Alaptörvény-ellenes a végrehajtási törvény egyik rendelkezése Cikk
A 9/2023. AB határozat szerint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 183. § (1) bekezdés második mondata alaptörvény-ellenes.
A 9/2023. AB határozat szerint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 183. § (1) bekezdés második mondata alaptörvény-ellenes.
Kérheti-e a munkáltató a végrehajtási határozatban szereplőktől az elszámolást a befolyt összegekről a végrehajtás időszakára vonatkozóan, és felfüggesztheti-e az átutalásokat, amíg meg nem kapja az elszámolást? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Ha valaki nehéz helyzetbe kerül, és felhalmozódott köztartozását nem tudja megfizetni, végrehajtási eljárásra számíthat. Azonban, ha az adós késlekedés nélkül szán időt és energiát a tájékozódásra saját ügyéről, rendezheti tartozását, sőt esélyt kaphat az átütemezésre is, írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A gyakorlatban – a NAV vizsgálatai alapján – elmondható, hogy a végrehajtás bérszámfejtésben történő kezelése nehéz – most ezt vizsgáljuk meg közelebbről.
Milyen tartozásoknál jöhet szóba a végrehajtás, ki illetékes ennek elindítására, milyen dokumentumok szükségesek hozzá? Milyen esetekben szüneteltethető, illetve függeszthető fel a végrehajtás? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Január 1-jétől módosulnak a végrehajtási eljárásban a jövedelemletiltás szabályai: 28 500 forintról 60 ezer forintra emelkedik a havi jövedelem nem végrehajtható része, 142 500 forintról pedig 200 ezer forintra nő az az összeghatár, ami fölött a munkabér korlátlanul végrehajtható – hívja fel a figyelmet honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Alaptörvény-ellenesnek tartja a végrehajtási törvény egyes szakaszait a Párbeszéd, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért – jelentette be Tordai Bence a párt társelnöke mai sajtótájékoztatóján.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől