A társasházak kizárólag a személyi jövedelemadó törvény alanyaiként adókötelesek a közös név alatt megszerzett jövedelem után akkor is, ha a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek, de akkor is, ha magánszemély tulajdonos nincs is közöttük.
Tisztelt Szakértő! Még 2003-ban vásárolt egy cég mezőgazdasági földterületeket (ekkor még az volt). 2010-ben és 2015-ben elajándékozta ezeket a területeket a két alapító tulajdonosnak. (A*-gal jelölt terület a kisajátítást követően 2014-ben került a cég nevére és 2015-ben ajándékozásra.) Most ezek a területek átminősítésre kerültek 2017-ben, mint belterületi építési telek, és most ezt a magánszemélyek el kívánják adni, a táblázat szerinti értéken. Táblázat: Terület m2 Vásárlási érték Vásárlás időpontja Ajándékozási érték Ajándékozás időpontja Eladási egységár Ft/m2 Eladási ár 48 965 2 350 320 2003. év 2 350 320 2010. év 5 000 244 825 000 21 560 1 034 880 2003. év 1 034 880 2010. év 5 000 107 800 000 21 442 1 029 216 2003. év 1 029 216 2010. év 5 000 107 210 000 796 0 * 40 000 2015. év 5 000 3 980 000 240 0 * 20 000 2015. év 5 000 1 200 000 A kérdésem az, hogy kell meghatározni az ingatlan értékesítéséhez kapcsolódó különadó összegét? Mekkora adófizetés terheli ezt az értékesítést? Köszönettel:
Külföldi vállalkozás (magyar leányvállalat anyavállalata) bejelentkezik magyar áfa alá, és Magyarországról értékesít belföldre/EU-ba/harmadikországba, de telephelyet nem létesít. Kérdéseim: – Áfabevallási/-befizetési kötelezettségen kívül milyen egyéb adózási kötelezettség terheli ezt a tevékenységet (például hipa); – e tevékenység után kell-e különféle adatszolgáltatást teljesítenie Magyarországon a külföldi vállalkozásnak (pl. MNB-statisztika, esetleg KSH); – továbbá, ha ez a külföldi társaság fuvaroztatja el a vevőihez az általa Magyarországon vásárolt és értékesített termékeket, alanya-e az ekáernek?
Bár tavalyhoz képest eggyel csökkent az adók száma, azok nagyságrendje és az adórendszer szerkezete nem mutat változást. Adóbevétel szempontjából továbbra is az áfa a listavezető, amiből 3300 milliárd forinttal gyarapodott 2016-ban a költségvetés – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összesítéséből.
Két kft. az összeolvadást választaná. Mik a feltételei ennek, hogyan kell a gyakorlatban az összeolvadást kivitelezni? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.
Válaszadó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves tájékoztatását, hogy az úgynevezett Befektetési "Esernyőalapok" esetében az egyes Részalapok lesznek-e a különféle adók (például pénzügyi különadó, szja, áfa, eho stb.) adóalanyai, vagy maga a Befektetési Alap? Tehát: egy Befektetési "Esernyőalap" létrejöttekor adószámot a Befektetési Alapra, vagy az egyes Részalapokra, vagy mind az Alapra, mind az egyes Részalapokra is kell kérni? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
A vállalkozások adózással töltött idejének jelentős csökkentését célozza az a Nemzeti Adóstratégia, amelyen jelenleg dolgozik a gazdasági a tárca – emelte ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ma a Deloitte Növekedési Konferenciáján tartott beszédében.
Jelentős lehetőséget tartogathat a magyar vállalatok számára a szerbiai privatizációs folyamat, amelynek keretében a szomszédos ország több száz állami vállalatot hirdetett meg – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap a dél-szerbiai Nisben, miután megbeszélést folytatott Goran Knezevic szerb gazdasági miniszterrel és Nenad Mijailovic pénzügyi államtitkárral.
Alapítvány által adott tárgyak T. Tanácsadó! Korábban feltett kérdésemet ismétlem meg, mert választ csak arra az esetre kaptam, amikor közhasznú szervezet juttatja a tárgyakat. Tisztelt Tanácsadó! Irodalmi díj alapítása céljából alapítványt hoztak létre. Az alapítvány kuratóriuma az írók munkássága alapján választja ki a díjazottakat (nem kell jelentkezniük, nincs verseny). A díjazottak a pénzbeni jövedelem mellett a díj nevét adó költőt ábrázoló szobrot kapnak, illetve gravírozott tollat, amelyen a díj elnevezése szerepel. Milyen adózási szabályok vonatkoznak e kétféle tárgyra? Változik-e a megítélés, ha más is kap gravírozott tollat, nem csupán a díjazottak? Változnak-e az adózási szabályok, ha a fenti juttatásokat közhasznú egyesület adja, amelynek alapító okiratában a konkrét díj elnevezése nem szerepel, de a magyar irodalom képviselete, népszerűsítése igen (vagyis az általánosabban meghatározott célok megegyeznek az alapítvány céljaival)?
Tisztelt Szakértő! Egy osztrák állampolgárú magánszemély Ausztriában adóügyi illetőséggel rendelkező osztrák magáncégnél állt munkaviszonyban. Az osztrák magánszemély munkaviszonya az osztrák cégnél megszüntetésre került, ugyanakkor az osztrák cégtől – szociális indíttatásból az osztrák öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig – a magánszemély a munkaviszonya megszüntetése után is folyamatosan, havi rendszerességgel kap pénzösszeget. Az osztrák magánszemélynek az így kapott pénzösszegért semmilyen munkát nem kell végeznie, azt a korábbi, megszűnt munkaviszonyára tekintettel kapja. Az osztrák magánszemély Magyarországon letelepedett, egész évben életvitelszerűen Magyarországon él. 1. Az osztrák állampolgár magyarországi életvitelszerű 183 napot meghaladó magyarországi tartózkodása miatt magyar adóügy illetőségűvé válik-e? 2. A magyar vagy az osztrák adó-, illetve társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazandók-e a fentiekben meghatározott (véleményem szerint leginkább végkielégítésre hasonlító) Magyarországon semmilyen telephellyel vagy egyéb érdekeltséggel nem rendelkező osztrák magáncégtől kapott jövedelem? 3. Amennyiben a magyar adó-, illetve társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazandók a fenti jövedelemre, abban az esetben ez a jövedelem személyi jövedelemadó szempontjából egyéb jövedelemnek vagy munkabérnek, vagy más besorolású jövedelemnek minősül-e? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Újságkiadó cég alkalmazottja nyugdíjba ment 09. 30-ával, viszont 10. 01-től tovább dolgozik megbízási jogviszonyban a cégnél. Hogyan adózik (általános szabályok, ekho, minimálbér) a megbízási díja a 2016. évben, ha a megbízása szerzői jogdíjas tevékenységről szól? Köszönettel: Renáta
Tisztelt Szakértő! Az alábbi nyereményjátékokkal kapcsolatban szeretnék választ kapni. Adott egy honlap, melyre a regisztráció fizetős, és határozott időre szól, majd meghosszabbítható. Az új regisztrációt beküldők és a regisztrációs díjat megfizetők (a), illetve a hosszabbítók (b) között egy-egy sorsolást tartunk, amelynek részletei: – a játékok a honlapon mindenki számára hozzáférhetően meg vannak hirdetve; – semmilyen sorsjegy, nyerőszelvény nem kerül kiadásra; – a sorsolás nyilvános; – a regisztrációs díj megfizetésén kívül egyéb részvételi díj nincs – a kisorsolt ajándék utalványt (15 000 forint) a szervező cég (azaz mi) ajánlunk fel, de az utalvány külső cégnél használható fel (nem a mi szolgáltatásunkra) a.) sorsolás: bárki regisztrálhat, és az első, adott számú sikeres – díjrendezett – regisztráló között kerül sor a sorsolásra, az ő részvételük automatikus b.) sorsolás: minden, a hosszabbításra jogosult és regisztrációját meghosszabbító tag automatikusan részt vesz. Kérdésem az lenne, hogy kell-e adózni a nyeremények után, s ha igen, akkor milyen módon? Köszönettel: Somogyi Katalin
Tisztelt Szakértő! Az alábbi nyereményjátékokkal kapcsolatban szeretnék állásfoglalást kérni. Egy honlap regisztrált felhasználói tippjátékon (versenyen) vehetnek részt, amelynek részletei: – a játékon való részvétel önkéntes, külön részvételi díja nincs, így önmagában bevételt sem eredményez; – csak regisztrált felhasználók játszhatnak, tehát nem teljesen nyilvános; – a regisztrált felhasználók teljes köre számára meg lett hirdetve; – semmilyen sorsjegy, nyerőszelvény nem kerül kiadásra, – a sorsolás nyilvános; – a nyerést befolyásolja külső tényező, a (tehát nem csak a játékos ügyessége). a.) A legtöbb pontot elérő játékos nyer egy vásárlásra fordítható utalványt (10 000 forint), amelyet a szervező cég (azaz mi) ajánlunk fel, de külsős cégnél használható fel (nem a mi szolgáltatásunkra). b.) Egy másik játékos nyer egy vásárlásra fordítható utalványt (5000 forint), amelyet egy külsős cég ajánlott fel a saját szolgáltatására, cserébe a játékhoz kapcsolódóan reklámlehetőséget kap. c.) Minden részvevő játékos sorsoláson vesz részt, ahol tárgynyereményt, illetve vásárlási utalványt nyerhet, amelyet külsős cégek ajánlottak fel (az utalvány saját szolgáltatására használható). Kell-e adózni a nyeremények után, ha igen, akkor milyen módon? Köszönettel: Somogyi Katalin
Tisztelt Szakértő! Köszönöm a "NAV-végrehajtás" című kérdésemre a válaszát. Kérdésem még ezzel kapcsolatosan, hogy elszámolható-e költségként a tag magánszámlájáról utalt járulék (szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás)? A válaszában említett adózási és könyvelési feladatok részletezését szeretném kérni. Köszönöm válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték