Az Európai Bizottság (EB) tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a koronavírus-járvány nagyon súlyos következményekkel jár mind a világ, mind az Európai Unió (EU) társadalma és gazdaságai számára. Az uniós és nemzeti szintű gyors és átfogó szakpolitikai válaszintézkedések ellenére példátlan mértékű visszaesésre számíthat az idén az EU gazdasága.
Újabb hitelek vagy eurókötvények helyett pénzügyi transzferekkel, például az uniós költségvetésbe való befizetés átmeneti elengedésével kellene kisegítenie az Európai Uniónak Olaszországot, Spanyolországot és más, hasonlóan nagy adósságokat maguk előtt görgető tagállamokat Daniel Gros, az egyik legismertebb brüsszeli kutatóintézet igazgatója szerint, olvasható a Bruxinfo oldalán.
Februárban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, ezen belül viszont átlagosan 7 százalékkal drágultak az élelmiszerek. A sertéshúsért 27, a friss gyümölcsökért 22, 5 százalékkal többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban – közölte ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Januárban az ipar belföldi értékesítési árai átlagosan 3,7 százalékkal nőttek, ezen belül a 63 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar árai 5,9 százalékkal emelkedtek, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,6 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz mérten – közölte a központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Magyarország jövőbeni gazdasági fejlődése a termelékenység javításának képességétől függ, ami az olcsó munkaerőköltségeken alapuló modellről a fejlett termékek előállítására alkalmas tudásalapú és fenntartható gazdaság felé való elmozdulást szükségelteti – állapítja meg az Európai Bizottság magyar gazdaságról készült idei országjelentése. A jelentés aláhúzza, hogy hazánk korlátozott előrehaladást ért el a 2019-es országspecifikus ajánlások teljesítésében.
A tavalyinál mérsékeltebb, ám uniós összehasonlításban így is erős, 3,5 százalékos gazdasági növekedés várható az idén Magyarországon a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. szerint.
Az üzemanyagárak emelkedése növelte döntően az átlagos fogyasztói árakat decemberben – mondta Várhegyi Judit, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője szerdán az M1 aktuális csatornán.
Átlagosan 3,4 százalékkal nőttek 2019-ben a fogyasztói árak, ezen belül az élelmiszerek 5,4 százalékkal drágultak. Tavaly decemberben a sertéshúsért 23,6, a cukorért 12, a kenyérért 6,9, a burgonyáért 5 százalékkal, a felvágottakért 13 százalékkal többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban, árnyalattal olcsóbb lett például a tej, az étolaj, a bolti kávé.
Alapnyugdíj bevezetését, valamint a nyugdíjaknak az átlagbér 70 százalékához való felzárkóztatását is követeli a Magyar Szakszervezeti Szövetség egy 6 pontos csomag részeként. A kormány már reagált is: 2010 óta a nyugdíjak értékének megőrzésére törekszik, idén ezért 134 milliárd forinttal többet költ nyugdíjakra, mint tavaly, olvasható az Infostart oldalán.
Átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak novemberben az egy évvel korábbinál, az előző havi 2,9 százalék után – közölte ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az alapvető élelmiszerek jelentős része tíz százaléknál nagyobb mértékben drágult egy év alatt.
A fejlett országok jegybankjai közel egy évtizede jelentős erőfeszítéseik ellenére sem képesek elérni inflációs céljaikat. Az inflációs célt követő országok kétharmadában a fogyasztói árak növekedése jelenleg sem éri el a kívánt célértéket. Ezek az országok adják a világ GDP-jének több mint 60 százalékát.
A feldolgozott élelmiszerek árindexének alakulásával magyarázza a jegybank, hogy októberben egyaránt 0,1 százalékponttal emelkedett az infláció és a maginfláció az előző hónaphoz képest.
Megemelte a Magyar Nemzeti Bank idei inflációs és növekedési prognózisát: 2019-ben 3,3 százalékos inflációra számítanak a jegybank szakértői a júniusban várt 3,2 százalék helyett és 4,5 százalékos növekedésre 4,3 százalék helyett.
Az idei második fél évben jelentősen lassul a magyar gazdaság növekedése, a csökkenés nagyon kis mértékben már el is kezdődött a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint.
Jelentősen emelte több makrogazdasági mutatóra vonatkozó előrejelzését a GKI Gazdaságkutató márciusi előrejelzéséhez képest az első negyedéves robusztus GDP-növekedés hatására.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték