73 találat a(z) Tbj. cimkére

Megvásárolható a nyugdíjra jogosító szolgálati idő? Cikk

Számos esetben merül fel a kérdés, hogy a nyugdíjjogosultsághoz még hiányzó szolgálati időt meg lehet-e vásárolni, és ha igen azt milyen formában. Cikkünkben ezekre a kérdésekre keresünk választ.

Ügyvezető cseden, gyeden, gyesen – új kérdés Kérdés

Kiegészítő tevékenységet folytató vagy nyugdíjas? Cikk

Közismertté és „napi rutinná” vált, hogy a nyugdíjasnak minősülő személyek valamennyi munkavégzésre irányuló jogviszonyban mentesülnek a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, sőt adóköteles jövedelmük tág köre nem képezi szociális hozzájárulási adó alapját sem. Ugyanakkor e szabályok alkalmazása során is érheti meglepetés az érintetteket, ha csak az előzőekben említetteket veszik alapul, és nem számolnak a részletszabályokkal. A következőkben néhány ezzel összefüggő tudnivalóra hívjuk fel a figyelmet.

Csoportos életbiztosítás Kérdés

A nap kérdése: sztrájk alatt szünetel-e a munkavállaló biztosítása? Cikk

Szünetel-e a dolgozó (tanár) biztosítása, ha adott napon nem dolgozza le a munkaszerződésben rögzített óraszámot, például napi 2 órát sztrájkol? A kieső időben igazolatlanul van távol – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő, jogász válaszolt.

NAV-tájékoztató az őstermelők biztosítási jogviszonyáról Cikk

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési tapasztalatai szerint az őstermelők biztosítási jogviszonyát érintő, 2021. január 1-jei változást sokan nem vették figyelembe, így gyakori volt, hogy elmulasztották a jogviszonyukat bejelenteni, és a járulékbevallásokat benyújtani, olvasható az adóhatóság honlapján.

Minimálbér-emelés: nézzük meg, miként hat a tb-közterhekre! – 2. rész Cikk

A biztosítási jogviszonyok egy részében egy ún. minimális alapból kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. A minimálbér változása befolyásolja a minimális alap szerint fizetendő összeget. Cikkünk első részében megvizsgáltuk a minimális alap szerinti idei fizetési kötelezettségeket munkaviszony, illetve egyéni- és társas vállalkozói jogviszony esetében, a második részben a minimális alap szerinti idei fizetési kötelezettségeket ismertetjük biztosított őstermelők esetében.

Három hiba, amellyel elveszhet a szolgálati idő Cikk

Legyen szó akár önálló tevékenységet folytatókról, akár munkavállalókról, aktív korukban általában megelégedéssel nyugtázzák, ha olyan jövedelmet szereznek, amely után nem kell az általános szabályok szerint leróniuk az adót és járulékot. Ugyanakkor nyugdíjjogosultsághoz közelítve természetesen másként értékelik ezen „járulékkönnyítéssel” érintett időszakokat.

Biztosított és egészségügyi szolgáltatásra jogosult: mutatjuk miben különbözik Cikk

Előző hónapban elindított cikksorozatunkban az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésről és az ehhez kapcsolódó ellátásokról szóltunk. Cikksorozatunk folytatásaként az alábbiakban részletezzük a biztosított és az egészségügyi szolgáltatásra jogosult közötti különbségeket.

Igazolatlan távollét vs. fizetés nélküli szabadság – mutatjuk a különbséget Cikk

Mi a különbség az igazolatlan hiányzás és a fizetés nélküli szabadság között adóhatósági szempontból – tette fel olvasónk a kérdést, dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő, jogász válaszolt.

Ügyvezetők megbízással vagy munkaviszonyban: mutatjuk, mennyi járulékot fizetnek Cikk

Évek óta több olyan kérdés érkezik az Adózónára, amely az ügyvezetők jogviszonyára és társadalombiztosítási közterheire vonatkozik. Erre tekintettel az alábbi cikkben részletezzük az ügyvezetők jogviszonyait, és foglalkoztatásuk kapcsán fizetendő tb-kötelezettségeket.

Nem biztosított családi járulékkedvezmény megosztása Kérdés

A társas vállalkozó és a járulék fogalmáról, avagy miért fontosak az értelmező rendelkezések Cikk

A jogszabályok gyakorlati alkalmazása során meghatározó jelentősége van az értelmező rendelkezéseknek, amelyek nem pontos figyelembevétele, vagy éppen ellentmondásossága számos olvasói kérdést szül. A következőkben ezekből emelünk ki néhányat.

Minimumjárulék-kötelezettség ki nem fizetett bér esetén Cikk

Nehéz helyzetbe jutott cég nem tudta fizetni a munkavállalóját, de elbocsátani nem akarta őt, így azt a megoldást választotta a munkáltató, hogy a dolgozó részére jogosan járó munkabért csak hónapokkal később utalta át. Kell-e minimum járulékot fizetni a fizetés nélkül maradt hónapokra? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.

Minimum járulék fizetése: élő problémák, eldőlt kérdések Cikk

A munkaviszonyban álló dolgozó díjazására vonatkozóan a társas vállalkozó tagi jövedeleménél lényegesen kötöttebb szabályok vonatkoznak. A társas vállalkozó akár díjazás nélkül is tevékenykedhet, illetve tagi jövedelmét lényegében bármilyen ütemezésben elszámolhatják vele. Ezzel szemben a munka törvénykönyve számos előírást tartalmaz a munkabér megállapításával, kifizetésével, védelmével összefüggésben.