Ugyanabban az épületben, ugyanaz a vállalkozás két boltot üzemeltet. Hogyan kell tárolni a pénztárgépnaplót, és milyen szabályokat kell betartani a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásával kapcsolatban? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla, adószakértő, könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Egy kis körülírás az érthetőség kedvéért. Egy ABC áruházban, az épületben egy bejáraton lehet megközelíteni a boltot és egy kis bisztrót. Az előtérben előre irányban van a bolt eladótere, illetve tőle jobbra a bisztró eladótere. Mindkettőt ugyanazon egy (az adószám is az) vállalkozás üzemelteti. Ez egy telephely, a cím is ugyanaz. A boltnak és a bisztrónak ugyanaz az irodája. A napokban a NAV helyszíni ellenőrzése során az ellenőr szóvá tette: 1. A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását miért nem külön-külön vezeti a bolt és a bisztró? 2. A pénztárgépnaplók szigorú számadásba vétele még tavaly, illetve a pénztárgépek cseréjekor megtörtént. Az ellenőr azt kifogásolta, hogy a pénztárgépek miért nincsenek szigorú számadású nyilvántartásba véve. Jogos-e az ellenőr két fenti észrevétele? Hiba-e, azaz bírságolhat-e a NAV, amennyiben a pénztárgépnaplót nem a pénztárgép alatt, mellett, stb., hanem az üzlet irodájában tárolják? Válaszukat köszönöm
Tisztelt Adózóna! Számvitel szempontjából az alábbi kérdésünk lenne: helyes-e, ha az összes adónemet, amely a bérrel kapcsolatos, egy fökönyvi számon összevontan a 463. számlán (nincs alábontva) tartjuk nyilván, a NAV az adóellenőrzéskor kifogásolhatja-e? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünknél – aki alig beszél magyarul – tegnap nyugtaadási, árubeszerzési, szigorú számadású nyomtatványok ellenőrzését végezték. A jegyzőkönyv, melyet átadtak neki, számomra, magyar nyelvű ember számára is olvashatatlan. Ennek oka egyrészt az, hogy az indigó nem ütötte át rendesen a papírt, a másik oldalakon pedig erősebben látszódik, de az ellenőr írása kisilabizálhatatlan. Nem akarjuk elfogadni ezt a jegyzőkönyvet, mert nem ismertük meg a megállapításokat. Nem tudjuk megállapítani, hogy ügyfelem nyilatkozata szerepel-e a jegyzőkönyvben. Lehetséges egy ilyen jegyzőkönyv érvénytelenítése?
Kötelezheti-e a magyar adóhatóság egy külföldi illetőségű cég magyarországi illetőségű magánszemély tulajdonosát arra, hogy mutassa be a külföldi cég könyvelését? – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Kérem, foglalják össze, hogy a cég székhelyén milyen iratoknak, dokumentumoknak kell meglenni, amelyeket a NAV, vagy egyéb hatóságok helyszíni ellenőrzések alkalmával kérhetnek. A kft., amelyre vonatkozik a kérdés, egy kereskedelmi üzletet működtet a székhelyén, és online pénztárgéppel is rendelkezik. Alkalmazottak is dolgoznak a cégnél. Az iratőrzés helye is a cég székhelye. Kérem, térjenek ki a munkaügyi, törzsadattal kapcsolatos, és egyéb adóügyi iratokra is. Előre is köszönöm válaszukat!
Otthon dolgozó cukrászokat ellenőriztek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tolna megyei revizorai. Többükről kiderült, hogy adószám nélkül végezték a tevékenységüket. A hivatal munkatársai 160 ezer forint mulasztási bírságot szabtak ki – számolt be a Teol.hu.
Átfogó ellenőrzésbe kezd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a budapesti vendéglátósok körében, megelégelve azok kirívóan alacsony adózási fegyelmét. A más régiók revizorait is mozgósító napi 24 órás fellépés célja, hogy véget vessen a vásárlókat megtévesztő visszaéléseknek és rákényszerítse a vendéglátóhelyeket, hogy a bevételeikről szabályos bizonylatot adjanak. A mulasztók szigorú büntetésre számíthatnak.
Egyik cégünknél revíziókor kiderült, hogy korábban számolt el költséget, mint ahogy azt a törvény lehetővé teszi. Amelyik időszakra vonatkozik, azt is ellenőrzik, de nem hajlandók figyelembe venni. Mi a teendőnk, miután mi a bevalláskor felhívtuk a figyelmét a szabálytalanságra az adózónak?
Elfelejtette kifényesíteni a kristálygömbjét a jósnő, és nem látta az adóellenőr-veszélyt, és egy álbuli 13 zenésze is belefutott a revizorok csapdájába.
Súlyos jogbizonytalanságot eredményezhet az az adóhatósági jogértelmezés, amely alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bármikor visszakövetelheti a megajándékozott magánszemélytől az ajándékot, ha az ajándékozónál adóhiányt tár fel, akkor is, ha az ellenőrzés megindítása előtt történt az ajándékozás. A cikkünkben bemutatott ügyben ez történt. Érdekes azt az esetet is elemezni, amikor egyéni vállalkozóval szemben indított ellenőrzés közben a vállalkozó elhunyt, majd a NAV az örökösökkel szemben folytatta tovább a vizsgálatot.
Vállalkozásunk egy osztrák céget bízott meg azzal, hogy Kínából egy termelő gépet importáljon Magyarországra. Az osztrák partner ajánlatában szerepelt a termelőgép behozatala DAP paritással, valamint a gép installációja, és használatának betanítása külön összeggel meghatározva. A vámköltségeket (kezelés, áfa) megfizettük a termelőgép után. Az ügylet utólagos ellenőrzése során a NAV megállapította, hogy az installáció, betanítás után is meg kellett volna fizetnünk a terheket, adóhiányt, bírságot állapított meg. Jogos-e a megállapítás, ha az osztrák partner nyilatkozatát csatoltuk, hogy a szolgáltatásokat ők nyújtották? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ezt olvastam egy tájékoztatásban. „Az adóhatóság elektronikusan indíthat adóellenőrzéseket július elsejétől. Július elsejétől ugyanis a megbízólevél és az értesítés külön érkezik majd, az előbbit meg lehet küldeni elektronikusan, míg az utóbbi esetében erre nincs mód.” Kérem tájékoztatásukat, hogy ha a könyvelőiroda a T180-as lapon B. 2. pontot valamint, 01-A lapon a 9., illetve a 10. pontot jelölte meg, az új szabály szerint jogosult lesz-e az ellenőrzésre felszólitó/megbizólevél átvételére, elektronikusan ezúton fogják-e a megbízó cég ellenőrzéséről tájékoztatni az ügyvezetést? Ha ez nem elegendő, mit kell benyújtania a könyvelőirodának ehhez? Melyik esetben a könyvelő, és melyik esetben az ügyvezető lesz felelős a megbízás átvételéért? Köszönöm válaszukat.
Nem elég egy papírlapon kifüggeszteni a vállalkozás nevét a cégbírósághoz székhelyként megjelölt címen, az adózónak rendelkezésre is kell állnia arra az esetre, ha az adóhatóság meg kívánja vizsgálni a székhely valódiságát – derül ki a Kúria nemrégiben hozott ítéletéből.
A magyar adóhatóság sokszor a jóhiszemű, akár hibátlan adóbevallást benyújtó adózók ügyleteit is megkérdőjelezi, miközben vitathatatlan, hogy az áfa a visszaélések melegágya – ecsetelték a szakértők a Magyar Adótanácsadó és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének az „EU bírósági esetek hatása a magyar áfa rendszerre” című konferenciáján.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték