1227 találat a(z) bérbeadás cimkére

Kérdés

Magánszemély ingatlan ad bérbe. 2018 decemberében kiállítja a számlát, de az ellenértéket csak januárban kapja meg. A 2019. évi bevallásban kell figyelembe vennie ezt a bevételt, vagy a 2018. évi bevallásánál? A pénzforgalmi szemléletre alapozva 2019. évi bevallásba kellene, és a 2018. évi (pénzforgalmilag kifizetett) költségeket nem számolhatja el vele szemben. A költségeket a 2018. évi bevallásánál veheti csak figyelembe. Köszönettel:

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Osztrák állampolgár ügyfelem az állandó lakhelyét Budapestre jelenti be. 100 százalékos tulajdonában van egy magyar kft., ahol tagi jogviszonyban szeretnénk őt bejelenteni. Kérdéseim: 1. A bejelentés időpontjától kezdve lesz magyar egészségbiztosítási jogviszonya. Ebben az esetben ez a biztosítása érvényes az EU-ban? Ha a jelenlegi, külföldön, magán biztosítónál kötött egészségbiztosítását felmondja, az EU-ban jogosult lesz ellátásra? 2. Ausztriában és Németországban is rendelkezik ingatlanokkal, melyeket bérbe ad. A külföldön bérbe adott ingatlanok utáni bevétele után fizethet Magyarországon szja-t? 3. Amennyiben nem jelentjük be a magyar kft.-be tagi jogviszonyba, akkor a külföldi egészségbiztosítása érvényes Magyarországon? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? A szolgáltatási járulék megfizetésével csak Magyarországon lesz biztosított, vagy az EU-ban is? Üdvözlettel:

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2019. január 01-jétől az ingatlan bérbeadási tevékenység végzése esetén szja szerint nem bevétel a rezsiköltség megtérítése. Kérdésem az lenne, hogy a rezsiköltség pénzösszegének bizonylatolásához elegendő a bevételi pénztárbizonylat kiállítása, vagy számlakiállítási kötelezettség van, továbbra is beleszámít az alanyi adómentesség határába? Egycélú utalvány értékesítése esetén keletkezik a kibocsátónál (aki megegyezik a beváltóval) áfafizetési kötelezettség 2019-től, ekkor kerül a pénztárgépben beütésre a bevétel (utalványként). Amikor az utalvány beváltása megtörténik, akkor az utalvány értékének megfelelő összegben elegendő bevételi pénztárbizonylat kiállítása, amin szerepel az értékesített termék, és hogy utalvány ellenében történik az értékesítés? Ezt a tételt a pénztárgépben már nem kell rögzíteni? Pénztárgéphasználatra kötelezett vállalkozó úgy dönt, hogy az általa számítógépes úton kiállított készpénzes számlákat beüti a pénztárgépbe (elvileg a NAV nem büntet érte). A számítógép útján kiállított számlákat a gépi program kerekíti 5 és 0-ra. Jól gondolom, hogy a pénztárgépbe a kerekítés nélküli összeget kellene beütni? Köszönöm válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A" nevű Zrt. mezőgazdasági (0111 Gabonafélék termesztése) tevékenységet folytató általános szabályok szerint adózó áfaalany. Lakó- és nem lakóingatlan bérbeadására vonatkozóan az áfakötelezettséget választotta. Több magánszeméllyel földbérleti szerződéseket kötött. Az "A" nevű zrt. a bérbeadók hozzájárulásával egy "B" nevű mezőgazdasági tevékenységet folytató, általános szabályok szerinti áfaalany kft. művelésébe, alhaszonbérletbe ad több földterületet is. Az "A" nevű zrt. fizeti ki a földbérleti díjakat valamennyi magánszemély földtulajdonosnak, azon területek után is, amelyeket alhaszonbérlet keretében művelésre átengedett "B" nevű kft.-nek. Az "A" nevű zrt. az alhaszonbérbe adott területek után az általa kifizetett földbérleti díjat "B" nevű kft. részére tovább szeretné hárítani. Az lenne a kérdésem, hogy "A" nevű zrt.-nek az alhaszonbérbe adott területek után továbbhárítandó földbérleti díjat "B" nevű kft. részére áfakötelesen kell-e megtennie, tekintettel arra, hogy az általános szabályok szerinti adókötelezettséget választotta nem lakóingatlan bérbeadására vonatkozóan?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, aki takarítással, társasházaknak kisebb felújításokkal, mérnöki szaktanácsadással foglalkozik. A magánszemély tulajdonában van egy 70 négyzetméteres pince. A pince felét bérbeadja az egyéni vállalkozónak, havi 40 ezer forintért. Kérdésem egyrészt az, hogy bérbeadhatja-e saját magának a pince egy részét, másrészt pedig az, hogy, ha a bérbeadásra a tételes költségelszámolást választotta, és a pince után az értékcsökkenést is elszámolja, helyesen teszi-e? Köszönöm a segítségét.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság eladásra épít lakóházakat. Tevékenységi körébe alapításkor felvette a "6810 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése" tevékenységet is, azonban a tevékenységet még nem végzi. Ezt a tevékenységet nem tette adókötelessé. Az áfatörvény 88. §-a szerint a tevékenység megkezdése előtt adókötelessé teheti. Mely időpont számít a tevékenység megkezdésének? Amikor egy bérbeadási szerződést köt? Az első bérbeadási számla kiállítása? Esetleg az az időpont amikor lehetőségként felvette a tevékenységi körébe? Abban az esetben, ha egy eladásra épített lakást nem tud értékesíteni, és ezért (kényszerből) bérbeadás útján fogja hasznosítani. Miután nem választotta az adókötelesség tételt mentes lesz a bérleti díj. Hogyan kell eljárni ezután? Mi történik az építkezéskor levont áfával? Van-e ezzel kapcsolatban valami kötelezettsége? Mentesre számlázza a bérleti díjat. El tudja különíteni az egyes tevékenységekhez kapcsolódó áfákat, amiket nem tud elkülöníteni, azokat meg árbevétel arányában arányosítani kell, éves szinten göngyölten (ha jól tudom 20 évig)? Technikailag hogyan kell az arányosítást végezni, jó lenne, ha erre egy példával segítséget kapnék! Mi történik, ha ezt a lakóházat négy év múlva értékesíteni fogja? (Az ingatlan értékesítést sem tette adókötelessé.) Értékesítheti mentesen? (Mint említettem építésnél értékesítési célra szánta, és levonta az áfát.) Nagyon köszönöm!

Kérdés

Egyéni vállalkozó, csed ellátást fog kapni, ingatlan bérbeadásból származó bevétele van (az ingatlan vállalkozói tulajdon). Hogyan kell adóznia a csed, gyed, gyes alatt az ebből származó bevétel után? A költségelszámolás változik-e?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély bérbeadók esetén a 2019. januártól életbelépő szabályok alapján nem kell (vagy nem szabad) a rezsiköltséget továbbszámlázni. Kérdésem a következő: Nem kell, vagy nem szabad továbbszámlázni az ingatlan rezsiköltségét? Tehát a bérbeadó eldöntheti-e ezt a dolgot, vagy törvényi kötelezettsége van? Mi a helyzet a közös költséggel? Része-e a rezsinek, vagy külön kezelendő és kötelező a továbbszámlázása? Amennyiben kötelező továbbszámlázni, és a közös költség vízmérő hiányában víz-, és csatorna díjat is tartalmaz, akkor a víz-, és csatornadíjjal csökkentett közös költséget kell továbbszámlázni? Nagyon köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy házaspár férfi tagja egyéni vállalkozó. Vállalkozását a házastársával közös tulajdonú (50-50%) ingatlanban gyakorolja. Felesége bérbeadhatja-e a tulajdoni hányadát adószámos magánszemélyként a férjének, amit ő vállalkozási költségként elszámolhat? Köszönöm válaszát: CsCs

Kérdés

Tisztelt szakértő! Ha egy kft.-nek már a cégbíróságnál van bejelentve különböző helységekben székhelye és telephelye, amennyiben egy másik településen tartósan bérel ingatlant, azt bebútorozza, és tovább bérbe adja, esetleg ezt több településen is megteszi, mindet be kell jelenteni a cégbíróság felé és a helyi önkormányzatnak, mint telephely? Az iparűzésiadó-megosztást annyi helyre hogyan lehet jól megoldani? Törvényi hivatkozást is szeretnék kérni. Másik kérdésem, hogy ha a cég vett egy telket, melyen nem végez semmilyen munkát, de pár hónap múlva értékesíti azt, akkor hová kell bejelenteni, és az iparűzési adó alapját meg kell osztani? Köszönöm szépen válaszukat.

Kérdés

T. Szakértő! Legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező magánszemély, ingatlan-bérbeadást végez, nem egyéni vállalkozóként. Egyéni vállalkozói igazolvány kiváltását tervezi, egyéb tevékenységre (kata adózási mód választásával). Van rá lehetőség, hogy az ingatlan-bérbeadást továbbra is magánszemélyként végezze, és mellette egyéni vállalkozóként is működjön, vagy a két tevékenység nem tud elválni egymástól? Köszönettel: Fazekas Péter

Kérdés

Vagyonkezelő cég, bérbeadás magánszemélynek. A magánszemély saját maga alakítja ki a vizes blokkot. Itt mi lehet az eljárás az aktiválásra? Köszönettel Szabóné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy lízingcégtől bérel tehergépjárműveket, amiket bérleti szerződés keretében továbbad egy bérlőjének. A járművek tulajdonosa a lízingcég, üzembentartóként a társaság bérlője került bejegyzésre. A bérleti szerződésben havi bérleti díj került meghatározásra, ami nem egyezik meg a lízingcég által számlázott bérleti díjjal, illetve a bérleti időszak sem pontosan egyezik meg a két szerződésben. Milyen feltételek esetén minősíthetjük a lízingcég által kiállított bérleti díjas számlát közvetített szolgáltatásnak? A bérlőnkkel kötött bérleti szerződésben mi szerepeljen pontosan, hogy iparűzési adó szempontjából elszámolható legyen közvetített szolgáltatásként? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemélynek két ingatlana van, melyből az egyiket már régóta bérbeadja iroda céljára tételes kötségelszámolás alkalmazásával. Most a másik ingatlant is szeretné bérbe adni, de szálláshely-szolgáltatóként. Van-e erre lehetőség, és ha igen milyen bejelentkezés, illetve adófizetés mellett?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1. Egy kft. 2014. évben magánszemélytől nagy értékű ingatlant vásárolt, mely gazdasági épületekből (állattartásra alkalmas) és udvarból áll. Ezeknek az épületnek egy részét szeretné bérbe adni egyéni vállalkozónak állattartás céljára. Kell-e felszámítani áfát a bérbeadás díjának kiszámlázásakor? A kft. tevékenysége között szerepel a bérbeadás. Az egyéni vállalkozó vásárolhat-e etetőberendezéseket a bérelt ingatlanra? 2. Egyéni vállalkozó tenyészállatot vásárol (szarvasmarha). Az szja-törvény 11. sz. melléklet II. 2.d.pontja alapján, akár egy összegben is elszámolható a tenyészállat beszerzési ára, de választható, hogy értékcsökkenés útján több év alatt számolom el. Ha egy összegben számolom el, akkor az de minimis támogatás? Ha nem, akkor a korábban elkülönített fejlesztési tartalék felhasználható-e a tenyészállat vonatkozásában? 3. Egyéni vállalkozó számlát állít ki áfa fizetésre kötelezett adózó részére. A szolgáltatás díjába pl. vetés beszámítódik a vetőmag értéke is, vagy műtrágyázás esetén a műtrágya értéke. Helyes ez a megoldás, vagy meg kell bontani és külön a vetésről és külön a vetőmagról kell kiállítani a számlát. 4. Mg-i e.v. termőföldet vásárol, de még nem tudja használatba venni 2 évig. A jelenlegi bérlő a bérleti díjat megfizeti. Ez a magánszemély vagy az egyéni vállalkozás bevétele? Van utána valamilyen adófizetési kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Hibás EU-s termék visszaszámlázása

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Fémhulladék értékesítése

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Mobiltelefon-vásárlás

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink