Az Európai Unió közigazgatási együttműködéséről szóló irányelvet bemutató cikksorozatunk befejező részében a két utolsó pillér, a DAC 6 és a DAC 7 szabályait foglaljuk össze, felidézve az év elején a témában megjelent korábbi cikkeinkben írottakat.
Korábbi cikkünkben azzal az esetkörrel foglalkoztunk, amikor a könyvelő megbízatása megszűnése után elérhetetlenné válik, és nem adja vissza a gazdálkodónak a könyvelési anyagokat. Jelen cikkünkben a nem tankönyv szerinti elválás másik esetét vizsgáljuk meg, amikor a könyvelő vagy könyvelőiroda a szerződéses kapcsolat megszűnése után szeretné visszaadni a könyveléshez szükséges anyagokat korábbi ügyfelének, aki viszont nem veszi azt át.
Azonos tulajdonosi körrel rendelkező kft., illetve bt. összevonásán gondolkodnak a tulajdonosok, aminek eredményeképpen egy rt.-t szeretnének létrehozni. A kft. egy kereskedelemmel foglalkozó, nagy árukészlettel rendelkező cég, a bt.-nek pedig jelentős ingatlanvagyona van. Hogyan lehetne a tervezett átalakulást megvalósítani, hogy minél kevesebb adó- és illetékvonzata legyen az egyesítésnek? Mire kell figyelni ezzel kapcsolatban? – kérdezte olvasónk. Az rt.-ben – a tervek szerint – a tulajdonosokon kívül munkavállaló is szerezhetne részvényt. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
A távmunka előtérbe kerülésével egyre több munkavállaló szeretne külföldön, az ideiglenes otthonában dolgozni. Ilyen esettel találkozhatunk amikor a munkavállaló hozzátartozója, házastársa, barátja, szülei külföldön dolgoznak, vagy csupán a környezet, éghajlat, kultúra stb. miatt a munkavállaló rendszeresen látogat egy meghatározott országba, és ott hosszabb- rövidebb időn keresztül dolgozik. Cikkünkben adózási szempontból gondoljuk át ki viseli az kockázatot és kinek kell helyrehozni a hibát, ha később kiderül, hogy a munkavállaló külföldről végezte a munkát.
A tavalyi évben is a transzferárazás minősült a legfontosabb és legösszetettebb adózási kérdésnek a nemzetközi nagyvállalatok számára, 2016 és 2018 után – derül ki a 2020-as globális adóügyi felmérésből, melynek célja, hogy rávilágítson a multinacionális vállalatok által legösszetettebnek tartott adózási területekre és azokra az adókockázatokra, amelyeket nemzetközi üzleti tevékenységük során figyelembe kell venni. A BDO Magyarország ügyvezetője összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat, melyre a vállalatoknak ügyelnie kell a transzferárazás kérdéskörében.
A különböző online szerencsejátékok, nyereményjátékok révén elért bevételek helyes adózásának kialakítása komoly odafigyelést igényel, hiszen az adótörvényeken kívül tekintettel kell lenni az adott játékra vonatkozó ágazati jogszabályokra, vagy akár a nemzetközi egyezményekre is.
A megemelkedett albérletárak miatt gyakran előfordul, hogy a leendő bérlő – a bérbeadó beleegyezésével – a lerobbant, de bérbe venni kívánt lakást felújítja a maga ízlése szerint, amennyiben hosszabb távon szeretné azt bérelni. Felmerül a kérdés, hogy a felújításra fordított összeget hogyan lehet betudni az albérleti díj összegébe, s ha a felújítási költség meghaladja az éves bérleti díjat, akkor a többletösszeg után mikor kell adóznia a bérbeadónak?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték