Mi a különbség az igazolatlan hiányzás és a fizetés nélküli szabadság között adóhatósági szempontból – tette fel olvasónk a kérdést, dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő, jogász válaszolt.
Évek óta több olyan kérdés érkezik az Adózónára, amely az ügyvezetők jogviszonyára és társadalombiztosítási közterheire vonatkozik. Erre tekintettel az alábbi cikkben részletezzük az ügyvezetők jogviszonyait, és foglalkoztatásuk kapcsán fizetendő tb-kötelezettségeket.
A jogszabályok gyakorlati alkalmazása során meghatározó jelentősége van az értelmező rendelkezéseknek, amelyek nem pontos figyelembevétele, vagy éppen ellentmondásossága számos olvasói kérdést szül. A következőkben ezekből emelünk ki néhányat.
Nehéz helyzetbe jutott cég nem tudta fizetni a munkavállalóját, de elbocsátani nem akarta őt, így azt a megoldást választotta a munkáltató, hogy a dolgozó részére jogosan járó munkabért csak hónapokkal később utalta át. Kell-e minimum járulékot fizetni a fizetés nélkül maradt hónapokra? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
A munkaviszonyban álló dolgozó díjazására vonatkozóan a társas vállalkozó tagi jövedeleménél lényegesen kötöttebb szabályok vonatkoznak. A társas vállalkozó akár díjazás nélkül is tevékenykedhet, illetve tagi jövedelmét lényegében bármilyen ütemezésben elszámolhatják vele. Ezzel szemben a munka törvénykönyve számos előírást tartalmaz a munkabér megállapításával, kifizetésével, védelmével összefüggésben.
Külföldi munkáltatónak Magyarországról milyen keretek között célszerű dolgozni? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel, és ki fizeti ezeket? Olvasói kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
A Magyar Közlöny 28. számában megjelent az egyes veszélyhelyzettel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2021. (II. 23.) kormányrendelet, amely a közfoglalkoztatásban alkalmazandó szabályokkal, a családi otthonteremtési kedvezmény, az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételének feltételeivel, illetve a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésével kapcsolatban tartalmaz a veszélyhelyzetre tekintettel módosításokat.
A családi gazdaságokról szóló törvény módosította a társadalombiztosításijárulék-fizetés és a szociálishozzájárulásiadó-fizetés szabályait. Korábbi cikkünkben a társadalombiztosítási járulékhoz kapcsolódó 2021. évi változásokat mutattuk be. Az alábbi cikkünkben a szociális hozzájárulási adóban 2021. január 1-jétől bekövetkező változásokat foglaljuk össze.
A családi gazdaságokról szóló törvény 2021. január 1-jétől módosítja a szociális hozzájárulási adó-, és a társadalombiztosítási járulékfizetés szabályait is. Az alábbi cikkben összefoglaljuk, hogy milyen változások lesznek a fenti szabály kapcsán a társadalombiztosítási járulék alapjában, a biztosított őstermelők járulékfizetésében, a járulékkedvezménynél, továbbá röviden ismertetjük a veszélyhelyzet alatt a biztosítási jogviszony megszakítása kapcsán alkalmazandó szabályt is.
A közelmúltban a NAV honlapján jelent meg egy állásfoglalás, mely segítséget nyújt annak értelmezésében, hogy egy harmadik ország állampolgára milyen esetben mentesül a magyar járulékfizetési kötelezettség alól.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék, mint az az elnevezéséből is következik, az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál. Korábbi cikkeinkben írtunk arról, hogy 2020. július 1-jétől szigorodtak a fenti járulék meg nem fizetéséhez kapcsolódó szankciók. Most ismertetjük a tudnivalókat az egészségügyiszolgáltatásijárulék-tartozás megfizetéséről és az ezzel kapcsolatos adóhivatali tájékoztatásokról.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték