Akár már márciusban, de valamikor az év folyamán mindenképp megkezdheti a monetáris kondíciók szigorítását a monetáris tanács, első lépésben a devizacsere-ügyletek állományának csökkentésével és a betéti kamatok emelésével – vélik az MTI által megkérdezett szakértők.
Idén januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, éppen úgy, mint tavaly decemberben – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tavaly januárhoz képest az élelmiszerek ára 4,2 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké átlagosan 20,5 százalékkal emelkedett, például a burgonya 66,1, a friss zöldség 33,5 százalékkal lett drágább, a gyümölcsök viszont 1,5 százalékkal olcsóbbak voltak, mint tavaly januárban.
Tavaly decemberben átlagosan 2,7 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Az elmúlt évben az élelmiszerek, a szeszes italok, a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben. Összességében 2018-ban átlagosan 2,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző évhez képest.
Minden várakozást felülmúló, csaknem 1,7 millió százalék volt a tavalyi infláció Venezuelában.
A harmadik negyedévi 4,8%-os, az EU-ban az egyik leggyorsabb növekedés után más előrejelzőkhöz hasonlóan a GKI is emelte (4,5%-ra) GDP-előrejelzését. Ugyanakkor fenntartja 2019-ben 3,2%-ra történő lassulást feltételező várakozását. Ennek oka, hogy az EU-transzferek dinamizáló hatása csökken, a világgazdasági konjunktúra bizonytalanabb, s érdemben továbbra sem várható a versenyképesség javulása. Idén az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly romlik, s mindebben 2019-ben sem várható fordulat.
A nyugdíjak jövőre 7 százalékkal nőnek majd, 4,3 százalékos infláció mellett, 2020 után pedig a növekedésük meg fogja haladni a 6 százalékot, mintegy 4 százalékos éves infláció mellett – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter, első miniszterelnök-helyettes szerdán a moszkvai parlament alsóházában.
Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál; augusztushoz viszonyítva átlagosan 0,3 százalékkal nőttek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 21,2 százalékkal drágultak. Az élelmiszerek súlya számottevő a lakossági fogyasztásban, így ez jelentősen közrejátszott az infláció emelkedésében.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Argentína megállapodott a hároméves készenléti hitelmegállapodás végrehajtásának felgyorsításáról és a keretösszeg 7,1 milliárd dollárral, 57,1 milliárd dollárra történő emeléséről – jelentette be Christine Lagarde, a valutaalap főigazgatója és Nicolás Dujovne argentin gazdasági miniszter szerdán New Yorkban közös sajtótájékoztatón.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs jelentése szerint rövid távon enyhén 3 százalék felett lesz az infláció, fenntartható módon és szerkezetben 2019 közepétől várható az inflációs cél elérése – mondta Balatoni András, a jegybank igazgatója csütörtökön Budapesten újságíróknak.
Átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak idén augusztusban, mint egy évvel korábban, júliushoz viszonyítva 0,1 százalékos volt a drágulás – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A gazdasági csőd szélén álló Venezuelában öt nullát vágtak le a helyi pénznem végéről ma. A dél-amerikai országban – szakértők szerint – az év végén akár 1 millió (!) százalék lehet az infláció. szakértők szerint ezt nagyjából úgy lehet érzékeltetni, hogy körülbelül három-négynaponként duplázódnak az árak, tehát ha valaki megkapja a fizetését a hónap elején, akkor az öt nap múlva már csak a felét éri, a hó végére meg semmit.
Az idősek kiszolgáltatottságának csökkentéséért, a méltóságuk növekedéséért szerveződött, országos hatókörrel tevékenykedő önkéntes érdekképviseleti szervezetek azt kérik a Magyarország kormányától, hogy tegyen lépéseket a jelenleg hatályos törvényben rögzített jövő évi nyugdíjemelés korrekciójára.
Venezuelában öt nullát vágnak le a helyi pénz, a bolívar végéről. Ez azonban várhatóan nem oldja meg a hiperinfláció okoza problémát a dél-amerikai országban, mivel a nullákat akár egy év múlva "vissza lehet rajzolni" – mondta Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese az M1 aktuális csatornán.
A magyar gazdaság 2017 utolsó és 2018 első negyedévében egyaránt 4,4 százalékkal bővült. Ennél gyorsabb növekedésre az elmúlt bő egy évtizedben csak egyetlen egyszer volt példa. Ezzel, a régióban negyedik-ötödik legmagasabb ütemmel Magyarország feltehetőleg mostani konjunktúraciklusa csúcspontjára jutott. Az EU-transzferekkel finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis az év hátralevő időszakától kezdve várhatóan lassul, s a külső konjunktúrában inkább romlás, semmint további élénkülés várható. A GKI azonban a vártnál kedvezőbb első negyedévi adatok alapján 3,8 százalékról 4 százalékra emelte idei GDP-prognózisát, s 4 százalékról 4,5 százalékra fogyasztási előrejelzését. Az olaj világpiaci árának emelkedése miatt 3 százalékra emelte inflációs prognózisát, s a gazdaságpolitika hangsúlyváltása alapján 2,2 százalékra mérsékelte a várható GDP-arányos államháztartási hiányt. Bár az eddigi élénkítő helyett egyensúlyközpontú gazdaságpolitika meghirdetése egy esetleges világgazdasági válságra hivatkozva történt, a váltásban legalább ekkora szerepe lehet az EU markáns, így a középtávú költségvetési céltól való magyar távolodást érintő kritikáinak – vélekednek a GKI elemzői.
Elérte a forint az újabb lélektani határt, rövid ideig 325 forintot is elkértek egy euróért. Az árfolyam az után szakadt be, hogy az MNB közölte: őket az vezérli, hogy az inflációs célt tartsák, nem az árfolyamot. Egy jegybanki nyugtatás után azonban erősödni kezdett a forint – írja a hvg.hu.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték