91 találat a(z) Tbj. cimkére

A társas vállalkozó és a járulék fogalmáról, avagy miért fontosak az értelmező rendelkezések Cikk

A jogszabályok gyakorlati alkalmazása során meghatározó jelentősége van az értelmező rendelkezéseknek, amelyek nem pontos figyelembevétele, vagy éppen ellentmondásossága számos olvasói kérdést szül. A következőkben ezekből emelünk ki néhányat.

Minimumjárulék-kötelezettség ki nem fizetett bér esetén Cikk

Nehéz helyzetbe jutott cég nem tudta fizetni a munkavállalóját, de elbocsátani nem akarta őt, így azt a megoldást választotta a munkáltató, hogy a dolgozó részére jogosan járó munkabért csak hónapokkal később utalta át. Kell-e minimum járulékot fizetni a fizetés nélkül maradt hónapokra? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.

Minimum járulék fizetése: élő problémák, eldőlt kérdések Cikk

A munkaviszonyban álló dolgozó díjazására vonatkozóan a társas vállalkozó tagi jövedeleménél lényegesen kötöttebb szabályok vonatkoznak. A társas vállalkozó akár díjazás nélkül is tevékenykedhet, illetve tagi jövedelmét lényegében bármilyen ütemezésben elszámolhatják vele. Ezzel szemben a munka törvénykönyve számos előírást tartalmaz a munkabér megállapításával, kifizetésével, védelmével összefüggésben.

Külföldi munkáltató, magyarországi munkavégzés: adó- és járulékfizetés Cikk

Külföldi munkáltatónak Magyarországról milyen keretek között célszerű dolgozni? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel, és ki fizeti ezeket? Olvasói kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

A veszélyhelyzet miatt ismét módosult néhány jogszabály: csok, otthonteremtési kamattámogatás, közfoglalkoztatás Cikk

A Magyar Közlöny 28. számában megjelent az egyes veszélyhelyzettel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2021. (II. 23.) kormányrendelet, amely a közfoglalkoztatásban alkalmazandó szabályokkal, a családi otthonteremtési kedvezmény, az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételének feltételeivel, illetve a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésével kapcsolatban tartalmaz a veszélyhelyzetre tekintettel módosításokat.

Főállású egyéni és társas vállalkozó szochofizetése 2021-ben Kérdés

Változások a szociális hozzájárulási adóban 2021-ben Cikk

A családi gazdaságokról szóló törvény módosította a társadalombiztosításijárulék-fizetés és a szociálishozzájárulásiadó-fizetés szabályait. Korábbi cikkünkben a társadalombiztosítási járulékhoz kapcsolódó 2021. évi változásokat mutattuk be. Az alábbi cikkünkben a szociális hozzájárulási adóban 2021. január 1-jétől bekövetkező változásokat foglaljuk össze.

Tb-járulék: mutatjuk a január 1-jétől hatályba lépő változásokat Cikk

A családi gazdaságokról szóló törvény 2021. január 1-jétől módosítja a szociális hozzájárulási adó-, és a társadalombiztosítási járulékfizetés szabályait is. Az alábbi cikkben összefoglaljuk, hogy milyen változások lesznek a fenti szabály kapcsán a társadalombiztosítási járulék alapjában, a biztosított őstermelők járulékfizetésében, a járulékkedvezménynél, továbbá röviden ismertetjük a veszélyhelyzet alatt a biztosítási jogviszony megszakítása kapcsán alkalmazandó szabályt is.

Önkéntesek honoráriuma Kérdés

Külföldiek biztosítási kötelezettség alóli mentesülése Cikk

A közelmúltban a NAV honlapján jelent meg egy állásfoglalás, mely segítséget nyújt annak értelmezésében, hogy egy harmadik ország állampolgára milyen esetben mentesül a magyar járulékfizetési kötelezettség alól.

Tartozik az egészségügyi szolgáltatási járulékkal? Ezek a tudnivalók Cikk

Az egészségügyi szolgáltatási járulék, mint az az elnevezéséből is következik, az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál. Korábbi cikkeinkben írtunk arról, hogy 2020. július 1-jétől szigorodtak a fenti járulék meg nem fizetéséhez kapcsolódó szankciók. Most ismertetjük a tudnivalókat az egészségügyiszolgáltatásijárulék-tartozás megfizetéséről és az ezzel kapcsolatos adóhivatali tájékoztatásokról.

Indiai állampolgár svájci jogviszonnyal, magyarországi munkavégzése Kérdés

Egészségügyi szolgáltatási járulék: akiknek muszáj, és akiknek nem lehet fizetni Cikk

A magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése – és ezt nem lehet elég sokszor hangsúlyozni – nem az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság érdekében önkéntes döntéssel vállalt járulék, hanem törvényi kötelezettség, aminek a fizetése révén az érintett egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságot.

Ellentmondásos rendelkezések a tb-szabályokat rögzítő törvényekben Cikk

Az új tb-törvény készítése során a jogalkotó törekedett arra, hogy a jogszabály jelentősebb újításai – például a nyugdíjasok járulékmentessége, a munkaviszonyban álló dolgozók minimum járulékfizetése – összhangba kerüljenek a kapcsolódó jogszabályok vonatkozó előírásaival. Ez azonban nem minden rendelkezés esetében járt sikerrel, mint például az egyházi személy utáni járulék- és szochofizetés tekintetében sem.

Nyugdíjbiztosítás adatai – így rendezhetők utólag Cikk

Mit lehet tenni, ha kiderül, hogy nem ismerték el szolgálati időként az egyértelműen biztosításban töltött időt? Cikkünk erre a kérdésre ad választ.