Cégtörvény, végrehajtási törvény, polgári törvénykönyv – egyebek között ezeken a jogszabályokon módosítana az egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról szóló (T/15362. számú) törvényjavaslat, amelyről várhatóan május végén szavaz az Országgyűlés.
2014-ben "A" társaság árverési eljáráson kívül, de árverés hatálya alatt vásárolt gépkocsikat a végrehajtás alatt álló "B" gazdasági társaságtól, amely a végrehajtást követően a könyveiből kivezette a gépkocsikat (fordított áfás számla került kiállításra). "B" társaságot közben a NAV végrehajtás alá vonta, és lefoglalta az ingóságait, többek között azokat is, melyeket "A" társaság megszerzett, és a könyvelésében is szerepeltetett. "A" társaság pert indított a NAV foglalása ellen, azzal a céllal, hogy a bíróság állapítsa meg a NAV-végrehajtás jogellenességét, mivel az ingóságok tulajdonosa szerintük már nem "B", a NAV által végrehajtás alá vont társaság. A bíróság 2016. januári ítéletében a NAV-nak adott igazat, mivel "B" társaság ingó vagyonát – melyet "A" megszerzett – 2015. január 25-ei keltezésű jegyzőkönyvvel oldotta fel a végrehajtó, a NAV pedig 2015. január 23-án kelt határozatával rendelte el a végrehajtást. Kérdés, hogy a végrehajtás alá vont ingóságokat kinek, hogyan és melyik év beszámolójában kell szerepeltetni, illetve a gépkocsik visszaadását hogyan kell helyesen könyvelni, és milyen bizonylattal kell rendezni a 2016. évben? Jelenleg a 2014. és a 2015. évben "A" társaság tartja nyilván tárgyi eszközei között. Szükséges-e a beszámolók önellenőrzése (a jelentős hibahatárt meghaladja), vagy a 2016. évben kell rendezni. Köszönöm: Mikro
Hiába nyer egy vállalkozás az adóhatósággal szemben indított perben, ha még az ítélethirdetés előtt csődbe megy. Márpedig ez nem egyedi eset, mivel az adóhatóság a jelenlegi jogszabályok szerint a per ideje alatt is végrehajtást vezethet a vállalkozással szemben. Ráadásul a tapasztalatok szerint az adóhatóság még akkor sem feltétlenül retten vissza a végrehajtástól, ha erre nincs is jogi lehetősége – állítja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Tisztelt Tanácsadó! Cégünk ügyvéd útján végrehajtási eljárást kezdeményezett nem fizető partnerével szemben, hogy a nagy összegű követeléshez vagy legalább annak egy részéhez hozzájusson. A peres eljárás során a partner a tartozás kis részét átutalta. Információm szerint az ilyenkor befolyó összegből először a perrel kapcsolatos (ügyvédi költség, eljárási illeték stb.) költségeket kell csökkenteni a könyvekben, és csak a végén csökkentendő a követelésként nyilvántartott vevői tartozás. Hogyan kell ilyenkor eljárni? A befolyt összeget a határozat és felmerült költségeket tartalmazó kimutatás alapján el lehet könyvelni a bankkal szemben ráfordításcsökkentő tételként? Esetleg számlát kell kiállítani a peres eljárás költségeiről a perelt vevőnek (ha igen, mi a számla teljesítési dátuma, és hogyan kell áfa szempontjából kezelni)? Ha egyik sem, akkor mi a megoldás ilyen helyzetben? Válaszukat előre is köszönöm!
Megszavazta az Országgyűlés a bírósági végrehajtási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely szerint a jövőben alapesetben nem lehet a becsérték alatt elárverezni a jelzáloghitellel terhelt ingatlanokat. A bankok megállapodhatnak a tulajdonosokkal abban, hogy mégis alacsonyabb áron értékesítik az ingatlanokat, de ebben az esetben megszűnne a tulajdonos esetlegesen fennmaradó hiteladóssága.
Megéri utánajárni, milyen lépéseket kell tenni, hogy a 2016-tól bevezetett minősítési rendszerben jó osztályzatot kapjon a NAV-tól az adózó.
Minden adózónak a saját érdeke, hogy az adófolyószámláját folyamatosan figyelemmel kísérje. A bevallás beküldését és az adófizetési kötelezettség teljesítését követően is érdemes ellenőrizni, hogy a felkönyvelt összegek helyesek-e. Bárkivel előfordulhat, hogy hibázik.
Az előző évinél 13 százalékkal több mint 526 ezerre nőtt a fizetési meghagyási kérelmek száma tavaly – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartásából.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónknak kettő végrehajtói letiltása van, így eddig a fizetésének az 50 százalékát levontuk. Egész hónapban táppénzben részesül. Mivel táppénz-kifizetőhely vagyunk, kérdezem, hogyan járunk el szabályosan, táppénzből le kell-e vonni a letiltott összegeket?
Letilthatók-e a SZÉP-kártyán elhelyezett összegből is a magánszemély munkáltatónál kimutatott különféle tartozásai? – merült fel a kérdés olvasóink körében. A munkabérből történő levonásnak szigorú szabályai vannak, mutatjuk a választ a kérdésre.
Tisztelt Szakértő! Áfakörbe tartozó kft.-nél adóhiányt állapított meg az adóhatóság. Bírósági ítélet ugyan még nincs, mivel lesz még tárgyalás, de az adóhatóság végrehajtást tett a bankszámlára. A cégnek más tartozása nem volt soha, mindent időben kifizetett. A házipénztárában van pénz. Ha berakja a bankba a pénzt, mint készpénzbetétet, akkor azonnal levonják az adótartozást, a járulékokat és az áfát már nem tudja kifizetni. Kérdésem: a járulékokat és az áfát befizetheti-e a kft. tagja magánbankszámláról? Köszönöm válaszát.
A GVH két ügyben, egy gyógyszer és egy étrend-kiegészítő reklámozásával összefüggésben hozott döntést, és első alkalommal részesített figyelmeztetésben eljárás alá vont kis- és közepes vállalkozásokat – adta hírül a Versenyhivatal.
http://adozona.hu/altalanos/Mennyit_tilthatnak_le_fizetesunkbol_Mutatju_4G18MR#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly Az előbbi témához kapcsolódva. Ha több levonás van, tehát 50 százalék levonás érvényesíthető, akkor az 50 százalékot az első levonásból kell teljesíteni, vagy megosztva 33 százalék és 17 százalék. Ha közben jön egy NAV levonás annak elsőbbsége van-e, és 50 százalék vagy 17 százalék? Másik eset, ha a dolgozónak levonása van és felmond, akkor a végrehajtót tájékoztatom, hogy nem tudom tovább érvényesíteni a végrehajtást. Egy pár hónap múlva ugyanezt a dolgozót egyszerűsített munkavállalóként foglalkoztatom. Kell-e azzal foglalkoznom, hogy régebben volt letiltása?
Tisztelt Ügyvédnő! Köszönöm a tájékoztatást. A céggel ma ismét beszéltem, mert hívtak. Közöltem, hogy továbbra is szeretném hallani a hangfelvételt. Közölték, hogy az nincs, de tavaly a telefonos megegyezés után postán kiküldték a szerződést. Én nem kaptam semmilyen levelet ettől a cégtől. Közölték, hogy nem ajánlva és nem is tértivevényesen adták fel, mert az nem kötelező, mivel nem számlát tartalmaz a levél. A bizonyításnál nekem kell bizonyítani, hogy nem kaptam meg a levelet és nem nekik, hogy azt elküldték, és innentől kezdve nem a kedvezményes árat követelik rajtam, hanem a teljes vételárat plusz a kinnlevőségkezelő költségét, mert átadják neki a számlát behajtásra, mivel a szerződés lejárta előtt 15 nappal nem mondtam fel a szerződést. De hogy mondtam volna fel, ha nem tudtam róla.?... De mivel nem fogadom el a kedvezményes árat, ezért a teljes árat hajtják be rajtam. Ez tényleg így van, és akkor most készüljek behajtásra? Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Kovács Éva
Tisztelt Szakértő! A cégjegyzéken látható, hogy a kft. egyik tagjának vagyoni részesedését a NAV lefoglalta, mivel magánszemélyként adótartozása van. Ilyenkor mi a teendő, ha a cég osztalékot, vagy osztalékelőleget szeretne fizetni a tagnak? A tartozás összegéig a NAV részére kell elutalni a nettó osztalékot? Fel kell venni a kapcsolatot a NAV-val, hogy tudjuk mennyi a tartozás pontos összege?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték