Megjelent a nemzetgazdasági miniszter 8/2018. (III. 19.) NGM rendelete az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól a 39/2018. számú Magyar Közlönyben.
Kedves dr. Szeiler Nikolett! Köszönöm válaszát. A kialakult helyzet tényleg összetett, és pont abból adódik a fő probléma, hogy a NAV által megállapított adóhiány és a hozzá kapcsolódó mulasztási bírság és késedelmi pótlék vitte a céget ilyen helyzetbe, aminek a jogosságát vitatja, ezért is fordult bírósághoz. A számviteli törvény szerint csak olyan követeléseket/kötelezettségeket lehet elszámolni a cégnél, melyeket elismer. NAV-határozat esetén nem foglalkoznak a jogosságával, el kell könyvelni a határozat jogerőre emelkedésével egy időben. Bár a per lefolytatásáig felfüggesztették az adóhátralék behajtását, a könyvelésben élő kötelezettségként van előírva és ráfordításként elszámolva. A bírósági eljárás hosszú éveket is igénybe vehet, közben olyan helyzet áll elő, hogy a cégnek lépnie kell. Meglátásom szerint mivel a bíróság – megvizsgálva az ügyeket – új eljárás lefolytatását kezdeményezte, ezzel is kezd beigazolódni, hogy a per végén a már előírt ráfordítások el lesznek törölve. Lehetséges-e olyan megoldás, hogy a cég a NAV ügy miatt lekönyvelt (veszteséget gerjesztett) ráfordításait addig az ideig elhatárolja, amíg a per le nem zárul? Mert akkor ezzel a lépéssel a veszteség nem élő veszteség lenne, nem lenne mínusz az eredménytartalék, át tudna alakulni, és persze a jogfolytonosság miatt a per lezárásakor, ha jogos lenne az időbeli elhatárolás visszahatárolva? Ha ez nem lehetséges út, akkor a cég szinte azt kell mondjam patthelyzetbe kerül, ami szerintem igazságtalan lenne.
Az Országgyűlés új törvényeket hozott az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról. Önálló törvény rögzíti a vámeljárásokra vonatkozó szabályokat, és ugyancsak külön jogszabályt alkotott a parlament az adóhatóság végrehajtási tevékenységéről.
Egy cég 2015. évben 15 millió forint antidömping miatti, utólagosan kivetett vámot fizetett meg, ezen tétel szerepel a 2015. évi beszámolóban is. A cég az utólagos vámkivetés jogtalansága miatt bírósághoz fordult, a bíróság 2017. 06. hóban meghozott ítélete az utólagos vámkivetés vámhatározatait hatályon kívül helyezte, „az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye” megjegyzéssel. A NAV az ítélet végrehajtása érdekében 2017. 08. hónapban visszavonta a 2015. évben kiadott utólagos vámhatározatokat, és a 15 millió forint vám visszautalásáról rendelkezett a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül. A cég a visszautalásról rendelkező határozat ellenére nem kapta vissza a befizetett 15 millió forint antidömpingvámot, mivel a NAV 2017. 09. hónapban a Kúriához fordult, kérte a végrehajtás felfüggesztését is, aminek a Kúria helyt is adott. A Sztv. 29. § (1) bekezdése szerint követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez... kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. Abban kérem segítségüket, hogy a 15 millió forint antidömpingvám az előzőek alapján a bíróság által jogerősen megítélt követelésnek minősül-e, mivel akkor egyéb bevételként 2017. évre könyvelni és adózni kell.
Egyéni vállalkozó 4 éve szünetelteti a vállalkozási tevékenységét. A szünetelés megkezdésének időpontja előtt felhalmozott sok adó- és járuléktartozást. Megpróbálta az adóhivatal több esetben a végrehajtást, de eredménytelenül. 2017-ben elévülés miatt a folyószámlát rendezte az adóhivatal, és eltörölte az tartozások jelentős részét. Azt kérdezem, hogy ebben az esetben a régen költségként elszámolt szakképzési hozzájárulást, szochót (amit ugyancsak töröltek) bevételként el kell számolni a 2017. évi adóbevallásban?
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden benyújtotta a parlamentnek az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot.
A végrehajtások gyorsabbá és hatékonyabbá tételével, ugyanakkor az adósok érdekeinek védelmével is indokolta az adóhatóság által foganatosítandó eljárások körét tartalmazó előterjesztést expozéjában a nemzetgazdasági tárca államtitkára.
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló 6 havi egyenlő részletben visszafizetendő munkabérelőleget kért. Közben érkezett neki köztartozásból eredő végrehajtás. Jól gondoljuk, hogy először az előleget fizeti vissza, és ha ezen felül marad még a nyugdíjminimumon felül összeg, akkor vonhatjuk csak a végrehajtott összeget? Köszönöm!
Számos ponton módosult, illetve kiegészült a kormány által „Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról” szóló T/17782. számú törvényjavaslat (Avt.) a jogszabály tervezetéhez képest.
Egy kft. dolgozójától tartozása miatt letiltottak bizonyos összeget. Bérszámfejtésnél a jogszabályoknak megfelelően levonásra került a havi törlesztés. És itt jön a bökkenő. Az összeget nem tudják utalni, mert nincs fogadó. Próbálkoztak internetes levelezéssel, tértivevényes levéllel megtalálni a végrehajtást elrendelő végrehajtó irodát, sikertelenül. Az kiderült, hogy az eredeti végrehajtó iroda kiadta albérletbe egy másiknak az ügyet, amellyel a kft. kapcsolatban van. A havi letiltások összegét egyelőre egy elkülönített számlán gyűjtjük. Szíveskedjenek tanácsot adni, ilyenkor mi a jogszabályoknak megfelelő további teendőnk? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy az anyukám tulajdonát képező gépjármű – amelynek én vagyok az üzembentartója – házassági külön vagyonnak számítana-e, ha azt az anyukám évek múlva nekem ajándékozná?.Ha a házastársamnak van tartozása, akkor ezt az ingóságot az ajándékozás után lefoglalhatja a NAV? Nekem kell majd ezt bizonyítani utólag? Ha a házastársamnak a bt.-ben köztartozása van, az az én saját bt.-mben lévő (anyukám és én alapítottuk még a házasság előtt) vagyont is érintheti? Előre is köszönöm Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Külön törvénybe kerülnek az adóvégrehajtásra vonatkozó rendelkezések az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) újraszabályozásával. Jelentős szigorítás, hogy míg eddig az első fizetési kedvezmény benyújtásától az elbírálásáig szünetelt a végrehajtási eljárás, addig a tervezett módosítás szerint a jövőben ez csak akkor lenne így, ha a fizetési kedvezménnyel érintett tartozás még nem járt le, vagy maximum 8 napja járt le. Az adó-végrehajtási törvény szerint a munkáltatóknak informálniuk kellene az adóhatóságot az adós havonta letiltható jövedelméről, annak változásáról, a letiltást befolyásoló egyéb körülményeiről. Az ingó foglalások esetén – a korábbi szabállyal ellentétben – a lefoglalt ingóságot nem hagynák az adós őrizetében, azt a foglalást követően haladéktalanul elszállítanák.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jelentős létszámcsökkentés és az adózásban bevezetett könnyítések mellett is eleget tett alapvető feladatának, 2016-ban a gazdasági növekedést meghaladó mértékben, 3,7 százalékkal nőttek a költségvetést megillető adóbevételek, 2017-ben pedig 4,8 százalék az előirányzat. Az eredmények igazolják, hogy a másfél-két éve kezdődött szemléletváltással a hivatal jó úton jár – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára, a NAV vezetője csütörtökön, a Nemzeti Adókonzultáció 2017 adószakmai konferencián.
A NAV minden, az adózók által bevallott, terhére kiszabott, esetlegesen ellenőrzéssel megállapított kötelezettségről és a teljesített befizetésekről adónemenkénti részletezésben egy áttekinthető nyilvántartást, adószámlát vezet. Az adószámla adónemenkénti vagy mindösszesen egyenlege lehet túlfizetéses vagy hátralékos is. A NAV tájékoztatót adott ki a különböző adózási helyzetekben teendő feladatokról.
Gyakori hiba, hogy a vállalkozások az ellenőrzési eljárás alatt nem adnak át lényeges iratokat az adóhatóságnak, és az iratok csatolását a jogorvoslati eljárásban próbálják pótolni. Jövőre az adóhatóság az ilyen késve beadott iratokat visszautasíthatja, és ezzel a vállalkozás végleg eleshet a számára kedvező bizonyítékok felhasználásától.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték