NAV-on belül az utóbbi években nagyobb hangsúlyt helyeztek a végrehajtás hatékonyságának növelésére. Bár a jogszabályi háttér változatlan, a helyszíni végrehajtások számának a növelését tűzte ki célul a NAV. Az elsődleges cél az adótartozások minél előbbi behajtása, az adótartozás összegétől függő eljárások révén – írja blogjában dr. Fekete Zoltán Titusz (RSM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.).
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó 2009-ben megszűnt, és jogerős első fokú hatósági vizsgálat alapján kétmillió forint áfakötelezettséget írtak elő számára. Végrehajtani nem tudják, és kötelezettségként mint magánszemély szerepel a neve mellett a tartozás. Úgy tudom, 5 év az elévülési idő, de még mindig nyilván van tartva az áfakötelezettség. 2009 óta végrehajtást sem kísérelt meg a NAV. Válaszukat köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ügyében érdeklődöm. A könyvelő 2017. 02. hónapban tévesen töltötte ki a 16KATA bevallást (a kérdéshez nincs jelentősége, hogy mi a hiba), így 1 millió 800 ezer forint kötelezettséget írtak elő a vállalkozó folyószámláján. Az ügyfélkapun jött egy fizetési felszólítás 03. 16-án, melyet a vállalkozó nem nyitott meg, majd egy következő értesítés pár nap múlva, e-mailben, hogy az üzenet átvettnek minősül. Ezek után 06. 02-án jött egyszerre 8 NAV-levél – postai úton –, melyekben van 2 autó- és 1 ingatlanfoglalási jegyzőkönyv, egy bérletiltás (pedig nincs is munkaviszonya és egyéb jövedelme a katás egyéni vállalkozás mellett), valamint levelek a végrehajtási költségekről. Ezen levelek átvétele után azonnal megtörtént a bevallás önellenőrzése, és a folyószámlát rendezte a vállalkozás. A kérdésem, hogy nem maradt ki a NAV-hátralékkezelés és NAV-végrehajtás ügymenetből lépés? Tényleg ennyit elég, ha tesz a NAV, hogy elküld egy fizetési felszólítást az ügyfélkapun és postán nem, majd azonnal foglal? (Alanyi mentes vállalkozó lévén nincs bankszámlája.) A gondja az a vállalkozónak, hogy ki kell fizetni 33 ezer forint végrehajtási költséget, pedig nem is tartozott a NAV-nak. Köszönettel.
Cégtörvény, végrehajtási törvény, polgári törvénykönyv – egyebek között ezeken a jogszabályokon módosítana az egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról szóló (T/15362. számú) törvényjavaslat, amelyről várhatóan május végén szavaz az Országgyűlés.
2014-ben "A" társaság árverési eljáráson kívül, de árverés hatálya alatt vásárolt gépkocsikat a végrehajtás alatt álló "B" gazdasági társaságtól, amely a végrehajtást követően a könyveiből kivezette a gépkocsikat (fordított áfás számla került kiállításra). "B" társaságot közben a NAV végrehajtás alá vonta, és lefoglalta az ingóságait, többek között azokat is, melyeket "A" társaság megszerzett, és a könyvelésében is szerepeltetett. "A" társaság pert indított a NAV foglalása ellen, azzal a céllal, hogy a bíróság állapítsa meg a NAV-végrehajtás jogellenességét, mivel az ingóságok tulajdonosa szerintük már nem "B", a NAV által végrehajtás alá vont társaság. A bíróság 2016. januári ítéletében a NAV-nak adott igazat, mivel "B" társaság ingó vagyonát – melyet "A" megszerzett – 2015. január 25-ei keltezésű jegyzőkönyvvel oldotta fel a végrehajtó, a NAV pedig 2015. január 23-án kelt határozatával rendelte el a végrehajtást. Kérdés, hogy a végrehajtás alá vont ingóságokat kinek, hogyan és melyik év beszámolójában kell szerepeltetni, illetve a gépkocsik visszaadását hogyan kell helyesen könyvelni, és milyen bizonylattal kell rendezni a 2016. évben? Jelenleg a 2014. és a 2015. évben "A" társaság tartja nyilván tárgyi eszközei között. Szükséges-e a beszámolók önellenőrzése (a jelentős hibahatárt meghaladja), vagy a 2016. évben kell rendezni. Köszönöm: Mikro
Hiába nyer egy vállalkozás az adóhatósággal szemben indított perben, ha még az ítélethirdetés előtt csődbe megy. Márpedig ez nem egyedi eset, mivel az adóhatóság a jelenlegi jogszabályok szerint a per ideje alatt is végrehajtást vezethet a vállalkozással szemben. Ráadásul a tapasztalatok szerint az adóhatóság még akkor sem feltétlenül retten vissza a végrehajtástól, ha erre nincs is jogi lehetősége – állítja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Tisztelt Tanácsadó! Cégünk ügyvéd útján végrehajtási eljárást kezdeményezett nem fizető partnerével szemben, hogy a nagy összegű követeléshez vagy legalább annak egy részéhez hozzájusson. A peres eljárás során a partner a tartozás kis részét átutalta. Információm szerint az ilyenkor befolyó összegből először a perrel kapcsolatos (ügyvédi költség, eljárási illeték stb.) költségeket kell csökkenteni a könyvekben, és csak a végén csökkentendő a követelésként nyilvántartott vevői tartozás. Hogyan kell ilyenkor eljárni? A befolyt összeget a határozat és felmerült költségeket tartalmazó kimutatás alapján el lehet könyvelni a bankkal szemben ráfordításcsökkentő tételként? Esetleg számlát kell kiállítani a peres eljárás költségeiről a perelt vevőnek (ha igen, mi a számla teljesítési dátuma, és hogyan kell áfa szempontjából kezelni)? Ha egyik sem, akkor mi a megoldás ilyen helyzetben? Válaszukat előre is köszönöm!
Megszavazta az Országgyűlés a bírósági végrehajtási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely szerint a jövőben alapesetben nem lehet a becsérték alatt elárverezni a jelzáloghitellel terhelt ingatlanokat. A bankok megállapodhatnak a tulajdonosokkal abban, hogy mégis alacsonyabb áron értékesítik az ingatlanokat, de ebben az esetben megszűnne a tulajdonos esetlegesen fennmaradó hiteladóssága.
Megéri utánajárni, milyen lépéseket kell tenni, hogy a 2016-tól bevezetett minősítési rendszerben jó osztályzatot kapjon a NAV-tól az adózó.
Minden adózónak a saját érdeke, hogy az adófolyószámláját folyamatosan figyelemmel kísérje. A bevallás beküldését és az adófizetési kötelezettség teljesítését követően is érdemes ellenőrizni, hogy a felkönyvelt összegek helyesek-e. Bárkivel előfordulhat, hogy hibázik.
Az előző évinél 13 százalékkal több mint 526 ezerre nőtt a fizetési meghagyási kérelmek száma tavaly – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartásából.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónknak kettő végrehajtói letiltása van, így eddig a fizetésének az 50 százalékát levontuk. Egész hónapban táppénzben részesül. Mivel táppénz-kifizetőhely vagyunk, kérdezem, hogyan járunk el szabályosan, táppénzből le kell-e vonni a letiltott összegeket?
Letilthatók-e a SZÉP-kártyán elhelyezett összegből is a magánszemély munkáltatónál kimutatott különféle tartozásai? – merült fel a kérdés olvasóink körében. A munkabérből történő levonásnak szigorú szabályai vannak, mutatjuk a választ a kérdésre.
Tisztelt Szakértő! Áfakörbe tartozó kft.-nél adóhiányt állapított meg az adóhatóság. Bírósági ítélet ugyan még nincs, mivel lesz még tárgyalás, de az adóhatóság végrehajtást tett a bankszámlára. A cégnek más tartozása nem volt soha, mindent időben kifizetett. A házipénztárában van pénz. Ha berakja a bankba a pénzt, mint készpénzbetétet, akkor azonnal levonják az adótartozást, a járulékokat és az áfát már nem tudja kifizetni. Kérdésem: a járulékokat és az áfát befizetheti-e a kft. tagja magánbankszámláról? Köszönöm válaszát.
A GVH két ügyben, egy gyógyszer és egy étrend-kiegészítő reklámozásával összefüggésben hozott döntést, és első alkalommal részesített figyelmeztetésben eljárás alá vont kis- és közepes vállalkozásokat – adta hírül a Versenyhivatal.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték