Több mint 687 millió forint és járulékai erejéig a magyar adóhatóság - a román adóhatóság megkeresése alapján - végrehajtási eljárást indított az Enefi Energiahatékonysági Nyrt. ellen - közölte a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján vasárnap este.
Egy kft. a tagjának 1,5 millió forint kölcsönt nyújtott egy évre. Közben a kft.-nél végrehajtás van a be nem fizetett járulékok miatt. A kölcsönbe vevő nem tudja a lejáratkor visszafizetni a kölcsönt a kft-.nek. Közben ezt a követelést lefoglalták a végrehajtók. Meghosszabbítható-e így a kölcsön még egy évre? A lejárt egy év kamatát most a 2014-es évben kell elszámolni?
Jogi végzettség nélkül senki ne legyen bírósági végrehajtó. Többek között ezt kívánja elérni a végrehajtási rendszert drasztikusan átszabni tervező Patyi Gergely. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkárával készített interjú a legfrissebb HVG-ben olvasható.
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónkkal kapcsolatosan több letiltás is érkezett végrehajtóktól (nem gyerektartás, hanem egyéb kölcsöntartozásokból eredő tartozás). Úgy tudom, hogy több letiltás esetén a munkabérének az 50 százalékáig is terjedhet a letiltás mértéke. Szíves válaszukat várva, köszönettel: Rémai Mária
Nemcsak magánszemélyek és bajba került vállalkozások szerepelnek az adóhatóság feketelistáján, hanem önkormányzatok is szerte az országból – írja a blikk.hu.
Tisztelt Szakértő ! Két magánszemély („X” és „Y,” testvérek) 50-50 százalékos tulajdonosok két vállalkozásban (”A” és „B”) A cégek jegyzett tökéje 3-3 millió forint. „A” cég hitelfelvételéhez a tulajdonosok és a „B” cég készfizető kezességet vállaltak. „A” cég felszámolás alá került. „X” személy a közelmúltban elhunyt, a cégekben csak „Y” személy maradt tulajdonosként. „B” cég ellen a készfizető kezesség beváltása érdekében a pénzintézet felszámolást kezdeményezett, mely „X” személy halála után vált jogerőssé. „X” személynek egy nagykorú gyermeke van, édesanyja él. Mindketten lemondanak az örökségről, „Y” személy a következő örökös. Kérdések: 1. amennyiben „Y” személy elfogadja az üzletrészt, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen következményekkel kell számolnia? 2. Mi az örökösödési illeték alapja és mértéke, különös tekintettel a következőkre: − „A” cég „X” személy halála időpontjában már felszámolás alatt volt, saját tőkéje negatív. − „B” cég ebben az időpontban még nem volt felszámolás alatt, mindkét cég rendelkezik ingatlannal és ingósággal egyaránt, melyek jelzáloggal teheltek..”B” cégben az ingatlan a korábbi években átértékelésre került és a hitel miatt szintén jelzáloggal terhelt. − „X” ellen még csak 5 millió forint erejéig indult végrehajtás. − „A” és „B” cégek eszközeinek és ingatlanainak könyv szerinti és becsült összértéke is nagyobb, mint a jegyzett tőke, de lényegesen kevesebb, mint a hitel. − Az örökség elfogadása esetén a készfizető kezesség is továbbszáll?
Gyakori, hogy az adózó azért nem tud eleget tenni adókötelezettségének, mert vevői nem egyenlítették ki a számlát. Rendezhető-e a NAV-val szembeni tartozás ilyen követelés beszámításával? Olvasónk kérdéseire dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek az egyik legnagyobb vevője rendszeresen jelentős késedelemmel utal. Emiatt folyószámlahitelt vett fel a társaság, viszont már ez sem elég. Tartozás keletkezett a NAV felé, az inkasszót nyújtott be. Jelen pillanatban a bizonyos vevő lejárt tartozása nagyságrendileg megegyezik a folyószámlahitel + a NAV inkasszó összegével. Van-e mód arra, hogy a kft. felajánlja a NAV számára a vevői tartozást oly formában, hogy az adótartozást a vevői tartozása összegéig a vevő bankszámlájáról hajtsa be? Ha igen, milyen feltételekkel? Ha nem, akkor van-e más megoldás a vevői tartozás beszámításával történő NAV tartozás rendezésére? Válaszukat előre is köszönöm: Boskóné
2008. évre a NAV 2010-ben jogerősen adóhiányt állapított meg áfa adónemben. Az adótartozás a mai napig nem került megfizetésre, végrehajtási eljárás alá nem vonta be a hivatal. Kérdésem: milyen elévülési szabályok vonatkoznak az adótartozásra, ha az adóellenőrzés 2010-ben volt, de az adóhiány 2008. évi (2. és 3. negyedévi)? Köszönettel: NL
2008-as adótartozás végrehajtás alá került, ami a mai napig nem került behajtásra, a kötelezettnek nincs végrehajtható vagyona és jövedelme. Alapesetben az elévülési idő 2013.12.31. volt, ami a végrehajtás miatt 6 hónappal hosszabbodott, így 2014.06.30-ára változott. 1:) Ebben az esetben végrehajtás alatt is elévül az adótartozás? 2.) Ha igen, az adótartozást a NAV törli-e hivatalból, és arról küld-e értesítést a végrehajtónak, vagy az adós kezdeményezze a törlést?
Tisztelt dr. Verbai Tamás! Tisztelettel köszönöm válaszát, mely számomra is a leírtak szerint logikus és végrehajtható. (Ismét felteszem a kérdést, mert korábbi csatolt kérdésemre nem válaszolt! Cégünk pedig itt áll elindíthatatlan végelszámolásra várakozva és a hatóságok pedig mossák kezüket, hogy nekik igazuk van.) A kérdésem lényege azonban nem ez volt! A lényege az volt, hogy a hivatkozott jogszabályi paragrafus miatt a cégbíró elutasította a végelszámolás elindításának bejegyzését (vagyis NINCS MÉG VÉGELSZÁMOLÓ), a NAV pedig elutasította a hivatkozott igazolás kiadását, illetve majd az Ön válasza szerint a végelszámolás végén kiadja. De így nem lesz végelszámolás vége, mert eleje sincs! Kinek van igaza? Mi a gyakorlat, hiszen a jogszabály több éve él, és több tízezer ilyen esetnek kellett már lennie. Nem az a fő kérdés számomra, hogy mi lenne logikus, hanem az, hogy mi van leírva a jogszabályban. Oda pedig a cégbíró hivatkozása alapján az van írva, hogy MINDEN változás-bejegyzési kérelemnél, ami a végelszámolásra vonatkozik (gondolom, így az indításra is), a hivatkozott igazolásokat be kell szerezni, mert pótlási kérelem nélkül elutasítja ezek hiányában a bejegyzést. A NAV pedig ilyen igazolást nem ad ki! Nekem itt patthelyzet van (CSAK MIKOR LESZ EBBŐL VÉGELSZÁMOLÁSI FOLYAMAT? MIÉRT NEM A TULAJDONOSOKTÓL FÜGG A VÉGELSZÁMOLÁS KEZDETE, HANEM A HATÓSÁGOK JOGSZABÁLY-ÉRTELMEZÉSI JÁTÉKAITÓL?) Tisztelettel: Szalay Gábor
Tisztelt Szakértők! A munkavállalóval szembeni végrehajtási letiltásnál kamat számítására kötelezik a munkáltatót, a kiszámításnál nem túl sok információ van a "kifizetés napjáig a tőkére járó Ptk. 301. § (1)" bekezdésén kívül. Hogyan kell kiszámítani? Milyen megoldást ajánlanak a pontos kiszámításhoz több letiltás esetén is?
Tisztelt Szakértő! Könyvelő irodánk az utóbbi időben leszokott az átvezetési kérelmek benyújtásáról, legfeljebb a mérleg készítésekor rendezzük a durva adóeltéréseket. Ügyelünk arra, hogy a folyószámlák összességében 'szerény' túlfizetést mutassanak. Mostanában azonban furcsa NAV-gyakorlatra figyeltünk fel: ha egy adónemben a tartozás elér egy bizonyos határt, akkor a NAV végrehajtási osztálya riasztó szövegezésű levelet küld az ügyfélnek annak ellenére, hogy túlfizetése van a teljes folyószámla egyenlegét tekintve. Ezt követi egy – az adóhivatal által kezdeményezett – átvezetési kérelem, majd újabb levél megy az ügyfélnek: a végrehajtási eljárást ellene megszüntették. Megítélésük szerint helytelen eljárás az adózó részéről a 17-es nyomtatvány évközi be nem nyújtása? Köszönettel: CSK
Tisztelt Dr. Verbai Tamás! Fenti tárgyú kérdésre a mai napon választ kaptam, amit nagyon szépen köszönök. Ebben Ön azt írta többek között, hogy: " ha a kérdés szerinti adózó fizetéskönnyítés iránti kérelemmel (első alkalommal) fordult az adóhatósághoz, akkor ennek elbírálásáig – illetve helyt adó döntés esetén is – egyrészt szünetel a végrehajtás, illetőleg azt nem lehet megindítani vele szemben, és ilyen esetben az adófolyószámláján nincs olyan nyilvántartott adótartozás, amely a nemleges adóigazolás kiadásának akadályát képezheti". Mit jelent az, hogy első alkalommal fordult fizetéskönnyítés iránti kérelemmel az adózó a NAV-hoz? Pontosabban mit jelent a nem első alkalom, és az milyen következményekkel jár? Köszönöm szépen.
Az elsőfokú bíróság egyetemlegesen kötelezte az egyik megyei törvényszéket és egy önálló bírósági végrehajtót kártérítés megfizetésére a felperes javára, mert álláspontja szerint a felperessel szemben törvénysértő módon került sor a végrehajtás elrendelésére és foganatosítására, amelynek következtében a felperes a lakását is elvesztette. Az ügy a Kúriáig jutott.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték