252 találat a(z) Végrehajtás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek az egyik legnagyobb vevője rendszeresen jelentős késedelemmel utal. Emiatt folyószámlahitelt vett fel a társaság, viszont már ez sem elég. Tartozás keletkezett a NAV felé, az inkasszót nyújtott be. Jelen pillanatban a bizonyos vevő lejárt tartozása nagyságrendileg megegyezik a folyószámlahitel + a NAV inkasszó összegével. Van-e mód arra, hogy a kft. felajánlja a NAV számára a vevői tartozást oly formában, hogy az adótartozást a vevői tartozása összegéig a vevő bankszámlájáról hajtsa be? Ha igen, milyen feltételekkel? Ha nem, akkor van-e más megoldás a vevői tartozás beszámításával történő NAV tartozás rendezésére? Válaszukat előre is köszönöm: Boskóné

Kérdés

2008. évre a NAV 2010-ben jogerősen adóhiányt állapított meg áfa adónemben. Az adótartozás a mai napig nem került megfizetésre, végrehajtási eljárás alá nem vonta be a hivatal. Kérdésem: milyen elévülési szabályok vonatkoznak az adótartozásra, ha az adóellenőrzés 2010-ben volt, de az adóhiány 2008. évi (2. és 3. negyedévi)? Köszönettel: NL

Kérdés

2008-as adótartozás végrehajtás alá került, ami a mai napig nem került behajtásra, a kötelezettnek nincs végrehajtható vagyona és jövedelme. Alapesetben az elévülési idő 2013.12.31. volt, ami a végrehajtás miatt 6 hónappal hosszabbodott, így 2014.06.30-ára változott. 1:) Ebben az esetben végrehajtás alatt is elévül az adótartozás? 2.) Ha igen, az adótartozást a NAV törli-e hivatalból, és arról küld-e értesítést a végrehajtónak, vagy az adós kezdeményezze a törlést?

Kérdés

Tisztelt dr. Verbai Tamás! Tisztelettel köszönöm válaszát, mely számomra is a leírtak szerint logikus és végrehajtható. (Ismét felteszem a kérdést, mert korábbi csatolt kérdésemre nem válaszolt! Cégünk pedig itt áll elindíthatatlan végelszámolásra várakozva és a hatóságok pedig mossák kezüket, hogy nekik igazuk van.) A kérdésem lényege azonban nem ez volt! A lényege az volt, hogy a hivatkozott jogszabályi paragrafus miatt a cégbíró elutasította a végelszámolás elindításának bejegyzését (vagyis NINCS MÉG VÉGELSZÁMOLÓ), a NAV pedig elutasította a hivatkozott igazolás kiadását, illetve majd az Ön válasza szerint a végelszámolás végén kiadja. De így nem lesz végelszámolás vége, mert eleje sincs! Kinek van igaza? Mi a gyakorlat, hiszen a jogszabály több éve él, és több tízezer ilyen esetnek kellett már lennie. Nem az a fő kérdés számomra, hogy mi lenne logikus, hanem az, hogy mi van leírva a jogszabályban. Oda pedig a cégbíró hivatkozása alapján az van írva, hogy MINDEN változás-bejegyzési kérelemnél, ami a végelszámolásra vonatkozik (gondolom, így az indításra is), a hivatkozott igazolásokat be kell szerezni, mert pótlási kérelem nélkül elutasítja ezek hiányában a bejegyzést. A NAV pedig ilyen igazolást nem ad ki! Nekem itt patthelyzet van (CSAK MIKOR LESZ EBBŐL VÉGELSZÁMOLÁSI FOLYAMAT? MIÉRT NEM A TULAJDONOSOKTÓL FÜGG A VÉGELSZÁMOLÁS KEZDETE, HANEM A HATÓSÁGOK JOGSZABÁLY-ÉRTELMEZÉSI JÁTÉKAITÓL?) Tisztelettel: Szalay Gábor

Kérdés

Tisztelt Szakértők! A munkavállalóval szembeni végrehajtási letiltásnál kamat számítására kötelezik a munkáltatót, a kiszámításnál nem túl sok információ van a "kifizetés napjáig a tőkére járó Ptk. 301. § (1)" bekezdésén kívül. Hogyan kell kiszámítani? Milyen megoldást ajánlanak a pontos kiszámításhoz több letiltás esetén is?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Könyvelő irodánk az utóbbi időben leszokott az átvezetési kérelmek benyújtásáról, legfeljebb a mérleg készítésekor rendezzük a durva adóeltéréseket. Ügyelünk arra, hogy a folyószámlák összességében 'szerény' túlfizetést mutassanak. Mostanában azonban furcsa NAV-gyakorlatra figyeltünk fel: ha egy adónemben a tartozás elér egy bizonyos határt, akkor a NAV végrehajtási osztálya riasztó szövegezésű levelet küld az ügyfélnek annak ellenére, hogy túlfizetése van a teljes folyószámla egyenlegét tekintve. Ezt követi egy – az adóhivatal által kezdeményezett – átvezetési kérelem, majd újabb levél megy az ügyfélnek: a végrehajtási eljárást ellene megszüntették. Megítélésük szerint helytelen eljárás az adózó részéről a 17-es nyomtatvány évközi be nem nyújtása? Köszönettel: CSK

Kérdés

Tisztelt Dr. Verbai Tamás! Fenti tárgyú kérdésre a mai napon választ kaptam, amit nagyon szépen köszönök. Ebben Ön azt írta többek között, hogy: " ha a kérdés szerinti adózó fizetéskönnyítés iránti kérelemmel (első alkalommal) fordult az adóhatósághoz, akkor ennek elbírálásáig – illetve helyt adó döntés esetén is – egyrészt szünetel a végrehajtás, illetőleg azt nem lehet megindítani vele szemben, és ilyen esetben az adófolyószámláján nincs olyan nyilvántartott adótartozás, amely a nemleges adóigazolás kiadásának akadályát képezheti". Mit jelent az, hogy első alkalommal fordult fizetéskönnyítés iránti kérelemmel az adózó a NAV-hoz? Pontosabban mit jelent a nem első alkalom, és az milyen következményekkel jár? Köszönöm szépen.

Cikk

Az elsőfokú bíróság egyetemlegesen kötelezte az egyik megyei törvényszéket és egy önálló bírósági végrehajtót kártérítés megfizetésére a felperes javára, mert álláspontja szerint a felperessel szemben törvénysértő módon került sor a végrehajtás elrendelésére és foganatosítására, amelynek következtében a felperes a lakását is elvesztette. Az ügy a Kúriáig jutott.

Cikk

Az elmúlt egy év alatt 8,6 százalékkal nőtt a vállalkozások és magánszemélyek adótartozása, és elérte a 2160 milliárd forintot. Az adósok száma 3,4 százalékkal haladja meg a tavalyit – tájékoztat a feketelista.hu portál.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégemnek 2012 májusa óta tartozik egy másik cég 1 millió 300 ezer forinttal. Több alkalommal küldtünk neki felszólító levelet, de a tértivevényes levelek felbontatlan állapotban, "címzett ismeretlen" jelzéssel sorra visszajönnek. A telefont nem veszik fel. A sokadik felszólítás után elkezdtem nyomozni, kiderült, hogy magyar adószámmal ellátott cégről van szó, de a tulajdonosa angol. A képviseletet ugyan magyar személy látja el, ennek ellenére úgy tűnik, mintha mindenkit és mindent elnyelt volna a föld. A cégnyilvántartás szerint a mai napig ott van a címük, amit mi is ismerünk, de még sincs ott senki. A NAV-nak is tartoznak, a végrehajtás be van jegyezve a cég nyilvántartásába 2012. május 27-ei dátummal. Ennek ellenére élő cégről van szó. Nekem kicsit földöntúlinak tűnik a dolog, sehogyan sem tudom megérteni, hogyan tűnhet el egy cég csak úgy, hogy még a NAV is tehetetlen ellene. Kiderült, több cégnek is tartoznak. Megbíztunk egy ügyvédet, akinek szintén ismeretlenként jött vissza a hivatalos levele. A saját cégem tulajdonosai azt mondják, hogy ők már megfizették az áfát, valamint a társasági adót is, nem hajlandók még további peres eljárásba bonyolódni, mert az ügyvéd szerint is kilátástalan az ügy a külföldi tulajdonviszony miatt. Kérdésem az, hogyan lehet kivezetni szabályosan a könyvekből ezt a tartozást? Könyvelhetek értékvesztést bírósági határozat nélkül? Konkrétan szeretném tudni a könyvelési lépéseket is. Nagyon szépen köszönöm a válaszukat. Tisztelettel: Asbóth Istvánné

Kérdés

Abban az ügyben kérem T. cím állásfoglalását, hogy helyes-e a végrehajtást kérők azon gyakorlata, mely szerint a végrehajtónak az eljárás megindításakor megfizetett végrehajtói munkadíj előleget, úgynevezett "előlegszámlán" a végrehajtó nevén tartják nyilván és onnan megtérüléskor nem vezetik ki annak ellenére, hogy az 1994. évi LII. törvény kimondja, a végrehajtási eljárás költségeit a végrehajtást kérő köteles megelőlegezni, azonban teljes egészében az adós köteles viselni. A jelenléeg hatályos 1959. évi IV. törvény 293 §-a (ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a befizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan.) alapján elsősorban a felmerült költségekre kellene elszámolni Az "előlegszámláról" kizárólag a díjjegyzék elkészítése után törlik a végrehajtási előleg összegét annak ellenére, hogy amennyiben több részleteben történt a teljesítés vagy letiltásból térült meg a követelés, a végrehajtást kérő akár évekkel korábban is megkaphatta a már befizett előlegét és így a költségei megtérültek, viszont díjjegyzék kiállítására csak az eljárás befejezésekor van lehetőség.Előre is köszönöm a válaszát

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bt.-kültag osztaléka

dr. Tuczai Dóra

LL.M. (Berlin) ügyvéd

budlegal Ügyvédi Társulás tagja

Kapcsolt vállalkozás – készpénzfizetés

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Engedményezés 2.0

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink