Pár hónapja megkérdeztük önöket, hol tartanak a GDPR-felkészülésben, mi lenne a legnagyobb segítség ebben a pillanatban. A véleményüket figyelembe véve összeállítottunk egy munkaügyi iratmintacsomagot.
Érdeklődnék, hogy előfizető vagyok, én is megkaphatnám a GDPR-nak összeállított munkaügyi iratmintát?
Mint régi előfizető, a GDPR-t segítő munkaügyi iratmintákhoz hogyan juthatunk hozzá ?
Évek óta előfizetője vagyok az Adózónának. Idén augusztus 16-án kezdeményeztem az előfizetés meghosszabbítását (megrendelő azonosító: U-300922), tehát augusztus 23-a előtt. Akkor most emiatt én tényleg nem kapom meg a GDPR iratmintát?
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem egy probléma megoldásához. Könyvelőként egyre többször találkozom ügyfelek azon kérésével, hogy a honlapjukon akarják szerepeltetni személyes adataimat (nevem, könyvelői PM regisztrációs számom). Ehhez én nem szívesen járulnék hozzá. Kötelező hozzájárulnom adatfeldolgozóként ahhoz, hogy a cégek a honlapjukon feltüntessék a személyes adataimat ahhoz, hogy a GDPR előírásainak megfeleljenek? Mi az erősebb, fontosabb? Az én személyes adataimhoz való jogom védelme, vagy a honlappal rendelkező társaságok GDPR-nak való megfelelése? Nem sért-e üzleti titkot az, hogy én, illetve az én társaságom mely céget könyveli? Én nem szeretném a piaccal tudatni, hogy mely társaságokkal van könyvelői szerződésem. Elegendő-e esetleg az, hogy az adatkezelő csak a belső adatvédelmi szabályzatában (honlapon nem megjelenített, írásos dokumentum a cég székhelyén, telephelyén) rögzítse az adatfeldolgozó könyvelő, könyvelő cég adatait, és azt egy esetleges vizsgálat esetén a hatóságnak (NAIH) azt átadja? Várom megtisztelő válaszát!
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete – azaz az általános adatvédelmi rendelet, más nevén a GDPR – különböző jogalapokat határoz meg a személyes adatok kezelésének jogszerűsége kapcsán. A jogalap leegyszerűsítve azt jelenti, hogy fennáll valamilyen, jogszabályban foglalt olyan tény vagy körülmény, amely a jogszerűséget megalapozza.
Tisztelt Szakértő! A GDPR szabályozását is figyelembe véve, ha megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, meddig kell a személyes adatairól szóló nyilatkozatokat, személyiokmány-másolatokat megőrizni? Illetve ha ugyanezen okmányok cafeteria juttatás miatt kerültek elkérésre a munkavállalóktól, akkor hány év ezen iratok (másolatok, személyes adatokat tartalmazó, például az egészségpénztári belépési nyilatkozatok) megőrzési ideje a jogosultság megszűnése után? Válaszát előre is köszönöm!
Közel két hónapos csúszással végül 2018. július 25-én hirdették ki, majd július 26-án hatályba is lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (infotörvény) átfogó módosítása, amelyben többek között az Európai Unió Adatvédelmi Rendelete (GDPR) által nyitva hagyott egyes területeket szabályozzák. A Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper ügyvédjelöltjei, Gondos Orsolya és Tálos Dániel az iroda szakmai blogján, az Advocatuson foglalták össze a legfontosabb változásokat.
Tisztelt Szakértő! Munkáltatóhoz érkezett adategyeztetési kérelem, XY Faktorház Zrt.-től, adós dolgozókkal kapcsolatban. Az ÁSZF vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozással. Kérdezem, hogy megadhatóak-e az általuk kért adatok, munkakör, bruttó, nettó munkabér, elérhetőségük, munkabérfizetés napja, hány százalékos letiltás terheli munkabérüket, milyen várakozó letiltásaik vannak, és milyen összegekkel. Ez nem végrehajtói felhívás, ez adatokról nyilatkozattétel kérés. Megadhatóak-e ily formában ezek az adatok, vagy megsértem-e ezzel a nyilatkozattétellel az adatkezelési előírást, a GDPR-t? Válaszát előre is köszönöm.
Az általános uniós adatvédelemi rendelet (GDPR rendelet) május 25-ei hatálybalépése után egy hónappal 2018. június 30-án életbe lépett az információs önrendelkezést szabályozó magyar jogszabály, az Info törvény módosítása is – emlékeztet hírlevelében az OrienTax.
A brit adatvédelmi hatóság (ICO) a kiszabható legmagasabb bírsággal, 500 ezer fonttal (182,5 millió forint) sújtja az adatvédelmi botrányba keveredett Facebook közösségi oldalt – közölte Elizabeth Denham brit információs kormánybiztos szerdára virradóra.
A Ctv. 10. § (4) bek. szerint: "Ha a cégiratban a jogszabályban előírt, illetve a cégjegyzék adattartalmát meghaladó személyes adat kerül feltüntetésre, a cégiratot szerkesztő jogi képviselő köteles felhívni a természetes személy figyelmét arra, hogy a személyes adatának az okiratban való feltüntetéséhez való hozzájárulása egyben azzal is jár, hogy az a cégiratok nyilvánosságának elve alapján bárki számára megismerhetővé válik." – írja 504. számú hírlevelében a Budapesti Ügyvédi Kamara.
Banki hitelhez a bank által használt munkáltatói igazolás kitöltését kérik a munkavállalók. Az igazolás a munkavállaló jövedelemadatain kívül a munkabért terhelő levonás és munkabérelőleg adatait is kéri. Valamint a levonás indokát, a levonás összegét és hogy mely időpontig terheli a munkabért a nevezett levonás. Meg lehet adni ezeket az adatokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A 2016/679. GDPR rendelet 30. cikke alapján az adatkezelési tevékenységekről nyilvántartást kell vezetni. Kérdésem az e-mailek nyilvántartásával kapcsolatos. Cégünk kis vállalkozás, van egy központi e-mail címünk. A bejövő e-maileket a kolléganő továbbítja a megfelelő személynek. Minden irodai dolgozónak van céges e-mail-címe, ami tartalmazza a munkavállaló nevét. Pontosan milyen adatokról kell nyilvántartást vezetnem? Egyik előadásukon ott voltam, itt szóba jött az e-mail nyilvántartása is. A lényeg az volt, hogy a központi mailcímre bejövő leveleket is nyilván kell tartani, azt is fel kell tüntetni, hogy azokat kinek továbbítottuk. Azt szeretném kérdezni, hogy két nyilvántartást kell vezetnem? Egyet a munkavállalók esetében, és egyet a központi e-mailekről? Mit kell a nyilvántartásnak tartalmaznia? Válaszat köszönöm.
A multik kerülhetnek először célkeresztbe a GDPR miatt, de a kkv-kra is kemény idők várnak, ha nem készültek fel. Várhatóan a multinacionális vállalatok hazai érdekeltségei kerülnek először a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) célkeresztjébe a GDPR betartására vonatkozó vizsgálatoknál, legalábbis erre lehet következtetni a kormány által benyújtott törvénymódosítási javaslatból – írja sajtóközleményében a Deloitte.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték