Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1227 találat a(z) bérbeadás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély bérbe adja egy egészségügyi szolgáltatást végző bt.-nek a saját tulajdonát képező gazdasági ingatlanát. (Az ingatlantulajdonos a saját bt.-jének adja bérbe ) A bt. az ingatlant rendelővé alakítja át, amelyet idegen ingatlanon elvégzett beruházásként fog nyilvántartani és 6 százalékkal amortizálni . 1. Keletkezik-e a magánszemélynek bármilyen jövedelme a fent leírtak alapján a beruházás megvalósulásakor? 2. Ha a később a bérleti szerződés megszüntetésre kerül, akkor ezen időpontban a bt. terven felüli értékcsökkenésként leírja a beruházás nettó értékét, ezzel kell-e társaságiadó-alapot növelni? 3. A magánszemélynek keletkezik-e esetleg a szerződés felmondásakor jövedelme abból, hogy egy felújított ingatlant kapott vissza, és ha igen, akkor milyen módon lehet ezt megállapítani, és milyen adóterhekkel kell számolni (mintha a jelenben lenne a szerződés megszűnése). Válaszukat előre is köszönöm .

    Kérdés

    Társasházunknak üzlethelyiségek bérbeadásából és közös költségből van bevétele. Egyszeres könyvelésre vagyunk jogosultak. El kell készítenünk a számviteli törvény szerinti egyszeres éves beszámolót (egyéb szervezetek szerintit). Ezt be kell küldeni valahová? Köszönettel:

    Kérdés

    2019-tól magánszemély bérbead ingatlant. Kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni? Válaszukat köszönöm.

    Kérdés

    Férj és feleség kft. tulajdonosai, akik bérbeadják ingatlanukat a kft.-nek, ahol a kft. működik, telephelye van. Keszthelyen van egy lakás, aminek mindkettőjük tulajdonosa, ahol szálláshely-szolgáltatást szeretnének nyújtani az engedélyek beszerzése után. Kérdés: 1. a telephelyet bérbeadhatja-e a feleség, azaz ő szedi be a bérleti díjat és adózik, vagy mindkettőjüknek kell kiadni az ingatlant? 2. kérdés: a keszthelyi lakás szálláshely-szolgáltatása történthet-e a férj neve alatt, akinek erre a tevékenységre adószámot kell kérnie, és a férj adózik ezen bevétel után? Az szja-bevallásban a feleség az egyik ingatlant adózza, a férj a másik szálláshely után adózik?

    Kérdés

    Kedves Szakértő! Katás alanyi mentes egyéni vállalkozónak 2018-ban az alábbi bevételei voltak : kata bevétel 6 millió, lakásbérlet 3 millió, szálláshely-szolgáltatás 2 millió forint. Ezek alapján elveszti az alanyi mentességét és áfát kell fizetnie, valamint belép az áfakörbe? Hogyan hat ez a katás vállalkozásra? Köszönettel várjuk a választ.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre szeretnék választ kapni.Van-e arra lehetőség, hogy magánszemély bérleti díjat számlázzon ki saját tulajdonú ingatlana után a saját egyéni vállalkozásának, mert a bolt az ingatlana egy részében található? Az ingatlannak ő az egyedüli tulajdonosa.Valamint kérdezni szeretném, hogy ha nem működik a bérleti díj elszámolása, akkor a rezsi milyen formában számolható el?Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelem oktatási tevékenységet folytat, ami 0 százalékos és 27 százalékos áfás. Rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet időnként bérbe ad konferenciák, tanfolyamok céljára. Ezen ingatlan bérbeadására szintén az áfamentességet választotta. Szerződés szerint bérbe adja egyik termét egy konferencia céljára, meghatározott díjért. Ezen felül biztosít a konferencián részt vevők részére étkezési szolgáltatást, mely üdítőt, pogácsát és egy ebédet foglal magában a szomszédos vendéglátó egységben, mellyel külön szerződése van erre az eseményre. Ez az étkezési szolgáltatás a bérleti díjon felül /fő összegben került meghatározásra. Kérdésem a következő: A bérleti díjat 0 százalékos áfakulccsal számlázza ki, de a vendéglátás számlázása ebben az esetben milyen áfakulccsal történjen? 27 százalékos, mert az alvállalkozója is ezen áfakulccsal számlázza, vagy 0 százalékos lesz, mert felveszi a bérbeadás áfakulcsát? Előre is köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban kérem a segítségét: Egy kft. vásárol egy lakást, hogy később hosszú távra bérbe adja magánszemélyek részére. (1) Év elején beszerzi. (2) Év közben helyreállítási munkálatokat végez rajta (például kifesti, újraparkettázza, újracsempézi, zuhanytálcát, mosdót lecseréli stb.). (3) Ezután új, beépíthető berendezéseket szerel be (hűtő, TV, mosógép stb.) (4) Az összkép kedvéért még további berendezéseket is elhelyez benne (kávéfőző, étkezőasztal, kanapé stb.) (5) Majd dekorációval még vonzóbbá teszi a leendő bérbevevő számára (faliképek, függönyök, lámpák, órák, díszpárnák stb.). Végül az így elkészült, kompletten berendezett lakásra bérlőt keres, hosszú távra, minimum egy évre. A kérdés úgy szól, hogy a lakásra költött különböző tételeket (1)-(5) miként kellene év közben elszámolnia. Mindent befejezetlen beruházásként tartson nyilván, és majd ha elkészült, akkor egy összegben egy tételként aktiválja tárgyi eszközként? Vagy az egyes elkülöníthető berendezésdarabokat (például TV) külön tételként aktiválja? Vagy kizárólag a lakás (illetékkel növelt) beszerzési értékét kezelje tárgyi eszközként, és minden később felmerült tételt tárgyévben költségként számoljon el rögtön? Esetleg ezek valamilyen kombinációja: akkor milyen szempont szerint mit hogyan kezeljen? Előre is köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakérő! Mezőgazdasági kistermelő magánszemély termőföldet ad bérbe egyéni vállalkozásnak (5 éves szerződésben rögzített időtartamra). A mezőgazdasági kistermelő és az egyéni vállalkozó is áfaköteles (általános áfaszabályok szerint adózik). Eddig úgy számlázta a kistermelő a bérleti díjat az egyéni vállalkozó felé, hogy XYZ forint plusz 27% áfa. A bérbeadó befizette az áfát, az egyéni vállalkozó pedig visszaigényelte. Ez így helyes volt? Vagy áfamentesen kellett volna számláznia az őstermelőnek? Önellenőriznie kell ilyenkor az előző évet? Vagy mik a lehetőségei, mi a teendője? Köszönettel.

    Kérdés

    2017-ben cégautóként beszerzett személygépkocsi számlájában felszámított áfát a cég nem vonta le. 2019-től ezt az autót már nem cégautóként használja, hanem bérbe adja, erről áfás számlákat állít ki bérlő felé. Kérdéseim: 1. A bérleti időszakra vonatkozóan az áfatörvény 135. § (1)–(2) bekezdése alapján évvégén utólag levonhatja a beszerzéskori áfa 1/5-öd részét? 2. A fent leírt esetben, ha a bérleti időszak végén értékesíteni akarja a gépkocsit, az értékesítéskor kell-e áfát felszámítania?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó és a házastársa nevén lévő üzlethelyiséget bérbeadhatja-e az adószámos házastárs a vállalkozó feleségnek? A vállalkozó saját maga, mint magánszemély nem adhatja bérbe az egyéni vállalkozásának, de mi van a házastárssal, aki alapból végez bérbeadási tevékenységet más ingatlanok vonatkozásában? Köszönettel: Ildikó

    Cikk

    Egyéni vállalkozó lakást, autóbeállót és lomtárt vásárolna, bérbeadás céljából. Jelenlegi tevékenységét kibővítené bérbeadási tevékenységgel. A bérbeadásra az áfát választaná. A beszerzett ingatlan áfája levonható? Ha évek múlva eladná az ingatlant, áfát kell-e utána fizetnie? Olvasónk kérdéseire dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Bérleti jog vásárlása után felújítottunk egy üzlethelyiséget. A beruházás során kávézó és eseti bérbeadásra színházterem került kialakításra. Kérdésem, hogy a beruházási költség áfája milyen feltételek mellett igényelhető vissza? Köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretném a tanácsát kérni. Megkeresett egy ügyfél, aki Bécsben diplomataként dolgozik, magyar állampolgár, ingatlanokat vásárol Magyarországon, a lakásokat bérbe adja. Az a kérdésem, hogy vonatkozik-e rá az adómentesség az önálló tevékenységből származó jövedelem utáni szjafizetésre (mivel áfa- és egyéb adómentességet élvez minden más területen). Köszönöm a választ!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2019. 01. 01-jétől nem minősül a bérbeadó magánszemély bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, mástól vásárolt szolgáltatásnak a bérbevevőre áthárított díja (például a közüzemi szolgáltatás díja). Az eddigi gyakorlat szerint a bérbevevőnek kiállított számlán a bérleti díjon kívül feltüntetésre kerültek az áthárított közüzemi díjak is (a közüzemidíj-számlák a bérbeadó magánszemély nevére érkeztek, és ő fizette meg a szolgáltatónak, majd számlázta tovább a bérbevevőnek). Kérdésem az lenne, hogy az áthárított közüzemi számlák értéke továbbra is feltüntethető-e a bérbevevőnek kiállított számlán, csak a jövedelem számításánál ezeket nem kell figyelembe venni sem a bevételi, sem a költségoldalon? Köszönettel: Erdélyi Andrea

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Hibás EU-s termék visszaszámlázása

    dr. Csobánczy Péter

    közgazdász, jogász, adótanácsadó

    Fémhulladék értékesítése

    Kneitner Lea

    okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

    Mobiltelefon-vásárlás

    Kneitner Lea

    okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 május
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 1 2 3
    4 5 6 7 8 9 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30 31
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media