adozona.hu
Adózás és kedvezmények: ezért annyi, amennyi
//adozona.hu/adozas_rendje/Ezert_kell_mindenkinek_adozni_DDWWA4
Adózás és kedvezmények: ezért annyi, amennyi
A jogszabályok dzsungelében gyakran okoz fejtörést egy-egy bonyolult vagy hézagos rendelkezés értelmezése, amelynek megfejtése sokszor csak a jogalkotói szándékot kifejező elvek mentén lehetséges. Összefoglaltuk a közteherviselésre – különös tekintettel a személyi jövedelemadózásra – vonatkozó alapelveket.
Magyarország alaptörvénye értelmében a közteherviselés alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás érdekében sarkalatos (kétharmados) törvény határozza meg [alaptörvény 40. cikk]. A sarkalatos szabályozás a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Gst.) 8/A alcíme alatt olvasható, egyebek mellett a következő rendelkezésekkel:
– Minden természetes személynek, jogi személynek és más jogalanynak adó, járulék, hozzájárulás, vagyonszerzési illeték, pótlék vagy más hasonló – az állam közvetlen ellenszolgáltatása nélküli – rendszeres vagy rendkívüli fizetési kötelezettség formájában, továbbá az állami közhatalom birtokában nyújtható szolgáltatásért, eljárásért illeték- vagy szolgáltatási díj-fizetési kötelezettség teljesítésével kell hozzájárulnia a közös szükségletek fedezetéhez.
– A közterheket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – forintban kell teljesíteni az állam részére, és kizárólag törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben, más jogszabályban lehet előírni, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.
– A természetes személy bármilyen jogviszonyban munkával megszerzett jövedelme után a központi költségvetés bevételét képező fizetési kötelezettséget – ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és az elkülönített állami pénzalapokat megillető kötelezettségeket – a jövedelem azonos arányában, annak összegétől függetlenül egységesen kell megállapítani (ez alapozza meg az „egykulcsos” személyi jövedelemadót).
– A munkával megszerzett jövedelem alapján teljesítendő fizetési kötelezettség megállapításakor a gyermekvállalás és -nevelés költségeit családi kedvezmény formájában kell figyelembe venni, gyermekenkénti mértékét a gyermekszámtól függően eltérően kell megállapítani. Három- vagy több gyermek nevelése, gondozása esetén magasabb mértékű családi kedvezményt kell nyújtani, és a családi kedvezmény gyermekenkénti mértéke nem lehet alacsonyabb a megelőző költségvetési évre megállapított mértéknél.
– Nem keletkezik fizetési kötelezettség a katasztrófa és veszélyhelyzetben a következmények elhárítása, mérséklése céljából, annak időtartama alatt a károsultaknak ellenszolgáltatás nélkül nyújtott szolgáltatás és átadott javak után.
A Gst. előírásain túlmenően az adózás általános alapelveit az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) I. fejezete, a személyi jövedelemadó (szja) tekintetében pedig az szja-törvény I. fejezete tartalmazza.
A rendelkezések lényege:
– Az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása érdekében Magyarországon minden magánszemélynek, aki jövedelmet szerez, részt kell vállalnia a közterhek viselésében.
– Eltérő rendelkezés hiányában minden jövedelem adóköteles. Kivételt, az adóból kedvezményt csak törvénnyel vagy törvényi felhatalmazás alapján más jogszabállyal lehet megállapítani. Az alapelvek figyelembevétele azonban ekkor is kötelező.
– Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. A szerződés, ügylet és más hasonló cselekmény nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak, ha annak célja valódi tartalma szerint az adózást érintő jogszabályok rendelkezéseinek megkerülése. Kivételes szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a kivételes szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Nem rendeltetésszerű joggyakorlás esetén az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel – ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel – állapítja meg.
– A szja alapja az adóköteles bevételből megállapított, a törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege.
– A szja-t – bizonyos kivételekkel – naptári évenként kell megállapítani és megfizetni (pénzforgalmi elv), az adóbevételek folytonosságát azonban adóelőleg-fizetéssel kell biztosítani.
– A magánszemély számára kifejezetten az általa, vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként adott juttatások nem tartozhatnak az adóelőnnyel járó (a bevételnek nem számító, az adómentes, a béren kívüli és az egyes meghatározott) juttatások közé, azok adókötelezettségét a juttatást megalapozó jogviszonyból származó bevételekre irányadó általános szabályok szerint kell meghatározni, hacsak a törvény eltérően nem rendelkezik. Vagyis az említett juttatások nem kötődhetnek teljesítményhez (például jutalmazáshoz).
Összefoglalva: Magyarországon minden magánszemélynek, aki jövedelmet szerez, eleget kell tennie közteherviselési kötelezettségének. Az alapelvek kifejezésre juttatják továbbá, hogy az általános adókötelezettséget befolyásoló eltérő szabályokkal, kedvezményekkel a jogalkotó nem önmagában az adó csökkentését engedi, hanem mindig valamilyen társadalmi (politikai), gazdasági (gazdaságpolitikai, pénzügypolitikai) törekvés megvalósulását kívánja elősegíteni. Ebből kiindulva minden eltérő szabály, kedvezmény alkalmazhatóságának értelmezését a hozzá rendelt cél megvalósulásának összefüggésében kell megítélni, mégpedig annak tényleges tartalmi összefüggései alapján.
Hozzászólások (0)