Csökkentett az MNB! 0,75 százalék az új alapkamat – Gyengült a forint Cikk
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 0,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot mai ülésén; a kamatfolyosó nem változott.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 0,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot mai ülésén; a kamatfolyosó nem változott.
Júniusban a májusinál nagyobb mértékben emelkedett a GKI konjunktúraindexe, de e két hónap alatt az áprilisi zuhanásának csak kisebbik felét (44 százalékát) dolgozta le. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint májusban a fogyasztói, júniusban az üzleti bizalmi index emelkedett nagyobb mértékben. Ez elsősorban annak a következménye, hogy az ipari várakozások májusban még folytatódó romlása júniusban emelkedésre váltott, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt honlapján.
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke áprilisi, történetének legnagyobb zuhanása után májusban jelentősen, majd júniusban kisebb ütemben emelkedett. Az index az áprilisi 38 pontos esését követően májusban 11 ponttal, júniusban 6 ponttal emelkedett (szezonálisan kiigazítva), s ezzel e két hónap alatt csaknem a felét ledolgozta áprilisi zuhanásának, olvasható a GKI Gazdaságkutató honlapján. (Az adatfelvétel módszere április óta a személyes interjúk helyett kényszerűen online felmérés.)
Az élelmiszerek ára 8,4 százalékkal nőtt tavaly májushoz mérve, ezen belül a sertéshús 20,7 százalékkal, az idényáras élelmiszerek átlagosan 19,1 százalékkal, a friss gyümölcsök 39 százalékkal drágultak az egy évvel ezelőttihez képest.
Az év elejéhez képest mintegy 100 forinttal csökkent az üzemanyag ára, és főként ez áll annak hátterében, hogy az infláció mérséklődik, most 2,4 százalék – mondta Várhegyi Judit, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője hétfő reggel az M1 aktuális csatornán.
Az Európai Bizottság (EB) tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a koronavírus-járvány nagyon súlyos következményekkel jár mind a világ, mind az Európai Unió (EU) társadalma és gazdaságai számára. Az uniós és nemzeti szintű gyors és átfogó szakpolitikai válaszintézkedések ellenére példátlan mértékű visszaesésre számíthat az idén az EU gazdasága.
Újabb hitelek vagy eurókötvények helyett pénzügyi transzferekkel, például az uniós költségvetésbe való befizetés átmeneti elengedésével kellene kisegítenie az Európai Uniónak Olaszországot, Spanyolországot és más, hasonlóan nagy adósságokat maguk előtt görgető tagállamokat Daniel Gros, az egyik legismertebb brüsszeli kutatóintézet igazgatója szerint, olvasható a Bruxinfo oldalán.
Februárban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, ezen belül viszont átlagosan 7 százalékkal drágultak az élelmiszerek. A sertéshúsért 27, a friss gyümölcsökért 22, 5 százalékkal többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban – közölte ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Januárban az ipar belföldi értékesítési árai átlagosan 3,7 százalékkal nőttek, ezen belül a 63 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar árai 5,9 százalékkal emelkedtek, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,6 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz mérten – közölte a központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Magyarország jövőbeni gazdasági fejlődése a termelékenység javításának képességétől függ, ami az olcsó munkaerőköltségeken alapuló modellről a fejlett termékek előállítására alkalmas tudásalapú és fenntartható gazdaság felé való elmozdulást szükségelteti – állapítja meg az Európai Bizottság magyar gazdaságról készült idei országjelentése. A jelentés aláhúzza, hogy hazánk korlátozott előrehaladást ért el a 2019-es országspecifikus ajánlások teljesítésében.
A tavalyinál mérsékeltebb, ám uniós összehasonlításban így is erős, 3,5 százalékos gazdasági növekedés várható az idén Magyarországon a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. szerint.
Az üzemanyagárak emelkedése növelte döntően az átlagos fogyasztói árakat decemberben – mondta Várhegyi Judit, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője szerdán az M1 aktuális csatornán.
Átlagosan 3,4 százalékkal nőttek 2019-ben a fogyasztói árak, ezen belül az élelmiszerek 5,4 százalékkal drágultak. Tavaly decemberben a sertéshúsért 23,6, a cukorért 12, a kenyérért 6,9, a burgonyáért 5 százalékkal, a felvágottakért 13 százalékkal többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban, árnyalattal olcsóbb lett például a tej, az étolaj, a bolti kávé.
Alapnyugdíj bevezetését, valamint a nyugdíjaknak az átlagbér 70 százalékához való felzárkóztatását is követeli a Magyar Szakszervezeti Szövetség egy 6 pontos csomag részeként. A kormány már reagált is: 2010 óta a nyugdíjak értékének megőrzésére törekszik, idén ezért 134 milliárd forinttal többet költ nyugdíjakra, mint tavaly, olvasható az Infostart oldalán.
Átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak novemberben az egy évvel korábbinál, az előző havi 2,9 százalék után – közölte ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az alapvető élelmiszerek jelentős része tíz százaléknál nagyobb mértékben drágult egy év alatt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől