hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adócsomag 2024: javaslatok az ekho, az efo és a járulékszabályok jövő évi módosítására

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő
2

A kormány a múlt héten T/4243. szám alatt (a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról címmel) benyújtotta a 2024. évi adótörvényeket. A következőkben az adócsomag egyszerűsített foglalkoztatással, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással és a Tbj. (2019. évi CXXII.) törvénnyel kapcsolatos javasolt módosításait tekintjük át

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (efotv.), illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (ekhotv.) esetében mindössze annyi az újdonság, hogy a törvény szövegébe is beépítették azokat a vészhelyzeti rendelkezéseket, amelyek figyelembe vételével eddig is alkalmazni kellett a szabályokat. Ennek megfelelően az ekho-törvény 4. § (3) és (6) bekezdése hatályát veszíti, tehát ezzel a törvényi szinten is megszűnik a kifizetői ekho.

A javaslat szerint az efotv. pedig rögzíti – ahogy ezt a 197/2022. kormányrendelet alapján eddig is alkalmazni kellett –, hogy a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a hónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Ezen túlmenően a fizetendő közterhek és a hozzájuk kapcsolódó nyugdíjbiztosítási ellátási alap a következők szerint alakul:

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a közteher tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, míg az ellátási alap a minimálbér 1,4 százaléka

• alkalmi munka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka, míg az ellátási alap a minimálbér 2,8 százaléka,

• filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített

foglakoztatása esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, szintén a minimálbér 2,8 százalékának megfelelő ellátási alappal.

A mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.

A javaslat szerint a adóhatóságnak a minimálbér változásának napját magában foglaló hónap 10. napjáig honlapján közzé kell tennie a közterhek mértékét, valamint az ellátási alap összegét, illetve a filmipari statisztának alkalmi munkából esetén adható napi nettó jövedelem maximumát.

Tovább lépve a Tbj.-re, az első helyen a 27. § (3) bekezdés b) pontját említjük meg, amely szerint arra a munkaviszonyban álló dolgozóra sem kell alkalmazni a minimum járulékfizetés szabályait (tehát a minimálbér 30 százalékát, mint minimum járulékalapot), aki ingyenes felnőttképzési jogviszonyban folytat tanulmányokat.

A Tbj. 31. §-a kiegészül az egyéni vállalkozóra történő utalással, miszerint az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján megszerzett járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak megszerzésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor. A Tbj. ezirányú módosításával párhuzamosan az szja-törvény a szünetelés kezdő napját megelőző napot tekinti a szünetelés előtt végzett vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt bevétel szerzési időpontjának.

Szintén a vállalkozói tevékenység szüneteltetésével függ össze az a javaslat, hogy a 2024. január 1-jétől megkezdett szüneteltetések esetében a minimális járulékfizetés alól csak azon hónapok tekintetében mentesül a vállalkozó, amelyek egészében szünetelteti a tevékenységét. A jelenlegi szabályok szerint, ha egy egyéni vállalkozó például május 15-étől szünetelteti a tevékenységét, akkor a május havi minimum járulékalapja a minimálbér harmincad részének a 14-szerese. A jövő évtől ebben az esetben nem kell arányosítani, tehát a példabeli egyéni vállalkozó járulékalapja a minimálbér lenne. Ugyanakkor nem találunk az indítványban utalást arra (mint például a kisadózó vállalkozók esetében), hogy a biztosítás szünetelése is csak a következő hónap első napjától áll fenn.

Pontosításra kerülnek az átalányadózó egyéni vállalkozók családi járulékkedvezményére vonatkozó előírások (Tbj. 34. § (6) bekezdése, 80. § (2) bekezdés). Ez érdemi változás nem jelent, csak egyértelművé teszi a jogalkotó, hogy az átalányadózó maximum a göngyölítéses módszerrel megállapított havi járulékalap utáni járulék tekintetében élhet a járulékkedvezménnyel.

A Tbj. 42. § (2) bekezdése a többes jogviszonyban álló (heti 36 órás foglalkoztatással vagy nappali tagozatos diákstátusszal rendelkező) átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja tekintetében pontosítja, hogy annak meghatározása megegyezik a főállású vállalkozóra vonatkozó szabályokkal, azzal hogy nem kell alkalmazni a minimum járulékfizetésre vonatkozó előírásokat.

És végül, a mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségét illetően kijavítanák a 41. § (6) bekezdésének téves hivatkozását (40. § (2) és (3) bekezdés), a helyes 40. § (4) és (5) bekezdésére.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
széles imre

De igen, miszerint miszerint a munkaerőpiacra lépők utáni adókedvezmény vonatkozásában nem tekinthető munkaerőpiacra lépőnek a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkás.

Ruszin Zsolt

A Szochó törvényben nem változna az alábbi szakasz?

E § alkalmazásában munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyszerűsített végelszámolás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Egyszerűsített foglalkoztatás több munkáltatónál

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink