hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Megdöbbentő módosítás az Art.-ben! Szembemegy a kormány az EU-val

  • Kneitner Lea okleveles és igazságügyi adószakértő
4

Számos problémát vet fel a gyakorlatban az adózás rendjéről szóló törvény egyik passzusának módosítása, amely arról szól, hogy az adóvizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt nem minősítheti az adóhatóság adózónként eltérően. A módosítás ráadásul ellentétes az Európai Bíróság több ügyben hozott döntéseivel.

A múlt héten az Országgyűlés által elfogadott 2015. évi adótörvény-módosítási csomag részeként változik az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) egyik fontos alapelve. A jelenleg még hatályos szabályok jogszabályban az Art. 1. paragrafusának (3) bekezdése azt mondja ki, hogy az adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül, a törvényeknek megfelelően köteles eljárni és intézkedni. Ez a bekezdés január 1-jétől kiegészül egy új, (3a) bekezdéssel, amely szerint

„az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során ”.

A
 törvényváltozás indoklása szerint az adóhatóság a jogviszony alanyainak ellenőrzésekor nem minősítheti eltérően ugyanazt a vizsgálattal érintett, és már minősített jogviszonyt. Azonban, ha a korábban lefolytatott eljárás nem tartalmazott az adott jogviszonyra vonatkozóan minősítést, megállapítást, akkor nincs olyan minősítés, amely az adóhatóságot a későbbi eljárásban kötelezné.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, miért minősíthető aggályosnak a törvénybe iktatott kötelezettség, amely szembemegy az Európai Bíróság ítéleteivel.
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (4)
adózóna.hu

Kedves Olvasóink!

A forrásmegjelölést pótoltuk.

Üdvözlettel: az Adózóna csapata

Ruszin Zsolt

Egyetértek a cikk írójával. A helyzet igencsak komoly.

Az adóhatóság előszeretettel alkalmazta a megszüntetéséig a "más adózónál tett" megállapítás intézményét. Azt szerették a legjobban, ha egy felszámolóbiztos nem észrevételezte, nem fellebbezte meg a megállapításaikat. Ezt pedig szépen "rávetítették" a másik adózóra. Például a felszámolt cégnél megállapították, hogy nem jöhetett létre teljesítés, majd a törvényesen működő vállalkozásnál ezt a tényt immár adóhiányra okot adó eseményként kezelték. Ebbe az eljárásba pedig már nem is lehetett bevonni a felszámolt céget, hiszen addigra az megszűnt. Úgyhogy a Ket. idevágó szakasza sem érvényesülhetett (ha egyáltalán engedték volna azt alkalmazni).

Elég megnézni a Kúria témában hozott és az Art. 130§-át kiüresítő eseti döntését elolvasni, itt: http://www.adoertesito.hu/opencontent.php?id=7347. EUB ítéletet, ami konkrétan a korábbi Art. 130.§ ellen szólna, viszont nem találtam.

Vadász Iván

Ha az adóhatóság az egyik adóalany esetében hoz egy olyan döntést, amelyet később egy másik adóalanyra is alkalmazni kell, akkor azt a másik adóalanyt, mint ügyfelet be kellene vonni az eljárásba. A Ket 15. § (1) bek. kimondja:
„Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.”
Például: ha a vevő adóellenőrzése során vitatják az eladó számláját, akkor az eladót ügyfélként be kell vonni az eljárásba.

hfm

Tisztelt Kneitner Lea Szakértő Asszony! Elolvastam a cikkét, amelynek megállapításaival egyetértek. Egyetlen egy tekintetben azonban hiányérzetem maradt a cikkel kapcsolatban, mert az egyébként teljesen adekvát indokai és idézetei mellett elmulasztotta megjelölni a pontos forrásokat. Az adózóna egyik legfontosabb rendeltetése - legalábbis remélem -, hogy segítsek az adózókat és az őket képviselőket megfelelő szakmai tanácsokkal ellátni, és Ön is pontosan tudja, hogy bármilyen ügyben csak pontos forrásmegjelölés mellett lehet eredményesen hivatkozni bármilyen szakmai megállapításra, így az Európai Bíróság ítéleteire is. Nagyrészt ismerem az e tárgyban megszületett ítéleteket (ahogyan sokan mások is), de a pontos forrásmegjelölés mellett tudjuk igazán értékelni az Ön szakcikkét. Kérem, hogy egy kiegészítő írásban legyen még ebben is segítségünkre! Fáradozását sokak nevében előre is köszönöm!
Tisztelettel: dr. Hankó Faragó Miklós ügyvéd

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Járulékkedvezmény

Széles Imre

tb-szakértő

Vendéglátó egység – járulék

Széles Imre

tb-szakértő

Őstermelőség melletti kft. tagi jogviszony

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close