Hét kérdés, hét válasz a helyi iparűzési adóról I.

Megosztás Tetszik

Ahogy közeledik a helyi iparűzési adó bevallásának (és befizetésének) határideje, úgy szaporodik az Adózóna oldalán a hipával kapcsolatos kérdések száma is. Szipszer Tamás Adószakértő válaszaiból válogattunk kétszer hét darab kérdést és arra adott választ.

1. Kérdés

Ha egy cég székhelye Budapesten található, de a dolgozók távmunkában végzik a munkájukat az év minden egyes munkanapján az ország különböző területeiről, akkor keletkezik-e a cégnek iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége a munkavállalók lakhelye/tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzatnál? Ha igen, úgy a megosztás alapja a munkabér, és a cég által biztosított tárgyi eszközökhöz köthetők? Mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló többször is költözik év közben, és egyik lakhelyén sem tartózkodik 180 napnál többet?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Fontos, hogy telephelyről csakis akkor beszélhetünk, ha a vállalkozás ingatlanán keresztül valósul meg a tevékenység. Ha ezen ingatlanokat nem a vállalkozás tulajdonolja, nem is bérli vagy nem is használja ingyenesen, és a munkavállalók számára nincs kijelölve a munkavégzés konkrét helye sem, akkor ezek az ingatlanok nem minősülnek telephelynek.

Ha tehát a munkavállaló tartózkodási helye érdektelen a munkáltató számára és az ingatlanok alapvetően a munkavállalók használatában állnak és a munkáltatónak semmilyen ráhatása nincs arra, hogy azok honnan végzik a tevékenységüket, akkor ezen ingatlanok nem minősülnek a vállalkozás telephelyének.

2. Kérdés

Építőipari vállalkozás 2025-ben elkezdett magánházat építeni, amelyet 2026-ban fog befejezni, és azt követően értékesíteni (nem előre értékesíti). A felmerült anyagköltséget és szolgáltatásokat az 58-as főkönyvi számon keresztül készletre veszi. Ez esetben a 2025. évi helyiiparűzésiadó-bevallásban az anyagköltség elszámolható-e (csökkenthető-e az adóalap)? Ha 2025-ben nem vehető figyelembe, úgy a 2026-os évben, amikor értékesíti az ingatlant és készletről visszavezeti az 58-asba az anyagköltséget, úgy csökkentheti vele az adóalapját?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Igen, el tudja számolni. Ugyanis csak az az anyagköltség nem vehető figyelembe, amely saját előállítású tárgyi eszköz érdekében került elszámolásra.

3. Kérdés

Egy őstermelőnek szülővárosában van a földje, és ide is jelentkezett be iparűzési adóra. Közben férjhez ment, és Budapestre költözött, itt lett az állandó lakcíme. A földjei továbbra is ott maradtak, így az ezzel kapcsolatos őstermelői tevékenységének nincs köze az állandó lakcíméhez. A kérdés az, hogy az iparűzési adót meg kell-e osztani a tényleges tevékenység helye és az állandó lakcíme között.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Igen meg kell osztani, mégpedig azért, mert az állandó lakhely az egyben székhelynek is minősül. Ha tehát az állandó lakóhely más településen van, mint a telephely, akkor az adót meg kell osztania.

4. Kérdés

Az egyéni vállalkozó az önkormányzattól azt a tájékoztatást kapta, hogy az iparűzési adó folyószámláján lévő többletbefizetését nem utalják vissza, mivel a vállalkozás jelenleg szünetel, az önkormányzat szerint csak akkor utalhatják vissza, ha a vállalkozást megszünteti. Ez valóban így van, van erre jogszabály, amely tiltja az összeg kiutalását a szünetelés időszaka alatt?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az adózás rendjéről szóló 2017 évi CL. törvény (Art.) 15. § (2) bekezdése értelmében a szünetelés időszaka alatt az egyéni vállalkozó sem adóvisszatérítést, sem adó-visszaigénylést nem kezdeményezhet a szünetelés időszakához kapcsolódóan, illetve szünetelés alatt a túlfizetés visszatérítését sem kezdeményezheti. Tehát helyes és megalapozott az önkormányzat intézkedése a túlfizetés kiutalásának megtagadása tekintetében.

5. Kérdés

Katás taxis (személyszállítás) egyéni vállalkozás székhelye nem Budapest, hanem egy másik város, azonban fuvarfeladatai a fővárosban vannak. Iparűzési adót fizet a székhelye szerinti településen (ezt értem), azonban meg kell-e osztani a fővárossal (telephelye nincs Budapesten), mivel ott végzi a fuvarozást?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A taxisokra nem vonatkozik külön telephely szabály. Budapesten akkor jön létre telephelye a taxisnak, ha van olyan állandó létesítmény (ingatlan), amelyből kiindulva a vállalkozási tevékenységét végzi. Ez lehet saját tulajdonú vagy bérelt, ingyenesen használt ingatlan is.

A fentiek szerint tehát ha a taxis vállalkozónak nincs olyan állandó helye, akár egy parkoló, ahonnan kiindulva végi a tevékenységét akkor telephely nem keletkezik Budapesten. Ha azonban van ilyen állandó hely, akkor a telephely létrejön, és be kell jelentkezni Budapestre is.

6. Kérdés

Adott egy magánorvosi rendelőkkel rendelkező kft. A szakorvosok nem munkaviszonyosok ebben a kft.-ben, hanem minden hónapban számlát állítanak ki. Ebben az esetben az iparűzési adóból ezen számlák összege levonható?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Ebben az esetben az vizsgálandó hogy ezen szolgáltatások alvállalkozói vagy közvetített szolgáltatásoknak minősíthetők-e.

Alvállalkozói teljesítéseknek semmiképpen nem minősíthetők, mert ahhoz az szükséges, hogy a vállalkozás mind az alvállalkozóival, mind a megrendelőivel a Ptk. szerinti vállalkozási szerződést kössön írásban. Ez tartalmilag kizárt, mert az orvosi tevékenységet alapvetően nem vállalkozási szerződés keretében nyújtják, vagyis nincs eredménykötelem. A díj akkor is jár ha a beteg nem gyógyul meg.

A közvetített szolgáltatáskénti kezelés szóba jöhet, de annak számos szigorú feltétele van.

Tartalmi feltétel: a szolgáltatást csak közvetíti a vállalkozás. Tehát nem a vállalkozás nyújtja, az nem épül be egy komplexebb szolgáltatásba. A vállalkozás más javára veszi igénybe ezen szolgáltatásokat, és változatlan formában nyújtja azokat tovább

Forma feltételek: a megrendelőkkel kötött írásos szerződében szerepelnie kell annak, hogy a szolgáltatásnyújtás során más adóalanyok szolgáltatásait közvetítheti. Ezen szolgáltatásokat konkrétan meg kell nevezni.

Emellett szintén formai feltétel: a számlán a közvetítés tényét rögzíteni kell. Az irányadó joggyakorlat szerint ebben az esetben a számlán külön soron és értékben kell feltüntetni a közvetített szolgáltatás értékét.

Összességében azt tudom mondani, hogy amennyiben a kérdéses vállalkozás teljes egészében csupán továbbnyújtja ezen szolgáltatásokat akkor a fenti feltételek betartásával közvetített szolgáltatásként levonható az iparűzési adóból a szakorvosok számlája.

Viszont, ha a szakorvosi rendeléshez szükséges eszközöket, műszereket a vállalkozás biztosítja, akkor a közvetített szolgáltatáskénti kezelés nem valósul meg álláspontom szerint, hiszen ebben az esetben a szakorvosi szolgáltatás tulajdonképpen nem tekinthető önálló szolgáltatási elemnek, és az beépül a vállalkozó által nyújtott szolgáltatásba.

7. Kérdés

Egy egyéni vállalkozó 2025. szeptember 1-jétől székhelyet változtatott, melyet be is jelentett az illetékes önkormányzat felé. Így a telephelye és székhelye más településen van. Eddig az egyszerűsített adóalap meghatározását alkalmazta, és 2026. évben is azt választja. Kérdéseim: A székhelyváltozás miatt 2025. adóévre kell-e iparűzésiadó-bevallást benyújtania? Jelölni kell, hogy több önkormányzatnál van székhelye, telephelye? A telephely illetékes önkormányzatánál eddig is az egyszerűsített adóalap meghatározását alkalmazta, ebben az esetben is kell benyújtani arra vonatkozóan bevallást?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Mindenekelőtt a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/A § (4) bekezdés b) pontja értelmében, ha a vállalkozó év közben kezdi meg a tevékenységét egy adott településen, akkor a sávos-tételes adóalap választást ezen a településen a változásbejelentő nyomtatványon külön is be kell jelentenie. Igaz, a törvény erre nem ad határidőt, de a választást azt be kell tehát jelenteni.

A telephely szerinti önkormányzathoz elvileg nem kellene bevallást beadnia, ha a bevételi sáv nem változik, s emiatt az adófizetési kötelezettsége sem módosul a befizetett előleghez képest.

A székhely szerinti önkormányzathoz a bevallás benyújtását indokoltnak tartom. Ugyanis a bevallás csak akkor mellőzhető, ha a végleges adó nem haladja meg a megfizetett adóelőleg összegét. A székhely esetében ez a feltétel nem teljesül, tehát oda a bevallást be kell küldenie.

A törvény nem egyértelmű, hogy ebben az esetben vajon elegendő-e csak a székhelyhez benyújtani a bevallást, vagy a telephelyhez is be kell.

Álláspontom szerint a törvény szellemének az felel meg a legjobban, ha ebben a speciális esetben mégis mindkét önkormányzatot megjelöli, és kitölti mindkét helyre a bevallást.