus hónapot? 30 vagy 31 nappal kell osztani? Illetve hány nappal kell felszorozni? Melyik a helyes számítás? 30 napos osztóval 18+12 nappal való, vagy 31 napos osztóval 18+13 nappal való felszorzás? Köszönöm előre is a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbeadás szerződésének a módosítása hó közben történt, megemelték az eredeti szerződésben lévő összeget. Az emelés augusztus 19. napjával történt. A kérdésem, hogy ilyenkor hogyan kell elszámolni az augusztus hónapot? 30 vagy 31 nappal kell osztani? Illetve hány nappal kell felszorozni? Melyik a helyes számítás? 30 napos osztóval 18+12 nappal való, vagy 31 napos osztóval 18+13 nappal való felszorzás? köszönöm előre is a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk gépkocsik és munkagépek bérbeadásával foglalkozik. Bérbevennének tőle egy lánctalpas kotrógépet. A bérlő azt kéri, hogy a bérleti díjat fordított áfás számlával állítsuk ki. Tudomásom szerint a munkagép önmagában történő bérbeadása/kölcsönzése az áfatörvény szerint bérbeadásnak minősül, ami nem tartozik a fordított adózás szabályai alá. Van ebben esetleg valami változás? Kérhet ilyen számlát a bérlő? Köszönöm szépen a segítséget!
Kft. 2004-ben bérleti szerződés alapján óvadékot vett át a bérlőtől. Az összegről (bérleti díj óvadék plusz 25 százalék áfa) számlát állítottak ki, és árbevételként, illetve fizetendő áfaként könyvelték le, és nem kötelezettségként. 2015-ben a bérleti jogviszonyt megszüntetik, és rendezni kell az óvadékot is. Hogyan kell a hibát a számviteli nyilvántartásban helyesbíteni?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként bérleti díjat számlázna, az ügyfél egyrészt magánszemély, másrészt egyéni vállalkozó, harmadrészt pedig kft. A számlák kiállítása és az adózás hogyan történik a három félnél? Köszönettel: K. Mónika
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó helyiséget bérel egy társasháztól. Az egyéni vállalkozó különböző munkálatokat végzett a bérleményen, megegyezésük alapján ennek értékében nem kell a társasháznak bérleti díjat fizetnie. Helyes-e az a meglátásom, hogy ebben az esetben is minden hónapban ki kell a társasháznak a bérlő részére állítani a bérleti díjról a számlát, abból a levont szja-t a vállalkozónak be kell vallania, meg kell fizetnie, emellett az egyéni vállalkozó is ugyanilyen összegben (bruttó bérleti díj összegében) havonta számlát állít ki a társasház részére bérelt ingatlanon végzett beruházás címén? Köszönöm!
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték