hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ezt is tudni kell az áfalevonásról: könnyen elcsúszhat a vétlen fél is

  • adozona.hu

Élhet-e egy vállalkozás az áfalevonási jogával olyan számla esetén, amely olyan tevékenységről szól, amiről a kibocsátó nem állíthatott volna ki számlát, mivel az nem szerepel a tevékenységei között? – tudakolta olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Kft. vezérigazgatója válaszolt.

Mi a tapasztalat, és az adóhivatal hogyan minősíti azon gazdasági eseményeket, amikor egy gazdasági társaság olyan számlát fogad be, amelyre a számla kiállítója a tevékenységi köre alapján nem „jogosult”? Például meghatározott termék értékesítése egy kereskedelemmel nem foglalkozó cégnél, vagy ingatlan-bérbeadás egy kereskedő cégnél. Mely időponttól nem szükséges a tevékenységi kör miatt a társasági szerződés módosítása? – kérdezte olvasónk.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 5. § (1) bekezdése, illetve a 6. § (1) bekezdése nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezéseket, amelyek értelmében ne minősülne adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységnek az olyan bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység, amely nem szerepel az adott társaság tevékenységi körében. Ennek megfelelően a tevékenységi körtől eltérő gazdasági tevékenység folytatása is adófizetési kötelezettséget keletkeztet.

Az áfatörvény olyan korlátozást sem tartalmaz (éppen az adóalanyiság fenti értelmezése okán), amely kizárná az adólevonási jog gyakorlását az olyan számlakibocsátótól származó számlában áthárított adó esetén, mely adózó a számla szerinti gazdasági eseménnyel kapcsolatos tevékenységét nem jelentette be az adóhatósághoz. Arra ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet, hogy az adóhatóság megtagadhatja a levonási jog gyakorlását abban az esetben, ha a számlabefogadó úgy válik adóelkerülés részesévé, hogy erről tudott, vagy kellő gondosság tanúsítása mellett tudhatott volna.

A bizonylatolt gazdasági események és a számlakibocsátó által bejelentett tevékenységi körök szinkronja ellenőrzésének elmulasztása pedig adott esetben lehet az egyik olyan körülmény, amelyet az adóhatóság az említett gondossági kötelem megsértésének bizonyítékaként értékelhet. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy önmagában a tevékenységi kör bejelentésének elmulasztásának nem elegendő tény a számlabefogadó oldalán az adólevonási jog elvitatásához.

A cégjogi szabályok szerint a létesítő okiratban csak a főtevékenység feltüntetése kötelező, ezen felül a gazdasági társaság a létesítő okiratában és a cégjegyzékben választása szerint szerepeltethet tevékenységi köröket.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art) 16. § (3) bekezdés d) pontja foglalkozik a tevékenységi körök bejelentésével, amely jogszabályi rendelkezés értelmében az adózónak az állami adóhatóság felé be kell jelentenie tevékenységének felsorolását, cégek esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket (a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúrája szerint), egyéni vállalkozók esetén a fő- és egyéb tevékenységi köröket (a mindenkor hatályos ÖVTJ szerinti kódoknak megfelelően).

A cégjegyzékben nem szereplő tevékenységet végző adózóval szemben az adóhatóság az Art 172. § a) pontja alapján mulasztási bírságot állapíthat meg arra való hivatkozással, hogy az adózó a bejelentési kötelezettségét hibásan, nem valós adattartalommal vagy hiányosan teljesítette. A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az említett jogszabálysértés elkövetése esetén.

Összefoglalva az előzőeket kijelenthető, hogy az adókötelezettséget nem befolyásolja az a körülmény, hogy valamely magatartás a törvény rendelkezésébe ütközik. Így anyagi jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az adózóknak a be nem jelentett tevékenységi körben végzett és számla-kiállítással kísért adóköteles tevékenységük alapján is fennáll az adófizetési kötelezettségük azzal, hogy a bejelentési kötelezettség megsértése miatt az adózó az Art. rendelkezései szerint mulasztási bírsággal sújtható.

Jelentkezzen most a HVG-KYOCERA Adóváltozások 2015. konferenciára!
Törvényismertetés, gyakorlati kérdések, szakértői válaszok 2014. december 10-én.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Zöldszüret támogatása II.

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Családi gazdaság

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Műemléképület felújítása fordított vagy egyenes áfa?

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2019 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X