További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Beteg személy támogatása – a köztehermentesség feltételei

  • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló

Időről időre felmerül, hogyan lehet a legkisebb közteher mellett vagy köztehermentesen támogatni magánszemélyeknek, cégeknek súlyosan beteg, drága gyógykezelést igénylő betegeket (sokszor gyermekeket). Ezt a kérdést járja körül a cikk.

A támogatás lehetséges formái

A beteg személy támogatása történhet

♦       közhasznú alapítványon keresztül (akár az alapító hozzátartozó javára),
♦       önsegélyező egyesület, vagy önsegélyező feladatot is vállaló egyesület által történő szociális segély formában, 
♦       jótékony célú közadakozás formában, vagy
♦       közérdekű kötelezettségvállalás formában.

A szociális segély – és ehhez kapcsolódóan a szociálisan rászoruló – fogalmát   a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) határozza meg. E szerint

♦       szociális segély a szociálisan rászorulónak pénzben vagy nem pénzben ellenszolgáltatás nélkül nyújtott vissza nem térítendő támogatás
♦       szociálisan rászoruló: az a magánszemély, akinek (eltartottainak) létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt – vagyoni viszonyára is tekintettel – csak külső segítséggel képes biztosítani.

A jótékony célú közadakozásra jogszabály nem ad fogalmat. A magyar nyelv értelmező szótára szerint közadakozás pénznek vagy más anyagi jószágnak a társadalom széles körei részéről történő adományozása, ajándékozása valamely közösségi, társadalmi vagy jótékony célra. Jótékony cél a magyar nyelv értelmező szótára szerint olyan dolog vagy jelenség, amely valakire kellemesen, kedvezően hat. A NAV munkatársai szerint is a „jótékony cél” hétköznapi értelemben vett jelentéséből kell kiindulni, a „közadakozás” meghatározása során pedig azt kell szem előtt tartani, hogy nem az számít, hány személy nyújt segítséget, elegendő az, ha nyilvánosan meg van hirdetve ez a lehetőség, tehát hozzáférhető bárki számára, aki adakozni kíván. Vagyis, ha a magánszemély egy közösségi oldalon közzétett felhívás alapján várja az adományokat – vagy akár más, bárki által hozzáférhető formáját választja a segítségnyújtásra történő felhívásnak, úgy az megfelel a „nyilvánosság” feltételének, és függetlenül attól, hogy egyetlen magánszemélytől vagy soktól kap pénzbeli segítséget, az ily módon összegyűjtött adomány jótékony célú közadakozásból származónak minősül.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük a közérdekű kötelezettségvállalás feltételeit, továbbá a köztehermentesség szabályait!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Garázseladás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Diplomáciai mentességgel kapcsolatos kérdés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Postabélyeg számviteli nyilvántartása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

2019 január
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X