Az elkövetkező években tartósan három százalék fölötti gazdasági növekedést elősegítő gazdaságélénkítő tervet dolgoz ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) – közölte a tárca államháztartásért felelős államtitkára beszélt a Magyar Hírlapnak adott, a lap keddi számában megjelent interjúban.
A magyar gazdaság idei növekedése a tavalyihoz és a régió más országaihoz képest is lassú, bár a második félévben némi gyorsulás valószínű – írja legfrissebb prognózisában a GKI.
A feltételezett 2,0 százalékos GDP-arányos deficit-célnál kedvezőbb hiányráta alakulhat ki az idén. 2016. év végére 74,5 százalékra csökkenhet a GDP-arányos bruttó államadósság, 2017 végére pedig elérheti a 73,4 százalékot – többek között ez is kiderül az MNB költségvetési jelentéséből.
Az előzetes adatok alapján a második negyedévben 2,6 százalékkal bővült hazánk GDP-je, ami jóval meghaladta a piaci szereplők várakozását. Az első negyedév gyengébb eredményét egyszeri tényezők okozták, mert április és június között szinte minden szektor jól teljesített. Az év első felében összességében így 1,7 százalékos volt a növekedés üteme – foglalta össze a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa között – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által ma kiadott jelentésből, amely a 2015-re vonatkozó első becslést tartalmazza.
A kormány prognózisához hasonlóan látja friss jelentésében a magyar költségvetési folyamatokat és az infláció alakulását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a növekedés rövid távú megítélésében viszont eltér a nemzetközi szervezet és a magyar kabinet álláspontja – mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára szerdán az OECD legfrissebb országjelentését kommentálva az MTI-nek.
Jelentősen rontotta Magyarország idei gazdasági növekedésével kapcsolatos előrejelzését az OECD, amely változatlanul hagyta a jövő évi GDP-bővüléssel kapcsolatos becslését.
Az első negyedévben a magyar növekedésnél az unióban csak a görög volt kedvezőtlenebb, a vártnál rosszabb adat miatt a GKI 2,3 százalékról 2 százalékra csökkentette idei növekedési prognózisát, de akár ennél lassúbb GDP-bővülés is lehetséges – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az év eleji növekedési adatok a magyar gazdaság lassulását jelzik. Az elmúlt hónapokban a nemzetközi előrejelző intézmények jellemzően tovább csökkentették a magyar gazdasági dinamikára vonatkozó prognózisaikat, s kissé romlottak a gazdasági várakozások is – írja a GKI prognózisa.
Az államadósság az idei év végi, GDP-arányos 73,5 százalékról 71,9 százalékra csökken a jövő év végére, 37 ezer 279 milliárd forint nominális GDP mellett a 2017-es költségvetési törvényjavaslat szerint.
Tavaly az adó- és adójellegű bevételek az összes főbb adónemnél jelentősen, összesen mintegy 550 milliárd forinttal meghaladták a tervezetteket – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatóból.
A GDP óriási hányadát, 15 százalékát emészti fel a korrupció azokban az EU-tagállamokban, amelyeket a leginkább érint a probléma. Magyarország a 28 tagállamból a 18. a korrupciót tekintve. A sereghajtók: Horvátország, Románia és Bulgária – írja a hvg-hu.
A Pénzügykutató Zrt. szerint a beruházások csökkenése miatt tovább mérséklődik a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme, ami prognózisuk szerint 2,3 százalék lesz idén a tavalyi 2,9 százalék után – derült ki a társaság szerdán kiadott friss előrejelzéséből.
A magyar gazdaság növekedési üteme 2015. IV. negyedévben átmenetileg ismét felgyorsult, s több mint 1 százalékponttal haladta meg az EU átlagát. A régióban azonban a szlovák, a román, a lengyel, a cseh és a bolgár fejlődés így is gyorsabb volt. Éves átlagban idén a lassulás folytatódása várható, a 2014. évi 3,7 százalék és a tavalyi 2,9 százalék után 2016-ban 2,3 százalék körüli dinamika valószínű – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisában.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2015. második negyedévben elkezdődött lassulása folytatódni fog. Az I. negyedévi 3,6 százalékos növekedést a II. negyedévben csak 2,7 százalékos dinamika követte, s a nyári adatok további fékeződésre utalnak. A tavalyi 3,6 százalék után idén a GDP 2,7 százalékos, jövőre 2 százalék körüli bővülése valószínű, főleg a beruházások idei stagnálása, jövő évi visszaesése következtében. A belső és külső egyensúly viszont kedvezően alakul.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték