Adózás örökölt, majd elajándékozott, később értékesített ingatlannál

Megosztás Tetszik

Magánszemély egyenesági rokonának ajándékozta a kettőjük által közösen örökölt ingatlanok rá eső tulajdonrészét, amit a megajándékozott fél később továbbértékesített; milyen adókötelezettsége keletkezik? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Egygyermekes családban 2003-ban meghalt a férj-édesapa. A feleség és a gyermek 50-50 százalékban örökölt egy családi házat, amelynek összértéke 12 millió forint, valamint egy 36 ezer, egy 250 ezer, illetve egy 1 milió 100 ezer forint értékű szántót. 2017-ben eladták a családi házat 12 millió forintért, valamint a másodiként említett szántót, 600 ezerért. Mivel eltelt öt év az öröklés és az értékesítés között, adót nem kellene fizetni, de. A gyermek eladás előtt az anyának ajándékozta a fenti ingatlanok 50 százalékát, úgy, hogy a családi ház ajándékozási értéke 6 millió 450 ezer forint, a második szántóé pedig 4 millió forint volt. Mi után kell az anyának 2017-ben személyi jövedelemadót fizetni? – kérdezte olvasónk.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 62. § (4) bekezdése (időmúlás szabálya) szerint az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(3) bekezdés szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában számított összeg)

1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

Továbbá a szja-törvény 62. paragrafus (2) bekezdésének gb) pontja értelmében ajándékozással szerzett ingatlan esetében, ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, a kapott ellenérték 75 százaléka minősül szerzési értéknek, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből.

Az illetékekről szóló törvény 17. paragrafus (1) bekezdésének p) pontja szerint mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve a házastársa által megszerzett ajándék.

Vagyis az anya 50 százalékos ingatlanrészeinek ajándékozással történt szerzésekor az illetékügyi hatóság nem szabott ki illetéket, ami azt jelenti, hogy a szerzési érték – az ajándékozási szerződés szerinti értéktől függetlenül – az adóköteles bevételrész 75 százaléka, vagyis a jövedelmet (adóalapot) az adóköteles bevételrész 25 százalékából kiindulva kell megállapítani.

Mindezeket figyelembe véve, jelen esetben (az ajándékozás évében és az azt követő évben történt eladás esetén) az anya adókötelezettsége a következők szerint alakul:

A családi ház eladása tekintetében:

– eladási ár (bevétel): 12 000 000 Ft

– időmúlás (több mint 5 év) következtében adóköteles: 6 000 000 Ft (az ajándékozással szerzett 50%)

– szerzési érték: 6 000 000x0,75=4 500 000 Ft

– jövedelem (adóalap): 6 000 000-4 500 000=1 500 000 Ft

– fizetendő szja: 1 500 000x0,15=225 000 Ft

A második szántóföld eladása tekintetében:

– eladási ár (bevétel): 600 000 Ft

– időmúlás (több mint 5 év) következtében adóköteles: 300 000 Ft (az ajándékozással szerzett 50%)

– szerzési érték: 300 000x0,75=225 000 Ft

–  jövedelem (adóalap): 300 000-225 000=75 000 Ft

– fizetendő szja: 75 000x0,15=11 250 Ft

Fizetendő szja összesen: 225 000+11 250=236 250 Ft

A jövedelmet és az adót a 17SZJA-04 bevallási lap 161. sorában kell bevallani 2018. május 22-éig. Az adó megfizetésének határideje szintén 2018. május 22.

Tanulságként érdemes megjegyezni, hogy ha az ingatlanok 50 százalékát a gyermek az eladás előtt nem ajándékozta volna el az anyának, hanem azokat közös tulajdonként adták volna el, – az örökléstől eltelt több mint öt évet figyelembe véve – nem keletkezett volna sem a gyermeknek, sem az anyának adókötelezettsége.