1168 találat a(z) bérbeadás cimkére
Építmény bérbeadása, tenyészállat, számlakiállítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. Egy kft. 2014. évben magánszemélytől nagy értékű ingatlant vásárolt, mely gazdasági épületekből (állattartásra alkalmas) és udvarból áll. Ezeknek az épületnek egy részét szeretné bérbe adni egyéni vállalkozónak állattartás céljára. Kell-e felszámítani áfát a bérbeadás díjának kiszámlázásakor? A kft. tevékenysége között szerepel a bérbeadás. Az egyéni vállalkozó vásárolhat-e etetőberendezéseket a bérelt ingatlanra? 2. Egyéni vállalkozó tenyészállatot vásárol (szarvasmarha). Az szja-törvény 11. sz. melléklet II. 2.d.pontja alapján, akár egy összegben is elszámolható a tenyészállat beszerzési ára, de választható, hogy értékcsökkenés útján több év alatt számolom el. Ha egy összegben számolom el, akkor az de minimis támogatás? Ha nem, akkor a korábban elkülönített fejlesztési tartalék felhasználható-e a tenyészállat vonatkozásában? 3. Egyéni vállalkozó számlát állít ki áfa fizetésre kötelezett adózó részére. A szolgáltatás díjába pl. vetés beszámítódik a vetőmag értéke is, vagy műtrágyázás esetén a műtrágya értéke. Helyes ez a megoldás, vagy meg kell bontani és külön a vetésről és külön a vetőmagról kell kiállítani a számlát. 4. Mg-i e.v. termőföldet vásárol, de még nem tudja használatba venni 2 évig. A jelenlegi bérlő a bérleti díjat megfizeti. Ez a magánszemély vagy az egyéni vállalkozás bevétele? Van utána valamilyen adófizetési kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm!
Termőföld haszonbérbe adása: adózik-e az örökös a kapott díj után?
Cikk
Magánszemély haszonbérleti szerződést kötött 2018-ban, és később elhunyt. Az örökösök kapják meg az idei haszonbérleti díjat, és folytatják tovább a bérbeadást. Az szja-törvény szerinti adómentességi feltételek az örökhagyó szerződésében fennálltak. Kérdés, hogy az örökösök "érvényesíthetik"-e az adómentességet? Vagy az örökhagyó halálával megszűnik 5 éven belül a szerződés, és így adókötelessé válik az örökösök haszonbérbe adásból származó jövedelme? – kérdezte olvasónk. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
2007-ben kiállított számla sztornózása
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelünk 2007. évben egy ingatlan-bérbeadási ügylet kapcsán kauciót vett el a bérlőjétől. A kaucióról – mint utóbb kiderült, talán hibásan – áfás számlát állított ki, az akkori adómértékkel, 20 százalékos áfával. Most megszűnt a bérlet, a felek felbontották a bérleti szerződést, és megállapodtak, hogy a bérbeadó a kaucióból elégítheti ki a részben bérleti díjból, részben kártérítésből eredő kötelezettségét. A különbözetet a felek pénzügyileg fogják rendezni. A bérleti díjakról természetesen számla készült, a kártérítés összegét pedig a felek külön megállapodásban határozták meg. A kapott kaució összegét az 451-es számlán, mint egyéb kötelezettséget tartottuk nyilván bruttó összegben, a kaució áfáját pedig egyéb kötelezettségek között a 479-es számla T oldalán. Véleményem szerint most sztornózni kellene a 2007-ben kiállított kaucióról szóló számlát. A kiállítandó negatív előjelű számlát az akkori 20 százalékos adómértékkel kiállítani. Kérem álláspontjukat az ügylet számlázásával kapcsolatosan, elsősorban a helyes adómérték alkalmazása szempontjából. Köszönettel: Kócs István
Termőföld haszonbérbeadása örökösök esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Magánszemély, aki haszonbérleti szerződést kötött 2018-ban, idén elhunyt. Az örökösök kapják meg az idei haszonbérleti díjat, és folytatják tovább a bérbeadást. Az szja-törvény szerinti adómentességi feltételek az örökhagyó szerződésében fennálltak. Kérdés, hogy az örökösök "érvényesíthetik"-e az adómentességet? Vagy az örökhagyó halálával megszűnik 5 éven belül a szerződés, és így adókötelessé válik az örökösök haszonbérbe adásból származó jövedelme? Válaszukat előre is köszönöm. Üdv.: Kiss András
Eszköz bérbevétele magánszemélytől
Kérdés
Ha a vállalkozás magánszemélytől eszközt bérel, akkor a 19,5 százalékos eho-kötelezettség a bérbeadót vagy a bérbevevőt terheli? Válaszát előre is köszönöm
Üzlethelyiség bérbeadása
Kérdés
Közös őstermelő férj és feleség közös tulajdonában lévő üzlethelyiséget a feleség – magánszemélyként – szeretné bérbe adni.Tulajdonostársként így egyeztek meg. A bérbeadásra nem választ áfaalanyiságot, adóazonosító jellel adná bérbe az üzletet. A bérleti szerződés ezt tartalmazná. Az önálló tevékenységre 10 százalékos költséghányadot számolna el, nem tételes költségelszámolást alkalmazna. A bérlő a rezsiköltségeket megfizeti, a közüzemi számlákat a bérlő fogja megkapni. A közös őstermelői tevékenységre tételes költségelszámolást választottak, a férj áfaalany, a feleség adóazonosító számon ad be az őstermelői tevékenységéről szja-bevallást. Kérdésem, hogy a bérbeadásra a fentiek alapján alkalmazhatja-e a 10 százalékos költségelszámolást? A kifizetőnek az adóelőleg-nyilatkozatot megküldjük. Kérdés, hogy jól gondoltuk-e végig a bérbeadást? Várom szíves válaszukat. Tisztelettel: Szabó Kálmánné
Bérbeadás kifizetőnek
Kérdés
Önálló tevékenység keretében mint magánszemély kft.-nek üzlethelyiséget adok bérbe. A kifizetőnek történő bérbeadásból származó bevételem adóelőlegével mint magánszemély elszámolhatok-e, nyilatkozhatok-e a kifizető felé, hogy negyedévenként a 15 százalék szja-előleg befizetésével önállóan számolok el? A megoldást az egyszerűsítés szempontjából gondoltam, azért, hogy a kifizetőnek ne kelljen vele foglalkozni, és a 08-as bevallással plusz munkát szerezni. A bérleti szerződésben ezen nyilatkozatot megtehetem-e, vagy mi lenne a helyes eljárás? Várom szíves válaszukat, köszönettel: Adózóna előfizető
Közüzemi fejlesztés megtérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném állásfoglalását: Az ingatlant bérbeadó társaság a bérlő igényeinek megfelelően az ő kérésére közüzemi fejlesztést (áram-kapacitásnövelést) hajt végre, és kifizeti a közüzemi szolgáltatónak a fejlesztés díját. A bérlő határozott ideig bérli az ingatlant. A két fél megállapodása alapján a fejlesztés díját a bérlő megtéríti a bérbeadónak. Mi az ügylet helyes elszámolása? 1.) A bérleti díjba beépítheti-e a fejlesztés költségét a bérbeadó, azaz megemelheti-e a hátralévő bérleti díjakat a fejlesztés összes kiadásával? Okozhat-e később problémát az, hogy a szerződés lejárta után esetleg mégis jogi igénnyel léphet fel a bérbevevő, vagy szerződésben jogszerűen rögzíthető-e az, hogy a fejlesztés az ő kérésére történt, és annak teljes összegét megtéríti a bérbeadónak, függetlenül attól, hogy ő azt csak bizonyos ideig élvezi? Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett eszköz amortizációját hogyan lehet helyesen megállapítani? 2.) Van-e jogi lehetősége annak, hogy a fejlesztés továbbszámlázásra kerüljön? Ehhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges? Ebben az esetben áruként kellene nyilvántartásba venni vagy közvetített szolgáltatásként? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel.
Villamosenergia-számlában szereplő, áfa hatályán kívüli pénzeszközök továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. § (1) bekezdésében meghatározott pénzeszközöket a villamosenergia-szolgálató a számlájában a villamosenergia díjtól elkülönítetten, külön sorban és „áfa hatályán kívüli” tételként számlázza a bérbeadónak. A bérbeadó az ingatlan bérbeadása során ezeket az „áfa hatályán kívüli” tételeket a bérleti díjtól és a villamosenergia díjtól elkülönítetten, külön sorban, de 27 százalékos áfa felszámításával továbbszámlázza a a bérlőnek. 1. Helyesen számlázza-e az „áfa hatályán kívüli” tételeket a bérbeadó a bérlőnek, vagy ezeket a tételeket? 2. Amennyiben nem ingatlan, hanem valamilyen ingó dolog bérbeadásához kapcsolódik a fenti továbbszámlázás, az befolyásolja-e a továbbszámlázást? Köszönöm a választ.
Költségelszámolás ingatlan bérbeadásánál
Kérdés
Tisztelt szakértő! Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmem megállapításakor a tételes költségelszámolást választottam. Az új bérlő beköltözése előtt parkettáztatnom kellett. Kérdésem: hogyan számoljam el a parkettázás költségét? Az ingatlanra értékcsökkentést nem számolok el. Kérdésem még, hogy az ingatlanközvetítőnek a bérbeadás lebonyolításáért fizetett összeget a költségeim között szerepeltethetem-e? Válaszát előre is köszönöm
Ingóság bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy őstermelő traktorját szeretné kölcsönadni egyéni vállalkozó vejének, kb. 3 hónapra. A veje szolgáltatásra használná, az üzemanyagot el szeretné számolni. Természetesen díj nélkül történne az átadás, de helyesen szeretnének eljárni. Lehet ingyenesen kölcsönadni? Amennyiben nem, az adófizetés (szja, eho) a piaci ár szerint történik és önálló tevékenységből származó bevétel lesz? (Szja-bevallás 7,.vagy 9 sora?) Köszönöm válaszát.
Ingatlaneladás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy ha egy kft. év elején megvásárolt egy kereskedelmi célú ingatlant (nem lakást), amit áfamentesen számláztak ki neki, és azóta bejelentkezett bérbeadásra áfára, és kiadta a lakást, akkor, ha most el szeretné adni az ingatlant, áfamentesen vagy áfásan teheti azt meg? Ingatlaneladásra nem jelentkezett be áfára. Előre is köszönöm a választ.
Beruházás bérbeadásának áfája
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Adott egy társaság, amely a saját ingatlanát – ingatlannyilvántartásilag üzleti ingatlan – felújítja, annak értékét beruházásként könyveli, az áfáját pedig visszaigényli, továbbá az üzleti ingatlant áfásan bérbeadja. A beruházás befejeztével a ingatlanokat át szeretné minősíteni lakóingatlanná, a lakóingatlan bérbeadást nem teszi adókötelessé. A kérdésem, hogy helyesen járt-e el a társaság akkor, amikor az átminősítést megelőzően a beruházás áfáját visszaigényelte, majd a beruházás befejeztével kezdeményezi az átminősítést és azt követően adómentesen ad bérbe?
Bérbeadás
Kérdés
T. Szerkesztőség! Katás egyéni vállalkozó a magánszemély tulajdonában lévő üzlethelyiséget kft.-nek kívánja a továbbiakban bérbeadni. A kft. kifizetőhelyként számlát kér, és nettó összegben utalna. A katás adószámhoz rendelt számlatömb használható magánszemély adóazonosítójával? Milyen formában lehet a bérleti díjról szabályos bizonylatot adni? Kiváltható egy bérbeadásos adószám? Köszönettel Varga Éva
Bérbeadás 2017
Kérdés
Egy lakást bérbeadtak a 2017. évben. A bérleti szerződést a tulajdonos kötötte a bérlőkkel. A lakásnak van haszonélvezője, aki a tulajdonos édesanyja. A bérbeadó tulajdonos és a haszonélvező megállapodást kötöttek, hogy a kapott bérleti díjat megfelezik. Kérdésem, hogy jogszerű ez a megállapodás? (Így a 2017. évben nem érte el fejenként a jövedelmük az egymillió forintot, s így nem fizettek ehót.)
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
