Az európai adatvédelmi reform értelmében 2018 májusától új adatvédelmi rezsim lép életbe Magyarországon – mondta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottságának hétfői ülésén.
Megnézheti-e a kilépett munkavállaló céges e-mail-fiókjának tartalmát, és ha igen, meddig jogosult erre? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Ugyan az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) 2018. május 25-én lép hatályba, viszont rengeteg új kötelezettséget vezet be, amelyekre mindenképpen érdemes előre felkészülni. A hazai jogalkotó ugyanis nem biztosít átmeneti időszakot, mely a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2018. május 24-éig még csupán az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (infotörvény), azt követően azonban már a GDPR együttes szabályainak kell megfelelni. Összefoglaltuk, mire kell különösen ügyelni.
Tévedés, hogy a munkáltatók egy jelentkező személyes adatait pusztán azért kezelhetik, mert azok egy közösségi oldalon nyilvánosan hozzáférhetőek – állapítja meg véleményében az európai uniós tagállamok adatvédelmi biztosaiból és a tagállami adatvédelmi hatóságok képviselőiből álló 29-es Adatvédelmi Munkacsoport.
2018. május 25-én hatályba fog lépni az Európai Unió adatvédelmi rendelete, mely a korábbi irányelvi, illetve tagállami szabályozást váltja fel. Az új előírások azonban nem csupán lényegesen bonyolultabbak, hanem sokkal több kötelezettséget is telepítenek a vállalkozásokra. Ezen kötelezettségek megsértéséhez ráadásul 20 millió eurós bírság is kapcsolódik.
Újabb véleményt fogadott el a munkahelyi adatkezelés szabályairól az európai uniós tagállamok adatvédelmi biztosaiból és a tagállami adatvédelmi hatóságok képviselőiből álló 29-es adatvédelmi munkacsoport. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) munkáltatókat érintő új adatvédelmi kötelezettségekre, egyebek mellett az előzetes adatvédelmi hatásvizsgálatra, valamint a technológiai fejlődéssel járó adatvédelmi kockázatokra is kitér.
Jövő év május 25-én hatályba lép az európai unió adatvédelmi rendelete (General Data Protection Regulation, továbbiakban rövidítve GDPR), amely egységesíti a 28 tagállam adatvédelmi rendelkezéseit és felülírja a nemzeti jogszabályokat. A GDPR növeli a munkavállalók jogait, illetve a társaságok kötelezettségeit.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hatósági nyilvántartást vezet bizonyos adatkezelésekről. A nyilvántartás célja az érintettek tájékoztatása arról, hogy adataik kezelése pontosan milyen feltételek mellett történik. Mivel adatkezelést számos vállalkozás végez, cikkünk ennek bejelentéséhez nyújt gyakorlati segítséget.
Az adatvédelemhez egyre súlyosabb szankciórendszer kapcsolódik, ezért is fontos tisztában lenni azzal, hogy pontosan milyen személyes adatokat kezelünk és hogy azok kezeléséhez (továbbításához) rendelkezünk-e megfelelő felhatalmazással. A vizsgálatot érdemes most is és jövő tavasszal is elvégezni.
Többek között az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatójától akarta megtudni Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának mai ülésén, hogy miért egy orosz céget vont be a kormány a magyar nemzeti konzultáció adatainak feldolgozásába, hogyan történt a kapcsolat kialakítása, illetve valóban kihagyták-e a titkosszolgálatokat a kóddal kapcsolatos intézkedésekből.
A magyar cégeknek is fel kell készülniük az Európai Unió 2018 májusában hatályba lépő Általános Adatvédelmi Rendeletére (General Data Protection Regulation, GDPR), amely a mainál sokkal szigorúbb szabályokat ír elő az adatkezelők számára, és a büntetések is jóval magasabbak lehetnek – közölte a KPMG.
1. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) IV. Fejezetének 12. Címe a következő Cím címmel egészül ki:
"A zártkörűen működő részvénytársaság működési formája megváltoztatásának - a cég részvényeinek tőzsdei bevezetése előtti - bejegyzésére irányuló eljárás"
2. § A Ctv. IV. Fejezetének 12. Címe a következő 52. §-sal egészül ki:
"52. § (1) A zártkörűen működő részvénytársaság a működési formá...
[1] Az alpereshez panaszbejelentés érkezett, amelyben a panaszos sérelmezte, hogy a leiratkozása ellenére továbbra is érkeznek hozzá az I. rendű felperestől hírlevelek, továbbá az I. rendű felperes az elektronikus levélcímét harmadik személynek is átadta. Az alperes az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60. § (1) bekezdése alapján adatvédelmi hatósági eljárást indított az I. rendű felperessel szemben. A vizsgá...
A Kormány a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 157. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 45. § tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 46. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 47. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pont...
Több éves egyeztetést követően ma fogadta el az Európai Parlament az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletét (General Data Protection Regulation, GDPR).
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték