433 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére
Cafeteria kifizetés veszélyhelyzet esetén
Kérdés
A kérdéssel kapcsolatos vállalat munkavállalói számára cafeteria rendszert vezetett be. A béren kívüli juttatás az év elején összeállított elemekből álló nyilatkozat alapján kerül a tárgyév folyamán kifizetésre. A kiválasztás során a bruttó keretből a belső szabályzatban rögzített úgynevezett költségszorzókkal kerül kiszámításra a munkavállalói nettó összeg. A szabályzat meghatározza, hogy csak a munkáltatót terheli adófizetési kötelezettség, majd a későbbiekben ismerteti, hogy a szorzószám tartalmazza a 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adókötelezettséget is. A nyilatkozatban rögzített nettó összeg, valóban ezzel a szorzóval és tartalmával kerül meghatározásra. Számításom szerint, a munkáltatói teher is a munkavállalóra került áthárításra. Ezt az esetet befolyásolja-e hogy jelenleg a SZÉP-kártyás juttatások tekintetében a munkáltatók szocho-mentességet kaptak, illetve ha igen, kit illet a járulék összege? Kiutalt cafeteria példa: - bruttó SZÉP-kártya összeg: 13 250 - kifizetői szja (munkavállalótól levonva): 1500 - szocho (munkavállalótól levonva): 1750 - nettó juttatás: 10 000
Társas vállalkozó – SZÉP-kártya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kétszemélyes kft., amiben az öregségi nyugdíjas tag ügyvezető is egyben. Az ügyvezetőségért semmilyen díjazást nem kap, a cég fizeti havonta a 7710 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot. Kaphat-e ez az ügyvezető béren kívüli juttatásként SZÉP-kártyát? Ha igen, akkor milyen összegben, milyen közterhek fizetése mellett? Válaszát köszönöm: Vass Pálma
Módosítható a SZÉP-kártyás támogatás összege visszamenőleg?
Cikk
Az április 21-én megjelent kormányrendelet (140/2020.) tartalmazza a béren kívüli juttatásként adható Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatás összegének emelését és mentesítését a szociális hozzájárulási adó alól. Mi a helyes eljárás azonban akkor, ha a munkavállaló kilépett és a béren kívüli juttatást már megkapta, vagy abban az esetben, ha egész éves juttatást egyszerre utalja a munkáltató? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Béren kívüli juttatás kérése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Cégünk fizikai munkavállalóinak havi jutattásai a következőképpen épülnek fel: bruttó bér + egységes cafeteria összeg + célprémium. A jelenlegi helyzetben a SZÉP-kártya adózása sokkal kedvezőbb. Munkavállalóink kérhetik-e egyénileg, hogy a havonta prémiumként bérszámfejtett extra keresetüket ne bérként fizessük ki, hanem béren kívüli juttatásként (figyelembe véve az éves keretösszeget)? Biztos nem kérné mindenki, de lennének többen is. Előre is köszönöm válaszukat
Munkabérből levont járulékokra fizetési halasztás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha a vállalkozás (kivás kft.) nem tartozik egyik kedvezményezett körbe (koronavírus kormányrendeletek) sem, akkor lehet kérni a 1. március bérekből levont járulékok és szja, 2. béren kívüli juttatások utáni szja és szocho, 3. negyedéves kiva, 4. havi áfa NAV felé történő elutalásának halasztását? Esetleg részletfizetés kérését? Előre is köszönjük a választ!
Járulékfizetési mentesség
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet és annak részletszabályait tartalmazó 61/2020. Korm. rendelet alapján a készpénz, mint béren kívüli juttatás, Szép Kártya, önkéntes pénztár, cafeteria elemek illetve szervizdíj után is figyelembe vehető-e az érintett ágazatokban a járulékfizetési mentesség? Köszönettel:
Munkavállalónak juttatott C-vitamin tabletta
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk (kereskedelmi) a koronavírusra való tekintettel C-vitamin tablettát adott minden dolgozójának. Kérdésem, hogy ennek elszámolása hogyan történik, és számvitelileg hová könyvelődik? Várom válaszukat.
Béren kívüli juttatásként adott utalványokat ellenőriz a NAV
Cikk
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az elmúlt időszak ellenőrzései és az egyéb eljárásai során azt tapasztalta, hogy a béren felüli juttatásként adott utalványokkal visszaéltek. Az utalványokat – sok esetben az átadást követő rövid időn belül – készpénzben visszaváltották, ezzel bérükön felül jövedelemre tettek szert. Az utalványt vásárló gazdálkodó szervezet ezen összegek után sem az adókat, sem a járulékokat nem vallotta be és nem fizette meg – írja honlapján a NAV.
Béren kívüli juttatás: előnyben a nagyvállalatoknál dolgozók
Cikk
Átlagosan bruttó 371 ezer forintot, a tavalyinál kicsit kevesebbet nyújtanak a munkavállalóiknak cafeteria juttatásként a cégek a Szent István Egyetem és a HR Kutató Központ által végzett friss kutatás szerint, amelyből az is kiderül, hogy elsősorban a nagyvállalatok adnak béren kívüli juttatást – írja mai számában a Világgazdaság.
Ez a legnépszerűbb cafeteriajuttatás a SZÉP-kártya után
Cikk
Jövőre is a SZÉP-kártya lehet a legnépszerűbb elem a cafetéria-rendszerben – közölte a BDO Magyarország.
Biztosítási díj dolgozóra számfejtése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítsen, hogy kellene és miként számfejteni egy biztosítótól kapott számla díját, amit a dolgozó konkrétan nem kap meg (egészségbiztosításról van szó), hogyan lehet az összevont adóalapba tartozó jövedelme, ha meg sem kapja? Természetbeni béren kívüli juttatásként? Na, de akkor nem kapná meg azt a bérét sem amiben megállapodtak, mivel a biztosítás díjának számfejtett járulékait is az alapbéréből vonja le a dolgozónak, vagy pénzbeli juttatásként? De nem kapja meg a biztosítási díj nettó részét a dolgozó, akkor hogyan számfejtsem? Nem lehetséges, hogy nem a díj után kell adózni, hanem csak azután a rész után, amit pénzben meg is kap a dolgozó? "Az adóköteles biztosítási díj a biztosított magánszemély összevont adóalapba tartozó olyan jövedelme, amely után a közterheket (szja, járulékok, szocho, szakho) a díjfizetővel fennálló foglalkoztatási jogviszonyából (például munkaviszony, személyes közreműködés, megbízás) származó jövedelemre, ilyen jogviszony hiányában az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni." Köszönöm a segítséget!
Az egészség védelmét szolgáló céges juttatások, rendezvények adózása
Cikk
A munkavállalókért folyó harcban egyre több munkáltató számára fontos, hogy munkavállalói számára olyan körülményeket teremtsen, mellyel egészségtudatosan élhetik mindennapjaikat. Ennek megvalósítása érdekében többféle juttatás nyújtható, mely után teljesítendő adókötelezettség az alábbi összefüggések alapján állapítható meg.
Mezőgazdasági szövetkezet – közösségi alap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk mezőgazdasági szövetkezet formájában működik. A közösségi alap felhasználásával kapcsolatban a következők a kérdéseim: – A szövetkezet tagjai között van személyesen közreműködő, illetve személyesen nem közreműködő tag. Egyikük sem áll munkaviszonyban a szövetkezettel. Adható nekik SZÉP-Kártya, vagy csak munkavállalóknak? [Szja tv. 71. § (1) „Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya…”] – Ha igen, milyen mértékben? Kihasználható teljesen, vagy csak a minimálbér 50%-os mértékéig? [Szja tv. 71. § (2) b) „a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.”] Ha adható a minimálbér felénél nagyobb értékben is, akkor az 50% feletti rész már nem béren kívüli juttatásként adózik, hanem munkabérként? – Az egyes tagoknak köteles a szövetkezet ugyanolyan mértékben nyújtani a támogatást? – A SZÉP-Kártyán kívül szeretnénk még a tagoknak egy vacsorával egybekötött „csapatépítő” estet rendezni, például gokart- vagy bowlingpálya-bérlés. Ezt is el lehet számolni a közösségi alap terhére? (Természetesen az adófizetési kötelezettségnek eleget téve.) – Az alapszabály erre vonatkozó része így szól: „A szövetkezet az adózás utáni eredményének a
Készpénzes juttatás értékhatár felett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2018.01.01–12.31. közötti időszakban a dolgozó összesen 192 000 forint készpénzjuttatást kapott a munkáltatójától. Ezt 100 000 forint keretösszegig béren kívüli juttatásként számfejtette a bérszámfejtő (kedvezményes adózás mellett, 34,22 százalék), e felett pedig egyes meghatározott juttatásként, 40,71 százalék adóteher mellett. A dolgozó semmilyen más béren kívüli juttatásban nem részesült 2018-ban. A felettes rész (92 000 forint) helyesen adózott-e 2018-ban, vagy bérként kellett volna adóznia és utána a bérjövedelemre vonatkozó szabályok szerint levonni és kifizetőként megfizetni az adóterheket? Válaszát előre is köszönöm!
Ásványvíz juttatása vízadagoló automatából
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk telephelye külterületen helyezkedik el, ahol nincs vezetékes vízhálózat, fúrt kútból származik csak víz, amely nem igazán alkalmas emberi vízfogyasztásra. A cég ballonos vízadagolókat vásárol, hogy mind az irodai dolgozóinak, mind a telephelyen (állattartó telep) dolgozóknak ivóvizet biztosítson. A víz áfája és a hozzá kapcsolódó költségek (vízadagoló, PC ballon) áfája, ha jól tudom, nem vonható le. Az ivóvíz védőitalnak számít ebben az esetben mind télen és mind nyáron, vagyis költségként elszámolható? Ugyanígy a vízhez kapcsolódó költségek is? Vagy nem és béren kívüli juttatás valamennyi felmerülő költség? Köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
