Zűrzavart okozhat a számlán feleslegesen feltüntetett adat

Megosztás Tetszik

Okozhat-e nehézséget egy adóellenőrzés során, ha az elszámolt számlán feltüntetett adatok között az is szerepel, hogy a hány példányban készült a bizonylat? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és könyvviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.

"Egy társasház (1-es adószám) által kiadott bérleti díjra vonatkozó számlán ez szerepel: "Számlánk a PM.24/1995.(XI.22.), valamint a PM.34/1999. (XII.26) számú rendeletnek megfelelően 2 példányban nyomtatva készült". Kérdésem az, hogy a befogadónál egy esetleges ellenőrzés kiveheti-e a számlát a költségek közül? Ha igen, pontosan miért?" – kérdezte olvasónk.

A számlázó programokra vonatkozó előírásokat a hatályossága alatt többször módosított 24/1995. (XI.22.) PM rendelet tartalmazta. Ennek I/F §-ának (1) bekezdése tartalmazta a példányokra vonatkozó előírásokat.

Eszerint 2010. szeptember 27-ét követően a számlán nem kötelező feltüntetni sem azt, hogy a számla összesen hány példányban készült, sem a példány sorszámozást (azaz az „eredeti” és a „másolati” példány közti megkülönböztetést).

A 2014. július 1-jével hatályba lépő 23/2014. (VI.30.) NGM rendelet a fenti PM rendelet egészét hatályon kívül helyezte.

Ennek alapján továbbra sem kötelező a szóban forgó információkat feltüntetni a számlán, de – természetesen – nem is tilos. Amennyiben tehát az adott számlán a kibocsátó megjeleníti a példányszámokra, az eredeti vagy másolati példányra vonatkozó adatot, úgy csak az eredeti (azaz az 1. példányként megjelölt) bizonylatot számolhatja el könyveiben a befogadó, és – amennyiben a számla tartalmazott a vevőre, megrendelőre áthárított áfát – csak ennek birtokában vonhatja le a forgalmi adót.

Egy esetleges adóellenőrzés során tehát a fentiek miatt emelhetnek kifogást az adóellenőrök – feltéve, hogy egyébként a számla az áfatörvény szerinti tartalmi követelményeknek eleget tesz –, illetve akkor, ha a bérleti díjat nem tekintik a kft. adóköteles tevékenységével összefüggő kiadásnak.

A társasház tulajdonosainak közös tulajdonát képező ingatlan bérbeadásából származó jövedelem az szja-törvény hatálya alá tartozik akkor is, ha a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek.

Amennyiben e bevétel kifizetőtől származik – mint jelen esetben –, akkor a társasháznak fizetett adóköteles összegből a 16 százalék adót a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie, valamint arról a társasház részére igazolást kell kiállítania (szja-törvény 76. § (6) bekezdése). Ez azt jelenti, hogy a bérlő kft. kifizetőként jár el a társasháznak fizetett bérleti díjjal kapcsolatban, az adóelőleget megállapítja és a kifizetésből levonja.

A kérdésben vázoltak szerint kiállított számla egyrészt ezért sem tartalmazhatja a levont személyi jövedelemadóra vonatkozó információkat, másrészt számviteli szempontból a bruttó elszámolás elve érvényesül (Szt. 15. § (9) bekezdése). Azaz a követelések és a kötelezettségek – a számviteli törvényben szabályozott kivételekkel – nem számolhatók el, nem „nettósíthatók” egymással szemben.