További témák

Egyösszegű értékcsökkenés hatása az adóalapra

  • adozona.hu

A társasági adóról szóló törvény lehetőséget ad a szabad vállalkozási zónában üzembe helyezett tárgyi eszköz egyösszegű értékcsökkenésének elszámolására. A számviteli törvény szerint is mód van-e erre, továbbá a társaságiadó-alap megállapításánál az egyösszegű értékcsökkenés-elszámolás hogyan viselkedik adóalap-növelő, illetve csökkentő tételként? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása szerint egyösszegben a használatba vételkor a 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke számolható el értékcsökkenési leírásként.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény  pedig az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózók számára  lehetőséget ad a korábban még használatba nem vett (új) , a műszaki gépek, berendezések és – a személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz bekerülési értékének az adóalapnál történő levonására az üzembe helyezés adóévében, ha a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett szabad vállalkozási zóna területén helyezi üzembe. A tárgyi eszköz adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában állami támogatásnak minősül.

Ha olyan tárgyi eszközről van szó, amelynek az értéke meghaladja a 100 ezer forintot, akkor a Szt. szerinti értékcsökkenés több év alatt számolandó el és évente növeli a társasági adóalapot, míg a használatba vétel adóévében az eszköz teljes bekerülési értéke csökkentő tétel (feltéve, hogy az állami támogatásra vonatkozó eu rendeletek alapján is lehetséges az egyösszegű elszámolás). Ez azzal jár, hogy a következő adóévekben az adott eszköz értékcsökkenése címen csak növelő tétellel számolhat az adózó. Például, ha az eszköz bekerülési értéke, amelyet 2019. január 1-jén helyeztek üzembe, 3 000 ezer forint, és az Szt. szerinti értékcsökkenés 20 százalék (maradványérték nulla), és a vállalkozó él a Tao szerinti egyösszegű leírással az adóalapnál, akkor a 2019–2023. adóévi adóalapnál a következő módosító tételek merülnek fel:

Megnevezés

2019

2020

2021

2022

2023

Szt. szerinti écs

600

600

600

600

600

Növelő tétel

600

600

600

600

600

Csökkentő tétel

3 000

0

0

0

0

[Szt. 80. § (2) bekezdés, Tao 1. számú melléklet 14. pont]

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Járulékkedvezmény

Szipszer Tamás

adószakértő

Tőketartalék sorsa üzletrész értékesítésekor

Kocsis Zoltán

közgazdász

Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda

Tao-ról katára – bt.

Szipszer Tamás

adószakértő

2019 március
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X