Tisztelt Adózóna! Számvitel szempontjából az alábbi kérdésünk lenne: helyes-e, ha az összes adónemet, amely a bérrel kapcsolatos, egy fökönyvi számon összevontan a 463. számlán (nincs alábontva) tartjuk nyilván, a NAV az adóellenőrzéskor kifogásolhatja-e? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünknél – aki alig beszél magyarul – tegnap nyugtaadási, árubeszerzési, szigorú számadású nyomtatványok ellenőrzését végezték. A jegyzőkönyv, melyet átadtak neki, számomra, magyar nyelvű ember számára is olvashatatlan. Ennek oka egyrészt az, hogy az indigó nem ütötte át rendesen a papírt, a másik oldalakon pedig erősebben látszódik, de az ellenőr írása kisilabizálhatatlan. Nem akarjuk elfogadni ezt a jegyzőkönyvet, mert nem ismertük meg a megállapításokat. Nem tudjuk megállapítani, hogy ügyfelem nyilatkozata szerepel-e a jegyzőkönyvben. Lehetséges egy ilyen jegyzőkönyv érvénytelenítése?
Kötelezheti-e a magyar adóhatóság egy külföldi illetőségű cég magyarországi illetőségű magánszemély tulajdonosát arra, hogy mutassa be a külföldi cég könyvelését? – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Kérem, foglalják össze, hogy a cég székhelyén milyen iratoknak, dokumentumoknak kell meglenni, amelyeket a NAV, vagy egyéb hatóságok helyszíni ellenőrzések alkalmával kérhetnek. A kft., amelyre vonatkozik a kérdés, egy kereskedelmi üzletet működtet a székhelyén, és online pénztárgéppel is rendelkezik. Alkalmazottak is dolgoznak a cégnél. Az iratőrzés helye is a cég székhelye. Kérem, térjenek ki a munkaügyi, törzsadattal kapcsolatos, és egyéb adóügyi iratokra is. Előre is köszönöm válaszukat!
Otthon dolgozó cukrászokat ellenőriztek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tolna megyei revizorai. Többükről kiderült, hogy adószám nélkül végezték a tevékenységüket. A hivatal munkatársai 160 ezer forint mulasztási bírságot szabtak ki – számolt be a Teol.hu.
Átfogó ellenőrzésbe kezd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a budapesti vendéglátósok körében, megelégelve azok kirívóan alacsony adózási fegyelmét. A más régiók revizorait is mozgósító napi 24 órás fellépés célja, hogy véget vessen a vásárlókat megtévesztő visszaéléseknek és rákényszerítse a vendéglátóhelyeket, hogy a bevételeikről szabályos bizonylatot adjanak. A mulasztók szigorú büntetésre számíthatnak.
Egyik cégünknél revíziókor kiderült, hogy korábban számolt el költséget, mint ahogy azt a törvény lehetővé teszi. Amelyik időszakra vonatkozik, azt is ellenőrzik, de nem hajlandók figyelembe venni. Mi a teendőnk, miután mi a bevalláskor felhívtuk a figyelmét a szabálytalanságra az adózónak?
Elfelejtette kifényesíteni a kristálygömbjét a jósnő, és nem látta az adóellenőr-veszélyt, és egy álbuli 13 zenésze is belefutott a revizorok csapdájába.
Súlyos jogbizonytalanságot eredményezhet az az adóhatósági jogértelmezés, amely alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bármikor visszakövetelheti a megajándékozott magánszemélytől az ajándékot, ha az ajándékozónál adóhiányt tár fel, akkor is, ha az ellenőrzés megindítása előtt történt az ajándékozás. A cikkünkben bemutatott ügyben ez történt. Érdekes azt az esetet is elemezni, amikor egyéni vállalkozóval szemben indított ellenőrzés közben a vállalkozó elhunyt, majd a NAV az örökösökkel szemben folytatta tovább a vizsgálatot.
Vállalkozásunk egy osztrák céget bízott meg azzal, hogy Kínából egy termelő gépet importáljon Magyarországra. Az osztrák partner ajánlatában szerepelt a termelőgép behozatala DAP paritással, valamint a gép installációja, és használatának betanítása külön összeggel meghatározva. A vámköltségeket (kezelés, áfa) megfizettük a termelőgép után. Az ügylet utólagos ellenőrzése során a NAV megállapította, hogy az installáció, betanítás után is meg kellett volna fizetnünk a terheket, adóhiányt, bírságot állapított meg. Jogos-e a megállapítás, ha az osztrák partner nyilatkozatát csatoltuk, hogy a szolgáltatásokat ők nyújtották? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ezt olvastam egy tájékoztatásban. „Az adóhatóság elektronikusan indíthat adóellenőrzéseket július elsejétől. Július elsejétől ugyanis a megbízólevél és az értesítés külön érkezik majd, az előbbit meg lehet küldeni elektronikusan, míg az utóbbi esetében erre nincs mód.” Kérem tájékoztatásukat, hogy ha a könyvelőiroda a T180-as lapon B. 2. pontot valamint, 01-A lapon a 9., illetve a 10. pontot jelölte meg, az új szabály szerint jogosult lesz-e az ellenőrzésre felszólitó/megbizólevél átvételére, elektronikusan ezúton fogják-e a megbízó cég ellenőrzéséről tájékoztatni az ügyvezetést? Ha ez nem elegendő, mit kell benyújtania a könyvelőirodának ehhez? Melyik esetben a könyvelő, és melyik esetben az ügyvezető lesz felelős a megbízás átvételéért? Köszönöm válaszukat.
Nem elég egy papírlapon kifüggeszteni a vállalkozás nevét a cégbírósághoz székhelyként megjelölt címen, az adózónak rendelkezésre is kell állnia arra az esetre, ha az adóhatóság meg kívánja vizsgálni a székhely valódiságát – derül ki a Kúria nemrégiben hozott ítéletéből.
A magyar adóhatóság sokszor a jóhiszemű, akár hibátlan adóbevallást benyújtó adózók ügyleteit is megkérdőjelezi, miközben vitathatatlan, hogy az áfa a visszaélések melegágya – ecsetelték a szakértők a Magyar Adótanácsadó és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének az „EU bírósági esetek hatása a magyar áfa rendszerre” című konferenciáján.
Manapság már nem elég az adóellenőrzés kivédéséhez, ha a vállalkozás mindig időben bead minden bevallást, s befizeti az adóját, ahhoz, hogy ki lehessen védeni az adóhatóság összetett kockázatelemző kiválasztási rendszerét, számos egyéb elvárásnak is meg kell felelni. Nem elég a könyvelőkre bízni az elszámolásokat, a cégvezetőknek is tisztában kell lenniük azzal, hol vannak a kényes pontok a bevallásban.
Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelemnél iratbetekintést végzett a NAV, egyéb adónem ellenőrzés kapcsán. A szigorú számadású nyomtatvány nyilvántartót, számlatömböket ellenőrizték, és kimásoltak pár darab kimenő számlát. Majd érkezett egy jegyzőkönyv, hogy a vállalkozás a szigorú számadású nyilvántartásai között nem szereplő számlatömbből állított ki számlát, melyen az adatai, mint eladó/értékesítő szerepelnek. Ezt a számlát nem az ügyfelem vásárolta, nem általa lett kiállítva a számla. A nyomtatványboltos nem tudott információval szolgálni arról, hogy ki vásárolta a számlatömböt, mert akkor még nem volt kötelező feltüntetni a vevő adóazonosító jelét. Kérdésem az lenne, hogy a NAV által küldött jegyzőkönyvet ilyen esetben, hogyan kifogásoljuk meg, hiszen nem az ügyfelem által vásárolt és kiállított számláról van szó, és ennek adóhiányát és késedelmi pótlékát a jegyzőkönyvben kilátásba helyezték. Kérem írják meg, ha van erre joggyakorlat, mit tegyünk. Köszönettel: Szabó Anita
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték