Magyar gazdaság: nem sok jót lát a gazdaságkutató Cikk
A magyar gazdaság idei növekedése a tavalyihoz és a régió más országaihoz képest is lassú, bár a második félévben némi gyorsulás valószínű – írja legfrissebb prognózisában a GKI.
A magyar gazdaság idei növekedése a tavalyihoz és a régió más országaihoz képest is lassú, bár a második félévben némi gyorsulás valószínű – írja legfrissebb prognózisában a GKI.
A feltételezett 2,0 százalékos GDP-arányos deficit-célnál kedvezőbb hiányráta alakulhat ki az idén. 2016. év végére 74,5 százalékra csökkenhet a GDP-arányos bruttó államadósság, 2017 végére pedig elérheti a 73,4 százalékot – többek között ez is kiderül az MNB költségvetési jelentéséből.
Az előzetes adatok alapján a második negyedévben 2,6 százalékkal bővült hazánk GDP-je, ami jóval meghaladta a piaci szereplők várakozását. Az első negyedév gyengébb eredményét egyszeri tényezők okozták, mert április és június között szinte minden szektor jól teljesített. Az év első felében összességében így 1,7 százalékos volt a növekedés üteme – foglalta össze a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa között – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által ma kiadott jelentésből, amely a 2015-re vonatkozó első becslést tartalmazza.
A kormány prognózisához hasonlóan látja friss jelentésében a magyar költségvetési folyamatokat és az infláció alakulását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a növekedés rövid távú megítélésében viszont eltér a nemzetközi szervezet és a magyar kabinet álláspontja – mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára szerdán az OECD legfrissebb országjelentését kommentálva az MTI-nek.
Jelentősen rontotta Magyarország idei gazdasági növekedésével kapcsolatos előrejelzését az OECD, amely változatlanul hagyta a jövő évi GDP-bővüléssel kapcsolatos becslését.
Az első negyedévben a magyar növekedésnél az unióban csak a görög volt kedvezőtlenebb, a vártnál rosszabb adat miatt a GKI 2,3 százalékról 2 százalékra csökkentette idei növekedési prognózisát, de akár ennél lassúbb GDP-bővülés is lehetséges – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az év eleji növekedési adatok a magyar gazdaság lassulását jelzik. Az elmúlt hónapokban a nemzetközi előrejelző intézmények jellemzően tovább csökkentették a magyar gazdasági dinamikára vonatkozó prognózisaikat, s kissé romlottak a gazdasági várakozások is – írja a GKI prognózisa.
Az államadósság az idei év végi, GDP-arányos 73,5 százalékról 71,9 százalékra csökken a jövő év végére, 37 ezer 279 milliárd forint nominális GDP mellett a 2017-es költségvetési törvényjavaslat szerint.
Tavaly az adó- és adójellegű bevételek az összes főbb adónemnél jelentősen, összesen mintegy 550 milliárd forinttal meghaladták a tervezetteket – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatóból.
A GDP óriási hányadát, 15 százalékát emészti fel a korrupció azokban az EU-tagállamokban, amelyeket a leginkább érint a probléma. Magyarország a 28 tagállamból a 18. a korrupciót tekintve. A sereghajtók: Horvátország, Románia és Bulgária – írja a hvg-hu.
A Pénzügykutató Zrt. szerint a beruházások csökkenése miatt tovább mérséklődik a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme, ami prognózisuk szerint 2,3 százalék lesz idén a tavalyi 2,9 százalék után – derült ki a társaság szerdán kiadott friss előrejelzéséből.
A magyar gazdaság növekedési üteme 2015. IV. negyedévben átmenetileg ismét felgyorsult, s több mint 1 százalékponttal haladta meg az EU átlagát. A régióban azonban a szlovák, a román, a lengyel, a cseh és a bolgár fejlődés így is gyorsabb volt. Éves átlagban idén a lassulás folytatódása várható, a 2014. évi 3,7 százalék és a tavalyi 2,9 százalék után 2016-ban 2,3 százalék körüli dinamika valószínű – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisában.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2015. második negyedévben elkezdődött lassulása folytatódni fog. Az I. negyedévi 3,6 százalékos növekedést a II. negyedévben csak 2,7 százalékos dinamika követte, s a nyári adatok további fékeződésre utalnak. A tavalyi 3,6 százalék után idén a GDP 2,7 százalékos, jövőre 2 százalék körüli bővülése valószínű, főleg a beruházások idei stagnálása, jövő évi visszaesése következtében. A belső és külső egyensúly viszont kedvezően alakul.
Az államháztartás központi alrendszerének szeptember végi halmozott hiánya 954,6 milliárd forintra teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 1006,6 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 29,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 22,1 milliárd forintos szufficittel zártak – közölte az NGM. Időközben az Európai Bizottság feloldotta az uniós kifizetések felfüggesztését, amely azonban csak ezt követően jelenik meg az államháztartási bevételekben.
Pölöskei Pálné
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől