A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 2,1 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot mai ülésén, és azonos mértékben tolta ki a kamatfolyosó két szélét is. Ezen túl a jegybank készen áll az egyhetes betét kamatát az alapkamat fölött alakítani.
Egyebek mellett a forint árfolyama, a szegénység, az infláció, a nyugdíjemelés ügyében is kérdezték ellenzéki politikusok a kormánytagokat, illetve az MNB alelnökét az Országgyűlés mai ülésén.
A magyar felzárkózási pályát újra kell tervezni, olyan egyensúlyi fordulatra van szükség, amely nem egyszerűen a növekedést, hanem a fenntartható növekedést célozza – írja Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a magyarnemzet.hu-n ma megjelent írásában.
Októberben a vártnál nagyobb mértékben, több mint harminc éve a legmagasabbra emelkedett az infláció az Egyesült Államokban a washingtoni munkaügyi minisztérium statisztikai intézete, a Bureau of Labor Statistics szerdai közleménye alapján.
2021 októberében az éves összevetésben számított infláció 6,5 százalék volt. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 4,7 százalékon alakult. Az előző hónaphoz képest az infláció 1,0, míg a maginfláció 0,7 százalékponttal emelkedett. Az infláció növekedésének hátterében elsősorban az üzemanyagok, iparcikkek és élelmiszerek áremelkedése áll, olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján megjelent elemzésben.
A jelentősen emelkedő energiaárak miatt októberben tizenhárom éves csúcsra gyorsult az infláció az euróövezetben.
Az infláció felgyorsult, az alapkamat pedig emelkedő pályára került, ami a befektetések piacát is érinti – derült ki a K&H befektetői klubjának budapesti rendezvényén. A K&H szakértői szerint kulcskérdés, hogy milyen stratégiát választanak most a megtakarítással rendelkezők. A kockázatvállalási hajlandóságtól függően a mostani helyzetben kellő óvatosság mellett a részvénypiacok még mindig vonzó hozamot jelenthetnek, ezen belül a mesterséges intelligencia által támogatott és a zöld pénzügyekhez sorolt környezetbarát, fenntartható befektetések fontos szerepet kaphatnak.
Magyarország a harmadik legnagyobb gazdasági növekedést érheti el idén az Európai Unióban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdán ismertetett októberi felülvizsgált jelentése szerint.
A járvány 4. hulláma a magas átoltottság miatt a kormány várakozásai szerint gyengébb lesz, így idén változatlanul 7 százalék körüli gazdasági növekedésre és 7,5 százalék körüli hiányra lehet számítani – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio Budapest Economic Forum című mai konferenciáján. Az inflációt az újranyitással együtt járó keresleti elindulás, az energiaárak világpiaci emelkedése és a konténerhiány fűti. A kormány arra számít, hogy a drágulás mértéke 2022 elejétől csökkenésnek indul, 2022 nyarára normalizálódik a helyzet.
Számítani lehetett az infláció szeptemberi felpattanására, és az MTI-nek nyilatkozó elemzők azt latolgatják, vajon a jegybank monetáris politikája a szeptemberi 15 bázispontnál erőteljesebb szigorítással reagál-e az év végéig kirajzolódó folyamatokra a következő inflációs jelentés előtt.
Ideiglenes energiaár-kompenzációt vezettek be a lakossági fogyasztók számára Romániában, állami támogatással ellensúlyozzák a következő fűtésszezonban a villanyáram és a földgáz drágulását: erről mai ülésén fogadott el sürgősségi rendeletet a bukaresti kormány.
A korrekció előtt a legmagasabb névértékű bankjegy az 1 millió bolivár volt, ami valamivel kevesebb mint 25 amerikai centet ért. Ugyanennyit ér most a legmagasabbnak számító új, 100 bolivár is.
2021 második negyedévében a világ gazdaságai élénk növekedést mutattak, ugyanakkor számos ország gazdasági teljesítménye még mindig elmarad a válság előtti szintjétől. Összességében az infláció világszerte tovább emelkedett az elmúlt hónapokban. Ahol korábban történt meg az újranyitás, ott a fogyasztói árak növekedése is gyorsabban jelentkezett – szögezi le az MNB szeptemberi inflációs jelentése.
A monetáris tanács szerint az infláció 2022 elejétől csökkenő pályára áll, miközben a koronavírus-járvány negyedik hulláma a gazdasági helyreállást övező kockázatok emelkedésének irányába mutat, ami a kamatemelési ciklus havi ütemű, kisebb lépésközzel történő folytatását indokolja – írta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntés indoklásában.
Londoni pénzügyi elemzők szerint egy kamatemelés még bizonyosra vehető a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi monetáris szigorítási ciklusán belül, és lehetséges az is, hogy a monetáris tanács a mennyiségi enyhítésre szóló számszerű útmutatás helyett áttér a rugalmas eszközvásárlási cél alkalmazására.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték