Szakértő kollégám nemrégiben foglalkozott a munkaerő-kölcsönzés munkajogi kérdéseivel az Adózóna oldalán („Amit a munkavállalókat kölcsönzőknek és kölcsönbe adóknak tudniuk kell”), így jelen cikkünkben a munkaerő-kölcsönzött személy részére kifizetett jövedelmek, juttatások adó- és járulékfizetésére vonatkozó speciális rendelkezéseit járjuk körbe.
Egyáltalán nem könnyű kiigazodni a járulék-, illetve szochofizetési szabályokon, nem csoda, az Adózónához is rengeteg, ehhez kapcsolódó kérdés érkezik. Jó példa erre a szochotörvény 1. § (9) bekezdése, amely szerint adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.
Rendszerint visszatérő kérdés, hogy megvásárolható-e előre a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő, és az alapján korábban nyugdíjassá válhat-e az érintett személy? A kérdésre a rövid válasz, hogy nem vásárolható meg előre a nyugdíjra jogosító szolgálati idő, továbbá a nyugdíjkorhatárnál korábbi időponttól – kivéve a nők kedvezményes öregségi nyugdíját – öregségi nyugdíj nem állapítható meg.
A leggyakoribb biztosítási jogviszony a Tbj. szerinti munkaviszony, amely magába foglalja a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyt, és a munkaviszony jellegű jogviszonyokat. A Tbj. szerinti munkaviszonyokban közös, hogy a munkavégzésre sor kerülhet akár teljes-, akár részmunkaidőben. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy legalább a minimális alapból kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, és a minimális alap után kell fizetnie a munkáltatónak a szociális hozzájárulási adót. Az alábbi cikkben ezen minimális alapokról szólunk részletesen, kitérve a gyakorlati problémákra.
A biztosított a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapján fizeti meg, ugyanakkor a járulékalap – a szó hétköznapi értelmében – egyáltalán nem (vagy ettől eltérő összegben) jelent jövedelmet a számára. A következőkben e „képzett” járulékalapokkal foglalkozunk.
2023. november 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény, amely – többek között – módosította a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényt (Tbj.). Írásunkban a Tbj.-re vonatkozó változásokat ismertetjük.
Amíg a csecsemőgondozási díjat a szülő nőn kívül csak korlátozottan veheti más igénybe, addig a gyermekgondozási díjnál már szülőt jelöl meg a jogszabály. Jelenti ez azt, hogy az anyán kívül akár az apa is igénybe veheti a gyedet. Az anyák esetében a gyed igénybevétele (legalábbis megkezdése) jellemzően egybeesik a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsággal. Az apák esetében is minden lehetőség meglenne erre, a valóság azonban a legtöbbször az – anyagi okok miatt –, hogy az apa csak a gyedet veszi igénybe, a gyermekkel azonban továbbra is az anya marad otthon. Mivel a gyed mellett korlátlanul lehet munkát végezni, így ennek jogilag nincsen akadálya. Cikkünkben azt nézzük meg, hogyan állapítják meg az apa gyedjogosultságát és a gyed összegét.
Mikor tekinthető társas vállalkozónak egy társas vállalkozás tagja? Mit mond ebben a kérdésben a Tbj.? Mit érdemes szem előtt tartani a gyakorlatban az egyes jogviszonyok esetében? Széles Imre társadalombiztosítási szakértőt hallhatják.
A kormány a múlt héten T/4243. szám alatt (a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról címmel) benyújtotta a 2024. évi adótörvényeket. A következőkben az adócsomag egyszerűsített foglalkoztatással, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással és a Tbj. (2019. évi CXXII.) törvénnyel kapcsolatos javasolt módosításait tekintjük át
Egy adott vállalkozásban egy tag – legyen az bt., kkt., egyesülés stb. – mikor minősül társas vállalkozónak, illetve mikor kell szociális hozzájárulási adót fizetni utána? Hogy vélekedik a tagokról a Tbj., illetve a Szocho törvény? Miben térnek el a nevezett törvények, illetve hol azonos a tagokkal kapcsolatos értelmezés? Általában az adott jogszabály első vagy záró szakaszai között találhatjuk az értelmező rendelkezéseket, amelyek – noha nem egyszer átsiklunk felettük – jelentősen segítik az előírás alkalmazását, míg hiányuk akár a jogalkotó szándékától eltérő „olvasathoz” is vezethetnek.
Jelentősen változtak idén a munka törvénykönyvének szabályai, amelynek keretében a nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezés is módosult. Cikkünkben összehasonlítjuk a nyugdíjasok meghatározását a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) és munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján, és kitérünk az Mt. nyugdíjasokra vonatkozó 2023. évi módosítására.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték