Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    249 találat a(z) Végrehajtás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt dr. Verbai Tamás! Tisztelettel köszönöm válaszát, mely számomra is a leírtak szerint logikus és végrehajtható. (Ismét felteszem a kérdést, mert korábbi csatolt kérdésemre nem válaszolt! Cégünk pedig itt áll elindíthatatlan végelszámolásra várakozva és a hatóságok pedig mossák kezüket, hogy nekik igazuk van.) A kérdésem lényege azonban nem ez volt! A lényege az volt, hogy a hivatkozott jogszabályi paragrafus miatt a cégbíró elutasította a végelszámolás elindításának bejegyzését (vagyis NINCS MÉG VÉGELSZÁMOLÓ), a NAV pedig elutasította a hivatkozott igazolás kiadását, illetve majd az Ön válasza szerint a végelszámolás végén kiadja. De így nem lesz végelszámolás vége, mert eleje sincs! Kinek van igaza? Mi a gyakorlat, hiszen a jogszabály több éve él, és több tízezer ilyen esetnek kellett már lennie. Nem az a fő kérdés számomra, hogy mi lenne logikus, hanem az, hogy mi van leírva a jogszabályban. Oda pedig a cégbíró hivatkozása alapján az van írva, hogy MINDEN változás-bejegyzési kérelemnél, ami a végelszámolásra vonatkozik (gondolom, így az indításra is), a hivatkozott igazolásokat be kell szerezni, mert pótlási kérelem nélkül elutasítja ezek hiányában a bejegyzést. A NAV pedig ilyen igazolást nem ad ki! Nekem itt patthelyzet van (CSAK MIKOR LESZ EBBŐL VÉGELSZÁMOLÁSI FOLYAMAT? MIÉRT NEM A TULAJDONOSOKTÓL FÜGG A VÉGELSZÁMOLÁS KEZDETE, HANEM A HATÓSÁGOK JOGSZABÁLY-ÉRTELMEZÉSI JÁTÉKAITÓL?) Tisztelettel: Szalay Gábor

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! A munkavállalóval szembeni végrehajtási letiltásnál kamat számítására kötelezik a munkáltatót, a kiszámításnál nem túl sok információ van a "kifizetés napjáig a tőkére járó Ptk. 301. § (1)" bekezdésén kívül. Hogyan kell kiszámítani? Milyen megoldást ajánlanak a pontos kiszámításhoz több letiltás esetén is?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Könyvelő irodánk az utóbbi időben leszokott az átvezetési kérelmek benyújtásáról, legfeljebb a mérleg készítésekor rendezzük a durva adóeltéréseket. Ügyelünk arra, hogy a folyószámlák összességében 'szerény' túlfizetést mutassanak. Mostanában azonban furcsa NAV-gyakorlatra figyeltünk fel: ha egy adónemben a tartozás elér egy bizonyos határt, akkor a NAV végrehajtási osztálya riasztó szövegezésű levelet küld az ügyfélnek annak ellenére, hogy túlfizetése van a teljes folyószámla egyenlegét tekintve. Ezt követi egy – az adóhivatal által kezdeményezett – átvezetési kérelem, majd újabb levél megy az ügyfélnek: a végrehajtási eljárást ellene megszüntették. Megítélésük szerint helytelen eljárás az adózó részéről a 17-es nyomtatvány évközi be nem nyújtása? Köszönettel: CSK

    Kérdés

    Tisztelt Dr. Verbai Tamás! Fenti tárgyú kérdésre a mai napon választ kaptam, amit nagyon szépen köszönök. Ebben Ön azt írta többek között, hogy: " ha a kérdés szerinti adózó fizetéskönnyítés iránti kérelemmel (első alkalommal) fordult az adóhatósághoz, akkor ennek elbírálásáig – illetve helyt adó döntés esetén is – egyrészt szünetel a végrehajtás, illetőleg azt nem lehet megindítani vele szemben, és ilyen esetben az adófolyószámláján nincs olyan nyilvántartott adótartozás, amely a nemleges adóigazolás kiadásának akadályát képezheti". Mit jelent az, hogy első alkalommal fordult fizetéskönnyítés iránti kérelemmel az adózó a NAV-hoz? Pontosabban mit jelent a nem első alkalom, és az milyen következményekkel jár? Köszönöm szépen.

    Cikk

    Az elsőfokú bíróság egyetemlegesen kötelezte az egyik megyei törvényszéket és egy önálló bírósági végrehajtót kártérítés megfizetésére a felperes javára, mert álláspontja szerint a felperessel szemben törvénysértő módon került sor a végrehajtás elrendelésére és foganatosítására, amelynek következtében a felperes a lakását is elvesztette. Az ügy a Kúriáig jutott.

    Cikk

    Az elmúlt egy év alatt 8,6 százalékkal nőtt a vállalkozások és magánszemélyek adótartozása, és elérte a 2160 milliárd forintot. Az adósok száma 3,4 százalékkal haladja meg a tavalyit – tájékoztat a feketelista.hu portál.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégemnek 2012 májusa óta tartozik egy másik cég 1 millió 300 ezer forinttal. Több alkalommal küldtünk neki felszólító levelet, de a tértivevényes levelek felbontatlan állapotban, "címzett ismeretlen" jelzéssel sorra visszajönnek. A telefont nem veszik fel. A sokadik felszólítás után elkezdtem nyomozni, kiderült, hogy magyar adószámmal ellátott cégről van szó, de a tulajdonosa angol. A képviseletet ugyan magyar személy látja el, ennek ellenére úgy tűnik, mintha mindenkit és mindent elnyelt volna a föld. A cégnyilvántartás szerint a mai napig ott van a címük, amit mi is ismerünk, de még sincs ott senki. A NAV-nak is tartoznak, a végrehajtás be van jegyezve a cég nyilvántartásába 2012. május 27-ei dátummal. Ennek ellenére élő cégről van szó. Nekem kicsit földöntúlinak tűnik a dolog, sehogyan sem tudom megérteni, hogyan tűnhet el egy cég csak úgy, hogy még a NAV is tehetetlen ellene. Kiderült, több cégnek is tartoznak. Megbíztunk egy ügyvédet, akinek szintén ismeretlenként jött vissza a hivatalos levele. A saját cégem tulajdonosai azt mondják, hogy ők már megfizették az áfát, valamint a társasági adót is, nem hajlandók még további peres eljárásba bonyolódni, mert az ügyvéd szerint is kilátástalan az ügy a külföldi tulajdonviszony miatt. Kérdésem az, hogyan lehet kivezetni szabályosan a könyvekből ezt a tartozást? Könyvelhetek értékvesztést bírósági határozat nélkül? Konkrétan szeretném tudni a könyvelési lépéseket is. Nagyon szépen köszönöm a válaszukat. Tisztelettel: Asbóth Istvánné

    Kérdés

    Abban az ügyben kérem T. cím állásfoglalását, hogy helyes-e a végrehajtást kérők azon gyakorlata, mely szerint a végrehajtónak az eljárás megindításakor megfizetett végrehajtói munkadíj előleget, úgynevezett "előlegszámlán" a végrehajtó nevén tartják nyilván és onnan megtérüléskor nem vezetik ki annak ellenére, hogy az 1994. évi LII. törvény kimondja, a végrehajtási eljárás költségeit a végrehajtást kérő köteles megelőlegezni, azonban teljes egészében az adós köteles viselni. A jelenléeg hatályos 1959. évi IV. törvény 293 §-a (ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a befizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan.) alapján elsősorban a felmerült költségekre kellene elszámolni Az "előlegszámláról" kizárólag a díjjegyzék elkészítése után törlik a végrehajtási előleg összegét annak ellenére, hogy amennyiben több részleteben történt a teljesítés vagy letiltásból térült meg a követelés, a végrehajtást kérő akár évekkel korábban is megkaphatta a már befizett előlegét és így a költségei megtérültek, viszont díjjegyzék kiállítására csak az eljárás befejezésekor van lehetőség.Előre is köszönöm a válaszát

    Cikk

    Hogyan tudja elszámolni a végrehajtási eljárás költségeit az adózó, ha nem kapott bizonylatot a NAV-tól? Mikor kell törölni az adózó adatait a végrehajtás alatt állók listájáról, köteles-e az így okozott kárért kártérítést fizetni az adóhatóság? Olvasónk kérdésére szakértőnk, Szolnoki Béla válaszolt.

    Cikk

    "Megérzésből', preventív intézkedésként időnként már akkor ráteszi az adózó vagyonára a kezét az adóhivatal, amikor még nem született meg a végrehajtási határozat. Mikor jogosult ilyen „biztosítási intézkedésre” a NAV és mit lehet ellene tenni? Összefoglaltuk.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Áttérés KIVA-ról társasági adó alá

    Lucz Zoltánné

    adószakértő

    Kiva-növelő tétel

    Lucz Zoltánné

    adószakértő

    Vállalkozó által egyesületnek fizetett összeg mint elismert költség

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 március
    H K Sze Cs P Sz V
    23 24 25 26 27 28 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 31 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media