Elbocsátott dolgozóktól származik az adatvédelmi panaszok többsége

Megosztás Tetszik

Meglehetősen hosszú türelmi idő után az adatvédelmi hatóságok egyre gyakrabban nyúlnak az adatvédelmi bírság kiszabásának eszközéhez. A bírságok ráadásul egyre nagyobbak, így a vállalkozások alapvető érdeke a GDPR előírásainak való megfelelés. Sokan – alaptalanul – abban reménykednek, hogy nem kerülnek az adatvédelmi hatóság látókörébe, ám a hatósági vizsgálat bármikor bekövetkezhet. Nézzük, mire kell különösképpen ügyelni!

A legnagyobb kockázat a kirúgott munkavállaló

A munkaügyi jogvitákhoz hasonlóan az adatvédelmi hatósági eljárások is általában munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódnak. A volt dolgozók növekvő számban tesznek panaszt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Az esetek többségében ráadásul a munkaviszony megszüntetése jogszerűnek tűnik.

Az egyik esetben például az a munkavállaló tett bejelentést a hatóságnál, akinek a munkaviszonyát azért szüntették meg, mert kiderült róla: az előírásokat megsértve kinyomtatta a diszpécserszoba kamerarendszereinek képeit, és jegyzetekkel ellátva kitette az ebédlőben.

Egy másik esetben az a volt ügyvezető tett a hatóságnál a munkáltató adatkezelésére vonatkozó bejelentést, aki a bírsághoz is vezető archiválórendszert annak idején megrendelte. Mindkét eset adatvédelmi bírsághoz vezetett. Tekintettel arra, hogy ez a körülmény nem kiküszöbölhető, minden vállalkozás elemi érdeke a GDPR szabályainak való megfelelés megvalósítása.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, melyek a bírságok leggyakoribb forrásai, valamint, hogy mik a sürgős teendők, ha nem felelünk meg az előírásoknak!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha részletesebben tájékozódna a témában, rendelje meg kiadványainkat ITT!