A családi gazdaságokról szóló törvény módosította a társadalombiztosításijárulék-fizetés és a szociálishozzájárulásiadó-fizetés szabályait. Korábbi cikkünkben a társadalombiztosítási járulékhoz kapcsolódó 2021. évi változásokat mutattuk be. Az alábbi cikkünkben a szociális hozzájárulási adóban 2021. január 1-jétől bekövetkező változásokat foglaljuk össze.
A családi gazdaságokról szóló törvény 2021. január 1-jétől módosítja a szociális hozzájárulási adó-, és a társadalombiztosítási járulékfizetés szabályait is. Az alábbi cikkben összefoglaljuk, hogy milyen változások lesznek a fenti szabály kapcsán a társadalombiztosítási járulék alapjában, a biztosított őstermelők járulékfizetésében, a járulékkedvezménynél, továbbá röviden ismertetjük a veszélyhelyzet alatt a biztosítási jogviszony megszakítása kapcsán alkalmazandó szabályt is.
A közelmúltban a NAV honlapján jelent meg egy állásfoglalás, mely segítséget nyújt annak értelmezésében, hogy egy harmadik ország állampolgára milyen esetben mentesül a magyar járulékfizetési kötelezettség alól.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék, mint az az elnevezéséből is következik, az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál. Korábbi cikkeinkben írtunk arról, hogy 2020. július 1-jétől szigorodtak a fenti járulék meg nem fizetéséhez kapcsolódó szankciók. Most ismertetjük a tudnivalókat az egészségügyiszolgáltatásijárulék-tartozás megfizetéséről és az ezzel kapcsolatos adóhivatali tájékoztatásokról.
A magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése – és ezt nem lehet elég sokszor hangsúlyozni – nem az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság érdekében önkéntes döntéssel vállalt járulék, hanem törvényi kötelezettség, aminek a fizetése révén az érintett egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságot.
Az új tb-törvény készítése során a jogalkotó törekedett arra, hogy a jogszabály jelentősebb újításai – például a nyugdíjasok járulékmentessége, a munkaviszonyban álló dolgozók minimum járulékfizetése – összhangba kerüljenek a kapcsolódó jogszabályok vonatkozó előírásaival. Ez azonban nem minden rendelkezés esetében járt sikerrel, mint például az egyházi személy utáni járulék- és szochofizetés tekintetében sem.
Mit lehet tenni, ha kiderül, hogy nem ismerték el szolgálati időként az egyértelműen biztosításban töltött időt? Cikkünk erre a kérdésre ad választ.
A régi Tbj. a 4. § k) pontjában határozta meg a járulékalapot képező jövedelem fogalmát, mely felsorolásban még mind a két, címben említett tétel szerepelt. Igaz (2005. évi jogszabályba történt beemelésüktől kezdve), bizonyos tekintetben „kakukktojásnak” tűntek, hiszen az általánostól eltérő járulékfizetési szabályok vonatkoztak rájuk.
Vannak biztosítottak, akiknek a díjazása adómentes, van olyan munkabérrész, amely nem része az összevont adóalapnak, illetve akadnak olyan jövedelmek is, amelyek csak külföldön adóznak, miközben az azt szerző a magyar társadalombiztosítási jog hatálya alá tartozik.
Az új évben hatályba lépett törvénymódosítások – különös tekintettel a társadalombiztosítás alapvető jogszabálya, a Tbj. „átírása” – lehetőséget adtak volna néhány, a társadalombiztosítási kötelezettségeket érintő jogszabályi anomália kiküszöbölésére. Ilyen például a kisadózó társas vállalkozás által a kisadózó táppénze után fizetendő táppénz-hozzájárulás kérdése, amely vonatkozásában ellentmondásos előírásokat tartalmaz az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény és a kisadózó vállalkozásokról szóló 2012. évi CXLVII. (Kiva) törvény.
46. §* (1) A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek. Kérem segítsenek, gondom van az értelmezéssel, nekem a mondat egésze nehezen emészhető. Melyik törvényben? Tbj., feltételezem, mivel ebben szerepel, de nevesítve nincs. Milyen adatok? Gondolom, a Tbj. szerinti biztosítás létrejötte, a bejelentés, és a majdani bevallás igényelte adatok, név, cím, születés, taj szám, adóazonosító jel, FEOR, munkaidő. Amennyiben mindezen adatot a munkaszerződés és a tájékoztató tartalmazza, akkor is ki kell egy plusz papírt állítani? És mit kell azon érteni, hogy a "munkavégzés megkezdésétől megállapítható adat"? Ez nekem egy folyamatos igazolást jelent, nem fér össze egy egyszeri igazolással (ez pedig a havi elszámolás, járulékalap, járulék stb., kifizetési dokumentum). A kérdésem, hogy ezt a paragrafust konkrét módon milyen alaki formában kell alkalmazni? Kell-e szigorú alaki forma, vagy csak az adattartalom közlése a lényeg? Amennyiben igen, a fenti adattartalom elegendő-e? Köszönöm.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 2018. január 1-jétől hatályos szövegét olvasva több olyan új rendelkezéssel találkozhatunk, melyek "ismerősnek tűnnek". Ennek oka, hogy a 2003-as Art. december 31-ei hatályvesztésével több járulékkal kapcsolatos eljárási szabály visszakerül oda, ahová eredendően tartozik: a járuléktörvénybe.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték