Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként történő hosszú távú ingatlan-bérbeadás esetén, amennyiben a bérlő utalással fizeti a szerződésben megállapodásra került összeget, akkor szükséges a bérbeadónak bizonylatot vagy bármi ehhez hasonlót kiállítani az utalásról? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Testvéremmel örököltünk egy családi házat, melyet bérbeadunk. A bérbeadás miatt kértünk adószámot, alanyi mentességet választottunk. A ház tetőszerkezete erősen felújításra szorul, a tulajdonba kerülés óta többször, több helyen is beázott. Ezért úgy döntöttünk, hogy felújítjuk a tetőt: a tartószerkezetet megtartva új borítás kerül rá, aminek a költsége mintegy 2 millió forint munkadíjjal együtt. A rossz állapotú tető ellehetetleníti a bérbeadást, kénytelenek vagyunk megcsináltatni. Ha az egész tetőt újra építtetnénk kb 6 millió forintba kerülne. Milyen jogcímen és milyen mértékben tudjuk elszámolni magánszemélyként a tetőjavítás költségeit? Van lehetőség 20 év helyett mondjuk 10 év alatt leírni?
Tisztelt Cím! Az alábbi ingatlan témában szeretnék segítséget kérni. Ügyfelem belföldi áfaalany, az ingatlanértékesítés tekintetében nem jelentkezett be az áfakörbe. A Balaton parton telket vásárolt, ami üdülőövezetnek minősül. Itt 6 db apartman lakást épít. Ezek egy része értékesítve lenne, más része pedig bérbeadás céljából épülne. A telken csak üdülő besorolással épülő ingatlanok lehetnek. A kérdésem az lenne, hogy a kivitelezés költségeinek áfatatalma levonásba helyezhetőek-e? Az értékesítés milyen áfakulccsal történik? Köszönöm
Lakásszövetkezet társasági adó megállapításával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni a jogszabályok helyes értelmezésére. A tao-törvény 6 sz, melléklete szerint jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek: 1. a lakásszövetkezeti tevékenység; cégbíróságon bejegyzett fő tevékenysége:6820,08 Mint egyéb szervezetnek minősülő nonprofit szervezet vonatkozik-e rá a tao-törvény 9. §-ában felsorolt kitételek? A törvény 9. § (1) bekezdése még nevesíti a lakásszövetkezetet, de a továbbiakban nem utal rá. Adómentesség 20. § (1) Nem kell az adót megfizetnie a) a lakásszövetkezetnek, ha - a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 9. § (1a)-(1b) bekezdésében, továbbá a 6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott - vállalkozási tevékenységből származó, a 9. § (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, A lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységet nem végez. Közös helyiséget üzlet céljára adja ki, nem tulajdonosoknak. Éves bevétele az alábbiak szerint alakul: Közös költség bevétel : 9163 e Ft Bérleti dij bevétel : 2067 e Ft A bérbe adott ingatlannal kapcsolatban költsége nem merült fel. Különösen aggaszt az a tény is, hogy a lakásszövetkezet alapszabályában a bérleti díj a bevételt vállalkozási bevételnek minősítette.
Tisztelt Szakértő! Kereskedelmi vállalkozás bérbe adja a felesleges teherautóit. A bérleti díj tartalmazza a bérleti díjon túl a bérbe adott tehergépjármű havi javítási költségét, valamint a bérbe adott járműveknek a bérbeadó saját üzemanyagkútján történő havi tankolásait is. Emiatt a havi bérleti díj változó nagyságú lesz. Ez a megoldás a tehergépjármű vagyonvédelmét szolgálja. A kérdés az, hogy a saját üzemanyagkúton történt tankolás szolgáltatás vagy termékértékesítés-e? Tankolás során, amennyiben ez termékértékesítés, adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik a NAV felé. Hogyan járunk el helyesen?
Összegyűjtöttünk néhány, tételes költségelszámolásra vonatkozó tudnivalót a magánszemélyként ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytatók számára.
Tisztelt Szakértő! Német adóalany magyar adóalanynak szeretne bérbe adni személygépkocsikat hosszabb időre, tartósan. A bérbe adott gépjárművek száma folyamatosan nőne. A magyar vállalkozás a gépjárműveket további bérbeadással hasznosítaná. Az autók bérbeadása, a tárgyi feltételek biztosítása itt történik Magyarországon, a gazdasági tevékenységből származó bevétele Magyarországról keletkezik. A kérdésem az lenne: – Van-e szükség ebben az esetben a német adóalanynak Magyarországon áfaregisztrációra? – Keletkeztet-e telephelyet a német adóalanynak áfa szempontjából ez a folyamatos, tartós bérbeadás itt, Magyarországon? – A német adóalanynak milyen módon kell a számlát kiállítania a magyar adóalany felé? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi helyzet jogértelmezéséhez kérem a segítségét. Egy magyarországi áfaalany vásárolt 3 db 9 személyes kisbuszt, melyek személygépkocsinak minősülnek, a forgalmi engedélyükben szereplő járműkategória M1. Az eladó a számlában 27 százalék áfát hárított át a cégre. Fenti kisbuszokat a vásárlás után bérbeadták, ezáltal megvalósult az áfatörvény 125. § (2) b) pontja szerinti adólevonási jog korlátozása alóli feltételeknek való megfelelés, mert a kisbuszokat a cég igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosította, hogy azt bérbe adta. A vásárlás időpontjai: 04.04.,05.08.,06.02. és következő év január 31-éig adta bérbe a vállalkozás a kisbuszokat. Kérdésem, hogyan kell értelmezni az áfatörvény 126. § (2) bekezdésében előírtakat, mert az értelmező rendelkezésekben nem találtam rá választ. 126. § (2) A 125. § alkalmazásában túlnyomó rész alatt az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés feltételeinek – egy ésszerűen megállapított időtartam átlagában – legalább 90 százalékos teljesülése értendő. Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy mi minősül ésszerűen megállapított időtartamnak e § szerint, azt lehet-e a bérbeadás végéig értelmezni? Tájékoztatásukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként kiadott saját ingatlan bérbeadása kapcsán több különböző oldal átolvasása után szeretnék még pontosítást kérni öntől. 1. A költségek igazolására minden esetben szükséges-e a magánszemély nevére szóló számla vagy a nyugta is megfelel? Például egy OBI-ban vásárolt csaptelep esetében. 2. Ha az egyik bérlő kiköltözik, de a következő bérlő beköltözése között eltelik pár hónap, akkor az éppen kiadatlan időszakban keletkezett költségek (rezsi alapdíjak, közös költség stb.) levonhatóak a befolyt vagy később befolyó bevételekből? 3. A lakásra kötött biztosítási díj figyelembe vehető költségként? 4. Értékcsökkenési leírás Az Szja törvény 3. sz. melléklet III. fejezetében értelmezésem szerint csak őstermelő és egyéni vállalkozó számolhat el értékcsökkenést, illetve a magánszemély is a 2. pontnak megfelelő arányosítással. Ezen törvény 11. sz. melléklete a vállalkozói költség elszámolás keretén belül taglalja az értékcsökkenés szabályait. Milyen jogszabályból derül ki, hogy a magánszemély a kiadott ingatlanra elszámolhat értékcsökkenést? Azon beszerzésekre, melyek meghaladják a 100 000 forint egyedi értéket, lehet vagy nem lehet értékcsökkenést elszámolni a magánszemélynek? (Például hűtőt vesz a kiadandó ingatlanba.) Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy adószámmal rendelkező magánszemély (nem áfás) 2007-ben megvásárolt lakóingatlanát 2017. évben is bérbe adta egy vállalkozásnak, amely ezt irodának használja. A kifizetőnek adott nyilatkozata alapján tételes költségelszámolással (50 százalék) él, így a kifizető ennek figyelembe vételével végzi a bérleti díjak kifizetését, elszámolását. Felvetődött annak kérdése, hogy a magánszemély ezen ingatlanja kapcsán értékcsökkenést számolna el az ingatlan beszerzési ára figyelembe vételével, továbbá a költségei között elszámolná még az ingatlan közös költségét és a társasház által részére elszámolt rezsiköltséget is (fűtés, melegvíz). A további rezsidíjakat a bérlő vállalkozás fizeti a nevére átíratott közmű-elszámolások (víz, villany alapján). A fentiek szerint azt szeretném megtudni, hogy elszámolható-e ebben a konstrukcióban az ingatlan értékcsökkenése, és ha igen, akkor azt milyen feltételekkel lehet megtenni?
Tisztelt Szakértő! Van egy cég, amely lízingre vásárol egy elektromos autót, ezt az autót ő bérbe fogja adni. 1. Mivel bérbe adja, így a kezdő részlet és a törlesztők áfáját 100 százalékban visszaigényelnénk (nem kevés összeg). A vásárlás valószínű áprilisra csúszik, viszont csak nyáron fogja bérbe adni, de ettől az áfát már most visszaigényelhetem, ugye? A tevékenységi kört bejelentettem. Illetve bérbeadhatja ő ezt a lízingelt autót ugye? 2. Olyan cégnek adja bérbe, ahol a tulajdoni hányada 1 százalék, de ott is ő az ügyvezető, tehát ebből kifolyólag ez kapcsolt vállalkozás lesz, és jelentenem kell a NAV felé igaz? Ha piaci áron adja bérbe, akkor ez nem lehet gond az áfa-visszaigénylés szempontjából?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Egy kft.-től bérelnék ingatlant és ezt szeretném rövidtávra bérbeadni külföldieknek. Azt olvastam, hogy már van lehetőség a kata alatt rövidtávú ingatlan bérbeadásra. Igaz ez? Van lehetőség erre, hogy béreljem mint vállalkozó hosszú távra, és rövidtávra bérbe adjam mint katás vállalkozó? Nagyon köszönöm a segítséget!
Egy magánszemély a tulajdonában lévő lakást évek óta bérbe adja. 2017. július hónapban a bérlője felmondta a bérlést. Augusztus hónaptól nem volt új bérlő. Ezekben a hónapokban az alapdíjak és a biztosítás elszámolható költségként? köszönöm.
Tisztelt Cím! Több tájékoztató anyagot elolvasva kérem segítségüket az szja-törvény 17. § 3. ab) pontjának értelmezéséhez. Az állásfoglalások zömében a bérbeadott épület értékcsökkenését kötelezően időarányossá teszik. Tehát akár kizárólag bérbeadásra hasznosított az ingatlan (a tulajdonos nem lakik ott), akár nem kizárólag bérbeadásra hasznosított az épület, minden esetben napi arányosítást írnak elő a 2 százalékos écs-re. Véleményem szerint ha egy lakás egy adóévben 6 hónapot van bérbe adva, akkor a kizárólag bérbeadásra hasznosított ingatlanra 12 hónapra számolható el az éves 2 százalékos értékcsökkenés, a nem kizárólag bérbeadásra hasznosítottnál pedig csak 6 hónapra, azaz az éves 2 százaléknak csak a fele. Kérem segítő értelmezésüket! Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték