1190 találat a(z) bérbeadás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban kérem a segítségét: Egy kft. vásárol egy lakást, hogy később hosszú távra bérbe adja magánszemélyek részére. (1) Év elején beszerzi. (2) Év közben helyreállítási munkálatokat végez rajta (például kifesti, újraparkettázza, újracsempézi, zuhanytálcát, mosdót lecseréli stb.). (3) Ezután új, beépíthető berendezéseket szerel be (hűtő, TV, mosógép stb.) (4) Az összkép kedvéért még további berendezéseket is elhelyez benne (kávéfőző, étkezőasztal, kanapé stb.) (5) Majd dekorációval még vonzóbbá teszi a leendő bérbevevő számára (faliképek, függönyök, lámpák, órák, díszpárnák stb.). Végül az így elkészült, kompletten berendezett lakásra bérlőt keres, hosszú távra, minimum egy évre. A kérdés úgy szól, hogy a lakásra költött különböző tételeket (1)-(5) miként kellene év közben elszámolnia. Mindent befejezetlen beruházásként tartson nyilván, és majd ha elkészült, akkor egy összegben egy tételként aktiválja tárgyi eszközként? Vagy az egyes elkülöníthető berendezésdarabokat (például TV) külön tételként aktiválja? Vagy kizárólag a lakás (illetékkel növelt) beszerzési értékét kezelje tárgyi eszközként, és minden később felmerült tételt tárgyévben költségként számoljon el rögtön? Esetleg ezek valamilyen kombinációja: akkor milyen szempont szerint mit hogyan kezeljen? Előre is köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakérő! Mezőgazdasági kistermelő magánszemély termőföldet ad bérbe egyéni vállalkozásnak (5 éves szerződésben rögzített időtartamra). A mezőgazdasági kistermelő és az egyéni vállalkozó is áfaköteles (általános áfaszabályok szerint adózik). Eddig úgy számlázta a kistermelő a bérleti díjat az egyéni vállalkozó felé, hogy XYZ forint plusz 27% áfa. A bérbeadó befizette az áfát, az egyéni vállalkozó pedig visszaigényelte. Ez így helyes volt? Vagy áfamentesen kellett volna számláznia az őstermelőnek? Önellenőriznie kell ilyenkor az előző évet? Vagy mik a lehetőségei, mi a teendője? Köszönettel.

Kérdés

2017-ben cégautóként beszerzett személygépkocsi számlájában felszámított áfát a cég nem vonta le. 2019-től ezt az autót már nem cégautóként használja, hanem bérbe adja, erről áfás számlákat állít ki bérlő felé. Kérdéseim: 1. A bérleti időszakra vonatkozóan az áfatörvény 135. § (1)–(2) bekezdése alapján évvégén utólag levonhatja a beszerzéskori áfa 1/5-öd részét? 2. A fent leírt esetben, ha a bérleti időszak végén értékesíteni akarja a gépkocsit, az értékesítéskor kell-e áfát felszámítania?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó és a házastársa nevén lévő üzlethelyiséget bérbeadhatja-e az adószámos házastárs a vállalkozó feleségnek? A vállalkozó saját maga, mint magánszemély nem adhatja bérbe az egyéni vállalkozásának, de mi van a házastárssal, aki alapból végez bérbeadási tevékenységet más ingatlanok vonatkozásában? Köszönettel: Ildikó

Cikk

Egyéni vállalkozó lakást, autóbeállót és lomtárt vásárolna, bérbeadás céljából. Jelenlegi tevékenységét kibővítené bérbeadási tevékenységgel. A bérbeadásra az áfát választaná. A beszerzett ingatlan áfája levonható? Ha évek múlva eladná az ingatlant, áfát kell-e utána fizetnie? Olvasónk kérdéseire dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Bérleti jog vásárlása után felújítottunk egy üzlethelyiséget. A beruházás során kávézó és eseti bérbeadásra színházterem került kialakításra. Kérdésem, hogy a beruházási költség áfája milyen feltételek mellett igényelhető vissza? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném a tanácsát kérni. Megkeresett egy ügyfél, aki Bécsben diplomataként dolgozik, magyar állampolgár, ingatlanokat vásárol Magyarországon, a lakásokat bérbe adja. Az a kérdésem, hogy vonatkozik-e rá az adómentesség az önálló tevékenységből származó jövedelem utáni szjafizetésre (mivel áfa- és egyéb adómentességet élvez minden más területen). Köszönöm a választ!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2019. 01. 01-jétől nem minősül a bérbeadó magánszemély bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, mástól vásárolt szolgáltatásnak a bérbevevőre áthárított díja (például a közüzemi szolgáltatás díja). Az eddigi gyakorlat szerint a bérbevevőnek kiállított számlán a bérleti díjon kívül feltüntetésre kerültek az áthárított közüzemi díjak is (a közüzemidíj-számlák a bérbeadó magánszemély nevére érkeztek, és ő fizette meg a szolgáltatónak, majd számlázta tovább a bérbevevőnek). Kérdésem az lenne, hogy az áthárított közüzemi számlák értéke továbbra is feltüntethető-e a bérbevevőnek kiállított számlán, csak a jövedelem számításánál ezeket nem kell figyelembe venni sem a bevételi, sem a költségoldalon? Köszönettel: Erdélyi Andrea

Kérdés

Magánszemély ingatlan ad bérbe. 2018 decemberében kiállítja a számlát, de az ellenértéket csak januárban kapja meg. A 2019. évi bevallásban kell figyelembe vennie ezt a bevételt, vagy a 2018. évi bevallásánál? A pénzforgalmi szemléletre alapozva 2019. évi bevallásba kellene, és a 2018. évi (pénzforgalmilag kifizetett) költségeket nem számolhatja el vele szemben. A költségeket a 2018. évi bevallásánál veheti csak figyelembe. Köszönettel:

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Osztrák állampolgár ügyfelem az állandó lakhelyét Budapestre jelenti be. 100 százalékos tulajdonában van egy magyar kft., ahol tagi jogviszonyban szeretnénk őt bejelenteni. Kérdéseim: 1. A bejelentés időpontjától kezdve lesz magyar egészségbiztosítási jogviszonya. Ebben az esetben ez a biztosítása érvényes az EU-ban? Ha a jelenlegi, külföldön, magán biztosítónál kötött egészségbiztosítását felmondja, az EU-ban jogosult lesz ellátásra? 2. Ausztriában és Németországban is rendelkezik ingatlanokkal, melyeket bérbe ad. A külföldön bérbe adott ingatlanok utáni bevétele után fizethet Magyarországon szja-t? 3. Amennyiben nem jelentjük be a magyar kft.-be tagi jogviszonyba, akkor a külföldi egészségbiztosítása érvényes Magyarországon? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? A szolgáltatási járulék megfizetésével csak Magyarországon lesz biztosított, vagy az EU-ban is? Üdvözlettel:

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2019. január 01-jétől az ingatlan bérbeadási tevékenység végzése esetén szja szerint nem bevétel a rezsiköltség megtérítése. Kérdésem az lenne, hogy a rezsiköltség pénzösszegének bizonylatolásához elegendő a bevételi pénztárbizonylat kiállítása, vagy számlakiállítási kötelezettség van, továbbra is beleszámít az alanyi adómentesség határába? Egycélú utalvány értékesítése esetén keletkezik a kibocsátónál (aki megegyezik a beváltóval) áfafizetési kötelezettség 2019-től, ekkor kerül a pénztárgépben beütésre a bevétel (utalványként). Amikor az utalvány beváltása megtörténik, akkor az utalvány értékének megfelelő összegben elegendő bevételi pénztárbizonylat kiállítása, amin szerepel az értékesített termék, és hogy utalvány ellenében történik az értékesítés? Ezt a tételt a pénztárgépben már nem kell rögzíteni? Pénztárgéphasználatra kötelezett vállalkozó úgy dönt, hogy az általa számítógépes úton kiállított készpénzes számlákat beüti a pénztárgépbe (elvileg a NAV nem büntet érte). A számítógép útján kiállított számlákat a gépi program kerekíti 5 és 0-ra. Jól gondolom, hogy a pénztárgépbe a kerekítés nélküli összeget kellene beütni? Köszönöm válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A" nevű Zrt. mezőgazdasági (0111 Gabonafélék termesztése) tevékenységet folytató általános szabályok szerint adózó áfaalany. Lakó- és nem lakóingatlan bérbeadására vonatkozóan az áfakötelezettséget választotta. Több magánszeméllyel földbérleti szerződéseket kötött. Az "A" nevű zrt. a bérbeadók hozzájárulásával egy "B" nevű mezőgazdasági tevékenységet folytató, általános szabályok szerinti áfaalany kft. művelésébe, alhaszonbérletbe ad több földterületet is. Az "A" nevű zrt. fizeti ki a földbérleti díjakat valamennyi magánszemély földtulajdonosnak, azon területek után is, amelyeket alhaszonbérlet keretében művelésre átengedett "B" nevű kft.-nek. Az "A" nevű zrt. az alhaszonbérbe adott területek után az általa kifizetett földbérleti díjat "B" nevű kft. részére tovább szeretné hárítani. Az lenne a kérdésem, hogy "A" nevű zrt.-nek az alhaszonbérbe adott területek után továbbhárítandó földbérleti díjat "B" nevű kft. részére áfakötelesen kell-e megtennie, tekintettel arra, hogy az általános szabályok szerinti adókötelezettséget választotta nem lakóingatlan bérbeadására vonatkozóan?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, aki takarítással, társasházaknak kisebb felújításokkal, mérnöki szaktanácsadással foglalkozik. A magánszemély tulajdonában van egy 70 négyzetméteres pince. A pince felét bérbeadja az egyéni vállalkozónak, havi 40 ezer forintért. Kérdésem egyrészt az, hogy bérbeadhatja-e saját magának a pince egy részét, másrészt pedig az, hogy, ha a bérbeadásra a tételes költségelszámolást választotta, és a pince után az értékcsökkenést is elszámolja, helyesen teszi-e? Köszönöm a segítségét.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság eladásra épít lakóházakat. Tevékenységi körébe alapításkor felvette a "6810 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése" tevékenységet is, azonban a tevékenységet még nem végzi. Ezt a tevékenységet nem tette adókötelessé. Az áfatörvény 88. §-a szerint a tevékenység megkezdése előtt adókötelessé teheti. Mely időpont számít a tevékenység megkezdésének? Amikor egy bérbeadási szerződést köt? Az első bérbeadási számla kiállítása? Esetleg az az időpont amikor lehetőségként felvette a tevékenységi körébe? Abban az esetben, ha egy eladásra épített lakást nem tud értékesíteni, és ezért (kényszerből) bérbeadás útján fogja hasznosítani. Miután nem választotta az adókötelesség tételt mentes lesz a bérleti díj. Hogyan kell eljárni ezután? Mi történik az építkezéskor levont áfával? Van-e ezzel kapcsolatban valami kötelezettsége? Mentesre számlázza a bérleti díjat. El tudja különíteni az egyes tevékenységekhez kapcsolódó áfákat, amiket nem tud elkülöníteni, azokat meg árbevétel arányában arányosítani kell, éves szinten göngyölten (ha jól tudom 20 évig)? Technikailag hogyan kell az arányosítást végezni, jó lenne, ha erre egy példával segítséget kapnék! Mi történik, ha ezt a lakóházat négy év múlva értékesíteni fogja? (Az ingatlan értékesítést sem tette adókötelessé.) Értékesítheti mentesen? (Mint említettem építésnél értékesítési célra szánta, és levonta az áfát.) Nagyon köszönöm!

Kérdés

Egyéni vállalkozó, csed ellátást fog kapni, ingatlan bérbeadásból származó bevétele van (az ingatlan vállalkozói tulajdon). Hogyan kell adóznia a csed, gyed, gyes alatt az ebből származó bevétel után? A költségelszámolás változik-e?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Be nem fizetett jegyzett tőke

dr. Tuczai Dóra

LL.M. (Berlin) ügyvéd

budlegal Ügyvédi Társulás tagja

40 év alatti anyák szja-mentessége

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ingatlan-bérbeadás egyéni vállalkozó

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink